Hirdetés

I. Világháború

12 perc olvasás
I. Világháború

Előzmények

Szövetségek

  1. 1873: Három császár szövetsége: Ausztria, Németország, Oroszország között (megbukott a Balkánon lévő érdekellentétek miatt)
  2. 1879: Két császár szövetsége: Németország és az Osztrák Magyar Monarchia között
  3. Ehhez a szövetséghez csatlakozik 1882-ben Olaszország is.
  4. 1893: Franciaország és Oroszország katonai szövetsége

1870-től bekövetkezett a II. ipari forradalom is, mely gyors, technikai átalakulást hozott. Jelentős átalakulás történt az elektromosságban (kőolaj, elektromos ipar), a vegyiparban, hírközlésben (Bell, Puskás, Marconi, Edison) valamint a gépgyártásban. Az új hordozó az acél és a kőolaj. A kistulajdonok tönkremennek, hatalmas monopóliumok alakulnak, ez tőkekoncentrációhoz és centralizációhoz vezet. Bekövetkezik a világ gazdasági, valamint területi újrafelosztása, a kormányok és a hadseregek versenyt futnak a területekért – imperiumok jönnek létre.

Hirdetés


Hirdetés

Európa hatalmi viszonyainak megváltozása (1871-1914): szövetségi rendszerek, társadalmi ellentétek, hódítók ellentétei, gyarmatok és gyarmatosítók ellentétei (ún. egyenlőtlen fejlődés) Az I. világháború előestéje, a háborúban résztvevők céljai és okai a belépésreAnglia: A gyarmatok megtartása és növelése: Egyiptom, Szudán, Kenya, Rodézia, Ciprus, Szuezi-csatorna, és Németország gyarmatainak megszerzése. Anglia a pénzügyi és kereskedelmi világ vezetője, ő rendelkezik a világ legnagyobb hadiflottájával. Célja továbbá az európai kontinentális egyensúly fenntartása Németország, Franciaország és Oroszország között.

Franciaország: Fő célja revansot venni Elzász-Lotharingiáért, visszaszerezni a Ruhr-vidéket. Szintén szeretne gyarmatokat szerezni, Indonéziát, Tunéziát, Marokkót, Madagaszkárt, és neki is “fáj a foga” a német gyarmatokra.

Oroszország: Oroszország területe óriási, lakossága nagyszámú, viszont gazdasági, társadalmi viszonyai elmaradottak, feudális jellegűek. Célja a válságban lévő Törökország hatalmi helyének betöltése a Balkánon és Kis-Ázsiában. Ezúton a fekete-tengeri szorosok megszerzése, hogy az országnak legyen melegtengeri kikötője (Dardanellák, Boszporusz). Terjeszkedés Kelet felé, Közép-Ázsia, Mandzsúria, Korea felé. A pánszlávizmus (a szlávok egysége, védelmezése).

Németország: Gazdasága a legdinamikusabban fejlődik. A német ipar korszerű technológiával néhány évtized alatt veszedelmes vetélytársa lett a klasszikus kapitalista gazdaságoknak. Célja Anglia gyarmatainak megszerzése, a Berlin-Bagdad-Bizánc (BBB) irányú vasútvonal építése, befolyás a Keleten, a gabona szempontjából szüksége van Ukrajnára, a balti államokra, Belorussziára, a fő politika a Mittel Europa (a német etnikum egyesítése).

Hirdetés

Osztrák-Magyar Monarchia: Nagy területű, soknemzetiségű monarchia. Súlyos belpolitikai gondokkal (gazdaság, nemzetiségi kérdés, társadalmi ellentétek) küszködik. Célja a politikai befolyás a Balkánon, igazodás Németország közel-keleti terjeszkedéséhez. 10 pontos ultimátumot nyújtanak át Szerbiának, amelyek teljesíthetetlenek, céljuk a szerb szuverenitás megszerzése.

A nemzeti helyzet kiéleződése1905: Első marokkói válság

  • 1908: Annexiós válság (Az Osztrák-Magyar Monarchia “bekebelezi” Bosznia-Hercegovinát)
  • 1911: Második marokkói válság
  • 1912-13: A balkáni háborúk (balkáni államok a törökökkel szemben)

Második balkáni háború Macedóniáért (Szerbia nyer, Bulgária veszít)

Domináns ellentétek

Németország Anglia, Franciaország Oroszország Osztrák-Magyar Monarchia

Hirdetés

A gazdasági erőviszonyok

Központi hatalmak

  • ipari vezető szerep
  • katonai felkészültséget nézve is vezető
  • flottaépítési program
  • tőke- és áruexport
  • stratégiai nyersanyagokban (vasérc, kőolaj, hús, gabona) behozatalra szorul
  • katonai földrajzi helyzete kedvezőtlen, közrefogják az antanthatalmak

Antant országok

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!