Hirdetés

Az aranybulla

A magyar feudális társadalom kialakulása és az aranybulla-mozgalom

Társadalom a XI. században:

A korabeli társadalom szabadokra és szolgákra tagozódott. Nagyon sok átmeneti réteg volt az uralkodó arisztokrácia és a még termelőeszközeivel sem rendelkező szolga között. A XI. század új viszonyainak köszönhetően nagymértékben megváltozott-e két réteg megítélése.

Hirdetés

Korábban a származás volt a társadalmi tagozódás alapja, de a földtulajdon megjelenésével azonban minden megváltozott. A vidéki birtokos joga volt, hogy a birtokán élőket szolgává tegye, ugyanis a födet a rajta élő népességgel együtt kapta. A szabadok ugyan nem váltak szolgává, de függésbe kerültek, különböző szolgáltatásokkal tartoztak uruknak. A függésben lévő szabadokat egységesen félszabadoknak nevezhetjük.

Általánosan jellemezte őket, hogy saját munkaeszközeikkel dolgoztak, de más földjén.

 

Az uralkodó csoport:

Magyarországon az Árpád-ház uralkodott, de a dinasztikus kapcsolatoknak köszönhetően az országnak nem volt “színmagyar” királya. Az arisztokrácia is ugyanolyan változatos volt, mint a királyi dinasztia. Az idegenek bekerülése az országba nem folyamatosan történt, hanem az uralkodókhoz, királynékhoz és fontosabb nemzetközi eseményekhez volt köthető. Jellemző volt, hogy az arisztokrácia hatalmas birtokokkal rendelkezett, de a legnagyobb magánbirtok sem volt nagyobb, mint a királyi földek 1%-a!!

A főurak néha a királyi családba is beházasodtak, ők alkották a király kíséretét és a királyi tanácsot.

 

Középréteg:

A társadalom középrétegét legnagyobb részben a harcos elemek adták. Ők az előző század katonai kíséreteiből származtak. Megjelentek a királyi birtokokon, udvarházakban, várakban, várbirtokon, de még az egyházi földeken is. Ők uruktól függtek és katonai szolgálat fejében földet kaptak. Javaikat örökíthették (még a földet is). Ellátásukról 2-3 szolga gondoskodott.

Feladatuk uruk lovas kísérete békében és háborúban egyaránt.

Másik részt a várjobbágyok alkották, akik korlátozott szabadsággal rendelkeztek. Életük alig különbözött a hagyományos értelemben vett jobbágyokétól. Feladatuk a rájuk bízott vár védelme volt. Békeidőben pedig a várbirokon dolgoztak. Alávetettek: Ezek szolga sorsú önálló termelők voltak. Egyrészt terménnyel, másrészt munkával (robot) adóztak. Két rétegük van: akik mezőgazdasággal foglalkoztak. Ők évi 8 dénár adót fizettek.

A másik réteget a lovasok adták. Ők békében fuvarozással, háborúban lovas katonáskodással foglalkoztak. Ők csak évi 4 dénárt fizettek.

 

Hospesek, városok:

a telepesek behívása királyi jog volt. A XI. században 3 nagy hullámban került sor betelepítésre: I. Szt. István, I. András és Szt. László uralkodása alatt. A hospesek többsége a környező országokból érkezett, de nagy számban voltak zsidók is (az ő vallásukat elismerték). Magyarország nagyon vonzó hely volt a betelepülőknek, ugyanis hatalmas kedvezményekben részesültek. A XI. század magyar városai nem falvak összenövésével jöttek létre, hanem várak melletti piachelyek körül alakultak.

Két alapvető várostípust különböztetünk meg: mezőváros és szabad királyi város. Igazi polgárság még nem fejlődött. Jellemző volt a hűbéri függés.

Társadalom a XII. században:

A földek nagy része magántulajdonba került. A birtokoknak 3 fő fajtája van: királyi, egyházi és világi.

