I. Világháború

Előzmények

Szövetségek

1. 1873: Három császár szövetsége: Ausztria, Németország, Oroszország között (megbukott a Balkánon lévő érdekellentétek miatt)
2. 1879: Két császár szövetsége: Németország és az Osztrák Magyar Monarchia között
3. Ehhez a szövetséghez csatlakozik 1882-ben Olaszország is.
4. 1893: Franciaország és Oroszország katonai szövetsége

1870-től bekövetkezett a II. ipari forradalom is, mely gyors, technikai átalakulást hozott. Jelentős átalakulás történt az elektromosságban (kőolaj, elektromos ipar), a vegyiparban, hírközlésben (Bell, Puskás, Marconi, Edison) valamint a gépgyártásban. Az új hordozó az acél és a kőolaj. A kistulajdonok tönkremennek, hatalmas monopóliumok alakulnak, ez tőkekoncentrációhoz és centralizációhoz vezet. Bekövetkezik a világ gazdasági, valamint területi újrafelosztása, a kormányok és a hadseregek versenyt futnak a területekért – imperiumok jönnek létre.

Európa hatalmi viszonyainak megváltozása (1871-1914): szövetségi rendszerek, társadalmi ellentétek, hódítók ellentétei, gyarmatok és gyarmatosítók ellentétei (ún. egyenlőtlen fejlődés) Az I. világháború előestéje, a háborúban résztvevők céljai és okai a belépésreAnglia: A gyarmatok megtartása és növelése: Egyiptom, Szudán, Kenya, Rodézia, Ciprus, Szuezi-csatorna, és Németország gyarmatainak megszerzése. Anglia a pénzügyi és kereskedelmi világ vezetője, ő rendelkezik a világ legnagyobb hadiflottájával. Célja továbbá az európai kontinentális egyensúly fenntartása Németország, Franciaország és Oroszország között.

Franciaország: Fő célja revansot venni Elzász-Lotharingiáért, visszaszerezni a Ruhr-vidéket. Szintén szeretne gyarmatokat szerezni, Indonéziát, Tunéziát, Marokkót, Madagaszkárt, és neki is „fáj a foga” a német gyarmatokra.

Oroszország: Oroszország területe óriási, lakossága nagyszámú, viszont gazdasági, társadalmi viszonyai elmaradottak, feudális jellegűek. Célja a válságban lévő Törökország hatalmi helyének betöltése a Balkánon és Kis-Ázsiában. Ezúton a fekete-tengeri szorosok megszerzése, hogy az országnak legyen melegtengeri kikötője (Dardanellák, Boszporusz). Terjeszkedés Kelet felé, Közép-Ázsia, Mandzsúria, Korea felé. A pánszlávizmus (a szlávok egysége, védelmezése).

Németország: Gazdasága a legdinamikusabban fejlődik. A német ipar korszerű technológiával néhány évtized alatt veszedelmes vetélytársa lett a klasszikus kapitalista gazdaságoknak. Célja Anglia gyarmatainak megszerzése, a Berlin-Bagdad-Bizánc (BBB) irányú vasútvonal építése, befolyás a Keleten, a gabona szempontjából szüksége van Ukrajnára, a balti államokra, Belorussziára, a fő politika a Mittel Europa (a német etnikum egyesítése).

Osztrák-Magyar Monarchia: Nagy területű, soknemzetiségű monarchia. Súlyos belpolitikai gondokkal (gazdaság, nemzetiségi kérdés, társadalmi ellentétek) küszködik. Célja a politikai befolyás a Balkánon, igazodás Németország közel-keleti terjeszkedéséhez. 10 pontos ultimátumot nyújtanak át Szerbiának, amelyek teljesíthetetlenek, céljuk a szerb szuverenitás megszerzése.

A nemzeti helyzet kiéleződése– 1905: Első marokkói válság

• 1908: Annexiós válság (Az Osztrák-Magyar Monarchia „bekebelezi” Bosznia-Hercegovinát)
• 1911: Második marokkói válság
• 1912-13: A balkáni háborúk (balkáni államok a törökökkel szemben)

Második balkáni háború Macedóniáért (Szerbia nyer, Bulgária veszít)

Domináns ellentétek

Németország Anglia, Franciaország Oroszország Osztrák-Magyar Monarchia

A gazdasági erőviszonyok

Központi hatalmak

• ipari vezető szerep
• katonai felkészültséget nézve is vezető
• flottaépítési program
• tőke- és áruexport
• stratégiai nyersanyagokban (vasérc, kőolaj, hús, gabona) behozatalra szorul
• katonai földrajzi helyzete kedvezőtlen, közrefogják az antanthatalmak

Antant országok

• óriási potenciál
• népessége kétszeres
• hadiipara fejlettebb, flottája erősebb
• a franciák három évre növelik a katonaságot
• a szárazföldi ereje viszont gyengébb

További megegyezések

1. 1893: Franciaország és Oroszország katonai szövetsége
2. 1904: Franciaország és Anglia szövetsége
3. 1907: Anglia és Oroszország diplomáciai megegyezése

Hadüzenetek

• 1914. július 28.: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenete Szerbiának
• augusztus elseje: Németország hadüzenete Oroszországnak
• augusztus harmadika: Németország hadüzenete Franciaországnak és Belgiumnak
• augusztus negyedike: Anglia hadüzenete Németországnak
• augusztus ötödike: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenete Oroszországnak
• augusztus 12.-e: hadiállapot a Monarchia, Anglia és Franciaország között
• augusztus 23.-a: Japán hadüzenete Oroszországnak
• USA, Olaszország, Románia, és Bulgária semlegességi nyilatkozatot tesz

1914

Nyugati front Augusztus 3.: Német támadás Belgium, majd Franciaország ellen, a cél Párizs elfoglalása Szeptember 5-10: Az antantcsapatok ellentámadása a Marne folyónál (állóháború)