Hirdetés

Az aranybulla

11 perc olvasás
II. András

A magyar feudális társadalom kialakulása és az aranybulla-mozgalom

Társadalom a XI. században: A korabeli társadalom szabadokra és szolgákra tagozódott. Nagyon sok átmeneti réteg volt az uralkodó arisztokrácia és a még termelőeszközeivel sem rendelkező szolga között. A XI. század új viszonyainak köszönhetően nagymértékben megváltozott-e két réteg megítélése.

Hirdetés

NŐKÉNT AZ INFORMATIKÁBAN: EJTSÜK A SZTEREOTÍPIÁKAT (x)
Az informatika nemcsak kódolás, hanem folyamatos tervezés és tesztelés. Az egyik legdinamikusabban fejlődő terület, ugyanakkor mindig tartogat kihívásokat.
tovább a cikkhez

Korábban a származás volt a társadalmi tagozódás alapja, de a földtulajdon megjelenésével azonban minden megváltozott. A vidéki birtokos joga volt, hogy a birtokán élőket szolgává tegye, ugyanis a födet a rajta élő népességgel együtt kapta. A szabadok ugyan nem váltak szolgává, de függésbe kerültek, különböző szolgáltatásokkal tartoztak uruknak. A függésben lévő szabadokat egységesen félszabadoknak nevezhetjük.

Általánosan jellemezte őket, hogy saját munkaeszközeikkel dolgoztak, de más földjén.

Az uralkodó csoport

Magyarországon az Árpád-ház uralkodott, de a dinasztikus kapcsolatoknak köszönhetően az országnak nem volt “színmagyar” királya. Az arisztokrácia is ugyanolyan változatos volt, mint a királyi dinasztia. Az idegenek bekerülése az országba nem folyamatosan történt, hanem az uralkodókhoz, királynékhoz és fontosabb nemzetközi eseményekhez volt köthető. Jellemző volt, hogy az arisztokrácia hatalmas birtokokkal rendelkezett, de a legnagyobb magánbirtok sem volt nagyobb, mint a királyi földek 1%-a!!

A főurak néha a királyi családba is beházasodtak, ők alkották a király kíséretét és a királyi tanácsot.

Hirdetés

Középréteg

A társadalom középrétegét legnagyobb részben a harcos elemek adták. Ők az előző század katonai kíséreteiből származtak. Megjelentek a királyi birtokokon, udvarházakban, várakban, várbirtokon, de még az egyházi földeken is. Ők uruktól függtek és katonai szolgálat fejében földet kaptak. Javaikat örökíthették (még a földet is). Ellátásukról 2-3 szolga gondoskodott.

Feladatuk uruk lovas kísérete békében és háborúban egyaránt.

Másik részt a várjobbágyok alkották, akik korlátozott szabadsággal rendelkeztek. Életük alig különbözött a hagyományos értelemben vett jobbágyokétól. Feladatuk a rájuk bízott vár védelme volt. Békeidőben pedig a várbirokon dolgoztak. Alávetettek: Ezek szolga sorsú önálló termelők voltak. Egyrészt terménnyel, másrészt munkával (robot) adóztak. Két rétegük van: akik mezőgazdasággal foglalkoztak. Ők évi 8 dénár adót fizettek.

A másik réteget a lovasok adták. Ők békében fuvarozással, háborúban lovas katonáskodással foglalkoztak. Ők csak évi 4 dénárt fizettek.

Hospesek, városok

a telepesek behívása királyi jog volt. A XI. században 3 nagy hullámban került sor betelepítésre: I. Szt. István, I. András és Szt. László uralkodása alatt. A hospesek többsége a környező országokból érkezett, de nagy számban voltak zsidók is (az ő vallásukat elismerték). Magyarország nagyon vonzó hely volt a betelepülőknek, ugyanis hatalmas kedvezményekben részesültek. A XI. század magyar városai nem falvak összenövésével jöttek létre, hanem várak melletti piachelyek körül alakultak.

Hirdetés

Két alapvető várostípust különböztetünk meg: mezőváros és szabad királyi város. Igazi polgárság még nem fejlődött. Jellemző volt a hűbéri függés.

Társadalom a XII. században

A földek nagy része magántulajdonba került. A birtokoknak 3 fő fajtája van: királyi, egyházi és világi.

Ezek aránya: királyi 75% : egyházi 10% : világi 15% A királyi birtokok mérete folyamatosan csökkent a hatalmas adományozások miatt, másrészt állandóan növekedett, mert az ország terjeszkedő politikát folytatott. A korabeli lakosság száma körülbelül 1,5 – 2 millió fő lehetett. A nagyobbik rész magyar volt, de jelentős volt az idegenek száma is. Nagy bevándorlási hullám indult nyugat felől hazánkba. Falvak: A falvak még mindig földbe ásott házakból álltak, melyeket szalmával vagy náddal fedtek be. Ezek között földutak haladtak. A falvak élén bíró állt, akinek döntéseibe a faluközösség is beleszólhatott.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!