Ezek aránya: királyi 75% : egyházi 10% : világi 15% A királyi birtokok mérete folyamatosan csökkent a hatalmas adományozások miatt, másrészt állandóan növekedett, mert az ország terjeszkedő politikát folytatott. A korabeli lakosság száma körülbelül 1,5 – 2 millió fő lehetett. A nagyobbik rész magyar volt, de jelentős volt az idegenek száma is. Nagy bevándorlási hullám indult nyugat felől hazánkba. Falvak: A falvak még mindig földbe ásott házakból álltak, melyeket szalmával vagy náddal fedtek be. Ezek között földutak haladtak. A falvak élén bíró állt, akinek döntéseibe a faluközösség is beleszólhatott.

Városok: nem beszélhetünk valódi városokról, hanem csak városszerű településekről. A kereskedés és kézművesség jelen volt ugyan, de még nem önállóan. Általában párosult a mezőgazdasággal.

A legfontosabb “város” Esztergom volt, ugyanis fontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál helyezkedett el. Ekkor csak itt vertek pénzt és a város árumegállító joggal is rendelkezett.

Fehérvár volt a 2. legfontosabb. Itt koronázták és ide temették a királyokat.

Óbuda töltötte be e harmadik helyet. Szerepe csupán a kereskedelemben volt jelentős.

Alávetettek:

Az előző századhoz képest most sem jelentettek egységes csoportot. Gazdasági szempontból 2 nagy csoportra oszlottak: Házi szolgák- kiszolgálták urukat, rendben tartották az udvarházat. Nem volt semmijük (ház, föld, termelőeszközök) A második csoport tagjai házzal és földdel rendelkeztek, terményjáradékot fizettek. Jogi helyzetük sem volt egységes. Jelen volt köztük a teljes jogfosztottól a szabad emberig minden. Legrosszabb helyzetben a szolgák voltak. Teljesen uruk befolyása alá kerültek. Önállóan még családot sem alapíthattak.

Átmeneti rétegek: Ezen réteg helyzete nem volt egyértelműen meghatározható. Sem az előkelőkhöz, sem az alávetettekhez nem tartoztak. Egyik csoportjuk a közszabadok voltak. Fontos, hogy személyükben szabadok voltak. Rendelkeztek szabad költözködési joggal, részt vehettek a közéletben, köthettek érvényes házasságot. Belőlük lettek később a királyi szerviensek. Másik jelentős réteget képviseltek a királyi birtokszervezet vezetői is. Helyzetük alig volt kedvezőbb, mint a várjobbágyoké. Előkelők: Őket is két csoportra lehet osztani: egyháziak és világiak. Az ő kíséretük képviselte a fejlett nyugati harcmodort országunkban. Katonai és diplomáciai feladatokat töltöttek be. A klerikusok nagy része nehezen fogadta a cölibátust. Nem akartak lemondani a világi életről. Sokan közülük nem papi szolgálatot végeztek, hanem az államgépezet munkáját segítették, ugyanis ők voltak a legműveltebbek az országban. A világi papság mellett jelen voltak a szerzetesrendek is Magyarországon.

Az aranybulla-mozgalom:

A korai feudális állam:

 III Béla (1172-96) alatt élte fénykorát. Ekkor sikerült legjobban felzárkózni a fejlett nyugati országokhoz. Béla halála után hanyatlás következett. Fiai között trónviszály tört ki, amely újabb hatalmas birtokadományozásokhoz vezetett.

