László és Kálmán tevékenysége, az Aranybulla mozgalom

szétroncsolódott a településhálózat

5.3 Az ország helyreállítása

    A király hozzálátott az élet, munka feltételeinek megteremtéséhez.

Az elnéptelenedett területeket betelepítette, visszahívta a kunokat.  (Kunság – csehek, morvák

Felvidék keleti és középső része  németek ( nyugati határvidék

5.4 Béla új politikája

 Felhagy a földek visszavételével – maga is adományoz földeket

Szövetséget kötött a halicsi fejedelemmel

1267:   Megerősítette a szerviensek jogait: először használja a nemes szót a szerviensekre

nagybirtokosokat bárónak nevezi

Városok támogatása: kiváltságlevelek

vámmentes kereskedelem joga

szabad bíró- és tanácsválasztás

engedélyezte a kőfal építését

jelentős városok: Selmecbánya, Besztercebánya – ezüst, rézbányászat

A szolganépek felemelkedése: a földesurak szívesen fogadtak az elnéptelenedett területekre hosteseket.

(Ez alkalmat adott a szolganépeknek is, hogy terheiktől megmeneküljenek.  Várjobbágyok kis része nemességet  kapott,  nagyobb  része  a  földesúr fennhatósága alá került -jogilag majdnem egységes paraszti osztály – jobbágyság

1298:   a jobbágyság megkapta a szabad költözés jogát

5.5 Bárók erősödése

  Béla politikájának következményeként tovább erősödtek.

  Várakat építettek – a báró korlátlan ura volt a várnak és környékének

5.6 Kialakuló familiaritás

 A köznemesség sem volt képes ellenállni a nagybirtok hatalmának

A köznemesek a  nagybirtokosok  szolgálatába  álltak,  részt  vettek a birtok gazdasági irányításában, harcoltak a magánhadseregben

Ők alkották uruk udvarát, környezetét – familiárisok

5.7 Feudális anarchia

Utolsó Árpád-házi királyok:

V. István (1270-72)

IV. (Kun) László (1272-90)

III. András (1290-1301)

Tehetetlenek voltak a nagybirtokosok hatalmával szemben.

13. század végére a királyi birtokrendszer szétzilálódott

A bárók országnyi területek urai lettek –  megszerezték a jobbágyok feletti bíráskodás és úriszék jogát

5.8 Kihal az Árpád-ház

 A központi hatalom megteremtésének alapjául  szolgáló  társadalmi  erők  (köznemesség, városok) éppen csak megjelentek,  ezért  nem  számolhatta fel III. András a feudális anarchiát.

III. András halálával kihal az Árpád-ház.

VI. Kronológia

1. A kora feudális magyar állam válsága 1.1 Orseolo Péter (1038-41)

1.2 Német támadás

1.3 I. András (1046-60)

1.4 Pogánylázadások

2. A feudális rend megszilárdulása 2.1 I. (Szent) László (1077-95)

2.2 Szent László törvényei

2.3 László védekező és hódító háborúi

2.4 Könyves Kálmán (1095-1116)

2.5 Könyves Kálmán törvényei

2.6 Kálmán hódításai:

3. Gazdaság és társadalom a 12. századi Magyarországon 3.1 Földbirtokosok, katonák

3.2 A szabadok lesüllyesztése

3.3 A termelés színterei

3.4 Gazdaság

3.5 Bizánci törekvések

3.6 III. Béla (1172-96)

 4. Az Aranybulla-mozgalom, a nemesi vármegye kezdete

4.1 II. András (1205-35)

4.2 Megfogyatkozott jövedelmek

4.3 Veszélyben a szerviensek

4.4 Az Aranybulla kiadatása

4.5 A nemesi vármegye kezdete

4.6 IV. Béla (1235-70)

5. A tatárjárás és a feudális széttagolódás 5.1 Közelgő tatár veszély

5.2 Tatár betörés

5.3 Az ország helyreállítása

5.4 Béla új politikája

5.5 Bárók erősödése

5.6 Kialakuló familiaritás

5.7 Feudális anarchia

5.8 Kihal az Árpád-ház