László és Kálmán tevékenysége, az Aranybulla mozgalom

regále jövedelmek: vámszedés, só értékesítés joga ( zsidó és izmaelita bérlőknek adta ki)

pénzrontás – (kamara haszna)

  Az  egyház  a  tized  pénzben  való  kifizetését  követelte  –   szinte teljesíthetetlen volt (növekvő paraszti terhek)

4.3 Veszélyben a szerviensek

szerviensek – királyi vitézek  → a királyi hatalom hanyatlása veszélyt jelentett számukra   →   a nagybirtokosok a közép és  kisbirtokosokat  is  hatalmuk  alá  kívánták vonni –  utóbbiak  kizárólag  a  királynak  voltak  hajlandók  alávetni     magukat (szerviensek)

várjobbágyok hasonló helyzetben voltak: állandó katonáskodásra kényszerülhetnek a nagybirtokosok magánhadseregeiben

Főúri összeesküvés ( megölik Gertrúd királynét)

4.4 Az Aranybulla kiadatása

 az egész társadalom szembe került a királyi hatalommal

                                                ↓

az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult

                                                ↓

1222: a fehérvári  törvénylátó napon kikényszeríttették jogaik elfogadását, törvényben való megerősítését:

 (aranybulla     Aranybulla – függőpecséttel ellátott oklevél, 31 cikkelyből állt.   →  (az  Aranybulla  megvalósítása  a  királyi  hatalom  erőtlensége   miatt     elmaradt)

Az Aranybulla tartalma:

a szervienseket a hatalmasok ítélet nélkül ne büntethessék, ne fizessenek adót

a szerviens fiú nélküli halálakor a birtok negyedét lánya örökölje, a többiről szabadon rendelkezhet

Ha a király hadat akar vezetni, azt csak saját pénzen teheti

Ha az ellenség támad, minden szerviensnek engedelmeskedni kell

Külföldiek hivatalba helyezéséről csak közösen dönthetnek

Egész megyéket, méltóságot örök tulajdonul nem adományozhat a király

A tizedet senki se fizesse pénzben, hanem terményben

A pénz maradjon egy évig használatban, legyen olyan, mint régen

A regáli jövedelmeket nemesek, izmaeliták, zsidók ne szedhessék

a négy főemberen kívül senki se viselhessen két méltóságot

Ellenállási záradék: 

– a jövőben minden nemes a hűtlenség vétke nélkül mondhasson ellen a többieknek, a királynak

– 1231:   a pápaság újraszövegeztette az Aranybullát (törölték a tized pénzben nem szedhetőségét, az ellenállási záradékot kicserélték

 – a  királyt  jogában áll az egyháznak kiközösíteni

4.5 A nemesi vármegye kezdete

 – a szervienseket nem védték meg a bulla cikkelyei → (szervezkedés, 1232: kérték, hogy szolgabírákat  választhassanak!)

–  nemesi  vármegye kezdete:

– a 13. századtól sorra  alakultak  a  nemesi  vármegyék  –  földbirtokosok önkormányzati szervei!    

– élén a király által kinevezett főispán

– fegyveres erő – biztosíték a határozatok végrehajtására a nagybirtokosokkal szemben nem sok esélyük volt

4.6 IV. Béla (1235-70)

 – hozzáfogott a nagybirtokosok megfékezéséhez, a királyi tekintély visszaállításához:

– megkísérelte  visszaszerezni  a  régi  várbirtokokat

                                                      ↓

–  megromlott   a     kapcsolat: Béla befogadta a tatárok elől menekülő kunokat

5. A tatárjárás és a feudális széttagolódás

    IV. Béla törekvése az  erős  királyi  hatalom  kialakítására  szükséges volt, de a hibás eszközök miatt szembe fordította magával  az  uralkodó osztályt.

5.1 Közelgő tatár veszély

 1240 Kijev eleste- a hírt a nagybirtokosok közönnyel fogadták  –   IV. Béla segítséget kért a  pápától,  német-római  császártól,  de  nem kapott. II Frigyes osztrák-stájer  herceg  csak  tovább  szítja  a  király-főúr  ellentétet.  A magyar urak a tatárok betöréséért a kunokat okolják ( megölik  Köteny királyt – A kunok pusztítva kivonulnak az országból – Béla megerősítette az északkeleti határt ( Vereckei-hágó

5.2 Tatár betörés

 1241 nagy erők összevonásával 1241-ben áttörték a tatárok a védelmet

másik sereg Lengyelország felől

Pestről 60 ezer fős sereg indult a Batu kán vezette fősereg ellen

1241. április 12-13. Muhi csata – Béla hatalmas veresége

A tatárok bevették Pestet, átkeltek a befagyott  Dunán,  de  Esztergom,  Fehérvár és Pannonhalma ellenállt az ostromoknak

A királyt vették üldözőbe: Béla először Frigyes osztrák herceghez, majd Dalmáciába menekült

1242 márciusában a mongolok teljesen váratlanul elhagyták az országot

A pusztítás mértéke elérte a 20-25 százalékot