Hirdetés

A görög-perzsa háborúk

A Kr.e. 5.sz. végén a Perzsa Birodalom elkezdett terjeszkedni, és előbb a ióniai városokra tették rá a kezüket, ahol perzsabarát türannoszokat segítettek hatalomra, majd pedig Kr.e. 514-ben I.Dareiosz a birodalmát fenyegető szkitákkal akart leszámolni, de ez kudarcba fulladt, habár a Boszporuszt, a Dardanellákat és Thrákiát elfoglalta. Ez elsősorban Athén számára volt veszélyes, mert elvágta a fő kereskedelmi útvonalakat. A perzsák ellen felkelt iónokat Athén támogatta, de csak kis erőkkel, így a felkelés (Kr.e. 500-494) elbukott. Büntetésképpen I.Dareiosz háborút kezdeményezett Athén ellen.

Hirdetés

Az első hadjáratot a perzsák Kr.e. 492-ben indították el, de a thrák törzsektől vereséget szenvedtek, flottájukat pedig az Athosz-hegyfoknál szétszórta egy vihar, de Thrákiát és Makedóniát elfoglalták. Ez a támadás még nem érte el Görögországot.

Kr.e. 490-ben újabb támadást indítottak Athén ellen. A sereget Peiszisztratosz fia, az 510-ben elűzött Hippiasz vezette, akit Dareiosz újra hatalomra akart segíteni. A perzsák 25000-es lovas és gyalogos sereget állítottak fel, ráadásul a harcterep a lovasság számára volt kedvező. Az athéniak 10000 athéni 1000 szövetséges hoplitát tudtak felállítani. A görög sereg falanxban nyomult előre, ők a közelharcban biztak, mig a perzsák, mint általában, nyílzáporral akarták eldönteni a harcot. Az összecsapásra az Attikai félszigeten, Marathónnál került sor, ahol a görögök Miltiádész vezetésével legyőzték a perzsákat. Ugyanis a görögöknek sikerült harcmodorukat rákényszeríteni a perzsákra és lerohanták őket. Miután a perzsákat visszaszorították a tengerik, megtámadták a hajóikat. Hérodótosz szerint az athéniek közül 192-en, a perzsák közül 6400-an estek el.

A Kr.e. 486-ban elhunyt I.Dareioszt fia, Xerxész követte a trónon.

Athén tudta, hogy a perzsák ismét támadni fognak, ezért el kellett dönteni, hogy a szárazföldi vagy a tengeri erőket erősitik. A marathóni győzelem a szárazföldi erők erősítése mellett szólt, de az athénieknek legnagyobb tapasztalatuk a tengeren volt. A szárazföldi erők erősítése mellett álltak az arisztokraták és a parasztok, akik háborúban földjeik védelmét, békében politikai befolyásuk növekedését várták. Vezetőjük Ariszteidész volt. A flotta megerősítése mellett a kereskedő és kézműves rétegek álltak, akik ettől a kereskedelem fellendítését várták. Vezetőjük Themisztokész, egy marathóni sztratégosz volt.

A vitát Themisztokész nyerte, Ariszteidészt cserépszavazással száműzték. Nemsokára Athén egy 200 hajóból álló flottát tudott felállítani, amely négyszer-ötször meghaladta a nagyságra másodikat, a korinthoszit.

Hirdetés

Xerxész Kr.e.480-ban újabb támadást indított, 200 000-es sereggel és 650 hajóval közeledett Athén felé. Miközben a perzsa sereg vonult, több görög polisz behódolt. A két sereg először a Thermopülai-szorosnál küzdött meg egymással, de a Spártaiak Leonidász király vezetésével vesztettek. Az isztmosz-földszorosig vonultak vissza, feladtál Attikát és Biótiát. Attika lakosságát Themisztoklész Szalamisz szigetére vitette át, igy a perzsák az üres Athént pusztították el. Ezután a görögök Szalamisznál tengeren döntő győzelmet arattak a perzsák felett. Igy Xerxész nem vonulhatott vissza tengeren, ezért visszatért Ázsiába, de jelentős erőket hagyott Hellászban, és az ott maradt katonáknak nem volt esélyük a győzelemre, és Kr.e. 479-ben a spártai fővezér. Pauszaniasz győzelmet aratott Plataia-nál. Még ebben az évben Milétosz mellett, a Mükalé-hegyfoknál a görög flotta is győzedelmeskedett, ezzel biztosítva a görögök égei-tengeri fölényét.

Athén és a szigetvilág poliszai folytatni akarták a háborút, de nyugat felé kereskedő és szárazföldi jellegű városállamok ezt ellenezték, köztük Spárta is. 478-ban Ariszteidész javaslatára a háború folytatása mellett álló poliszok létrehozták a déloszi szövetséget.A legnagyobb flottát Athén adta, így övé volt a döntő szó. A szövetségesek hajókkal és pénzzel támogatták a háborút. Miltiádész fia, Kimón Kis-Ázsia mellett tönkreverte a főniciai flottát, Athén pedig támogatta az egyiptomi perzsaellenes felkelést, de súlyos vereséget szenvedett, majd Kr.e. 449-ben Kimón újra legyőzte a Perzsákat a ciprusi Szalamisznál.

Mivel a két fél nem bírt egymással, békét kötöttek. A perzsák lemondtak az égei-tengeri jelenlétről, a tengerszorosokról és a ión városokról, Athén pedig a további terjeszkedésről.

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (33)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!