Mohácsi csata

II. Lajos uralkodásának idején (1516-26) az Oszmán Birodalom élére I. Nagy Szulejmán került, aki nyugati irányú külpolitikába kezdett a korábbi keleti helyett. 1520-ban követeket küldött Magyarországra, hogy a Mátyás által kötött békét meghosszabbítsa, de a magyarok börtönbe vetették a török követeket. Erre válaszul 1521-ben a török támadást indított az ország ellen, és elfoglalta Zimony, Szabács és Nándorfehérvár várát. A magyaroknak fel kellett készülniük a törökök további támadására. A magyar hadvezér Tomori Pál érsek lett, aki a török ellenes harcot keresztes hadjárattá minősítette, így egy 15.000 fős sereget sikerült összegyűjtenie. Ezen kívül a királynak is volt egy 5.000, illetve Szapolyainak egy 15–20.000 fős serege.

1526-ban a török kihasználta, hogy a Habsburgok le vannak foglalva az észak-itáliai háborúval, és támadást indított hazánk ellen 60–70.000 fővel. A helyszínt a magyarok választották, rosszul. Egy túlerőben lévő csapat ellen egy síkságon akartak megmérkőzni, sőt a mohácsi sík egyik oldalán mocsár volt, ami kedvezőtlen a hadsereg számára. A csatára 1526. augusztus 29-én került sor. A király csapatai nekirontottak a janicsárok seregének, Szapolyai nem érkezett meg időben, a magyar sereg alig két óra alatt megsemmisült. II. Lajos, magyar király menekülés közben belefulladt a megáradt Csele-patakba.

A csata után a törökök bevonultak Budára és földúlták a várost. Ám októberben kivonultak az országból. Ennek okai:

• Török harcmodor (télre visszavonulnak)
• Szulejmán nem hitte el, hogy a magyar fősereget győzte le, és csapdát sejtett

A török kivonulása után trónharcok kezdődtek az országban.

• 1526 novemberében a magyar köznemesek megkoronázták Szapolyait, a rákosi végzésre hivatkozva
• 1526 decemberében a bárók Habsburg Ferdinándot királlyá választották a bécsújhelyi egyezmény és házasság alapján

Ferdinánd V. Károlytól kért segítséget, aki kiűzte az országból Szapolyait, aki erre válaszul a törökhöz fordult segítségért. Ezzel Magyarország területe két birodalom háborújának színtere lett, ahol a magyar trón csak ürügy volt. 1529-ben a török hadjáratot indított Bécs ellen. Habár Bécsig nem jutottak el, Budát elfoglalták, ezzel az ország két részre szakadt. A török 1532-ben ismét Bécs ellen indított hadjáratot, de Kőszeg vára, melyet Jurisics Miklós véd meg néhány ezer katonával, megállította az oszmán csapatokat. A törököt Bécs előtt egy 100.000 fős sereg várta, ezért nem is akart megütközni az osztrák sereggel. Szándékosan húzták az időt Kőszeg váránál, végül elfoglalták, de időhiányra hivatkozva visszavonultak.

Az állandó háborúk rengeteg pusztulást okoztak, ezért Ferdinánd és Szapolyai megkötötték a váradi békét, melyben:

• Megegyeztek, hogy a békét nem árulják el a töröknek
• Örök szövetséget kötöttek
• Egymást testvérüknek fogadták
• Megegyeztek, hogy Szapolyai halála után Ferdinándé lesz a trón

A békét nem tartották be, Ferdinánd elárulta a töröknek, Szapolyainak pedig fia született, és őt nevezte ki örököséül. Szapolyai halála után János Zsigmondé lett a hatalom, aki kiskorú volt, gyámja Fráter György és Jagelló Izabella lett.

1541-ben Ferdinánd megtámadta Budát a váradi békére hivatkozva, és követelte a keleti országrész átadását. Fráter György segítséget kért a töröktől, de még a törökök megérkezése előtt visszaverték Ferdinánd seregeit. A megérkező török csapatok kisebb csoportokra bomlottak és mint ünneplő szövetségesek, bevonultak a budai várba, átvették annak irányítását, ezzel az ország 1541. augusztus 29-én három részre szakadt.