II. András (1205-35) került ki győztesen a harcokból, de ez a győzelem meglehetősen sokba került. A nagybirtokosok ereje és politikai befolyása tovább nőtt az uralkodó rovására. Annyira meggyengült András uralma, hogy nem tudta ellátni önerőből az ország katonai védelmét és a földesurakra kellett támaszkodnia. Keresztes hadjáratával és többszörös halicsi kudarcok hatására az államkincstár kiürült. II. András az eladományozott birtokok helyett regálékkal akarta pótolni a hiányt. Fokozta a parasztság terheit, gyakran rontotta a pénzt. A királyi hatalom hanyatlásával párhuzamosan erősödtek a földesurak, ami nagy veszélyt jelentett a szerviensek (=személyében szabad, CSAK a király alá tartozó katonáskodó személy, aki a saját kisbirtokán él) számára, ugyanis önállóan nem tudták kivédeni a nagyurak folyamatos terjeszkedését és földéhségét. Hasonló sors várt a vármegyerendszer széthullása miatt földtulajdonossá váló várjobbágyokra is. Mindkét csoportot az fenyegette, hogy elvesztik földjüket és állandó katonáskodásra kényszerülnek a földesúri magánhadseregekben. A főurak nyomása miatt a szerviensek és a várjobbágyok szervezkedni kezdtek a király ellen. A nemesek közül sem támogatta mindenki a király birtokadományozó politikáját. Főleg azok elégedetlenkedtek, akik kimaradtak a földosztásból. Rossz szemmel nézték Gertrúd és a merániak hatalmaskodásait is. Elégedetlenkedett az egyház is, ugyanis ők teljesen kimaradtak a bőkezű adományozásból. Ezért került sor 1213-ban a főurak merényletére Gertrúd ellen. Eltérő okok miatt ugyan, de az egész társadalom szembekerült az uralkodóval. Az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult, melynek élére az ellenzéki főurak álltak, fegyveres erejét pedig a szerviensek alkották. A várjobbágyok és a parasztok segítségével az 1222-es fehérvári törvénynapon kényszerítették II. Andrást, hogy a jogaikat az Aranybullában erősítse meg. A dokumentum 31 cikkelyből állt, de nem ment át a gyakorlatba.

 

Az Aranybulla főbb pontjai:

1 Évi törvénynap Fehérváron;
2 Szerviensek személyének és birtokainak védelme;
3 Szerviensek és az egyház adómentessége
4 Szerviensek birtokainak öröklését szabályozta
7 Szerviensek hadkötelezettségének szabályozása (csak védekezésnél)
11 Idegenek tisztségviselése (csak az országos tanács beleegyezésével)
15 Tilos a beszállásolás a szerviensekhez
16 Tilos a tisztségek öröklése
17 Szolgálattal szerzett birtok elidegeníthetetlen
18 Várjobbágyok és idegenek szabadságának rögzítése
20 Tized fizetése csak terményben
23 Pénzről: olyan legyen, mint III. Béla alatt és csak egyszer lehet évente rontani
24 Zsidók tisztségviselése tilos
26 Tilos idegennek földet adományozni
30 Tisztségek halmozása tilos (kivéve: király, királyné, nádor, bán)

Az Aranybulla rendelkezett egy ellenállási záradékkal, amely kikötötte, hogyha a király nem tartja be a lefektetett pontokat, akkor a felkelés ellene jogos. Az királyi hatalom annyi gyengének bizonyult, hogy az egyház kikényszerítette az Aranybulla megújítását 1231-ben. Ez az új változat megengedte a tized pénzbeli behajtását, megváltoztatták az ellenállási záradékot is, miszerint az egyháznak jog a van a királyt kiközösíteni. Azonban az egyház nem elégedett meg az eredményekkel. Egyházi átokkal fenyegette az országot, így kizsarolta azt, hogy II. András részt engedett az egyháznak a sókereskedelemből is. Ezt 1233-ban a beregi egyezményben rögzítették. A szervienseket még az Aranybulla sem védte meg a földesurak önkényeskedéseitől, ezért más formában szervezkedtek jogaik érvényesítése miatt. 1232-ben kérték a királyt levelükben, hogy szolgabírákat választhassanak maguk közül jogaik védelmére (zalai szerviensek levele- 1232). Bár ezek a bíróságok sokáig erőtlenek voltak, innen számítjuk a nemesi vármegye megalakulásának kezdetét.

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!