I. Világháború

Keleti front Az orosz mozgósítás gyorsabb volt, ezért a németeknek többfrontos háborút kell vívniuk. Augusztus: Orosz támadás Galíciában, majd Kelet-Poroszországban. Augusztus 17-19.: Hindenburg győzelme Tannenbergnél Szeptember 6-15.: Német győzelem a Mazuri-tavaknál Augusztus vége: Az oroszoké Kelet-Galícia, a Monarchia ide összpontosítja az erőit

Balkáni front A Monarchia nem tudja elfoglalni Szerbiát, ezért szintén állóháború.

Európán kívüli harcok és események Október: Törökország belép a központi hatalmak oldalán (harcok Mezopotámiában, a Dardanelláknál, Palesztínában és a Kaukázusban). A Boszporusznál és a Dardanelláknál elzárják Oroszországot a szövetségeseitől November 1.: A német flotta kudarca Helgolandnál. November 2.: Anglia tengeri blokád alá veszi Németországot. Az 1914. évi hadműveletek a német vezetés villámháborús tervének kudarcát hozták. Jelentős győzelmet egyik fronton sikerült sem elérniük.

1915

• Május: Olaszország belép a háborúba az antant oldalán, Doberdón keresztül. A Monarchia az Isonzó folyónál megállította az olasz támadást (súlyos veszteségek).
• Május 2.: Gorlicénél áttörték a frontot, jelentős területeket foglaltak el.
• Szeptember: Bulgária belép a központi hatalmak oldalán.
• Október: Bulgária és a Monarchia együttes erővel legyőzik Szerbiát. Ypernnél német gáztámadás
• Állóháború – A keleti fronton elért sikerek ellenére 1915-ben a harc eldöntetlen maradt, ez növelte az antant esélyeit.

1916

Február: „verduni vérszivattyú”: Verdun erődjének véres ostroma. Júniustól a Somme folyónál az antant feltartóztatja a német hadsereget., majd ellentámadás. Június: Bruszilov-offenzíva a keleti fronton, Galíciában. A támadást a német-osztrák-magyar erők visszaverik. Augusztus 17.: A román hadsereg betör Erdélybe, ezzel Románia megtámadta a Monarchiát. December: A Monarchia seregei német segítséggel visszaverték a román támadást, majd elfoglalták Bukarestet. Május: Az Isonzó-folyónál a Monarchia sikerei, Olaszország összeomlik. Május-június: Jütland partjainál kiegyenlített tengeri csatát vívtak a német és az angol erők. 1916-ban a nagy áttörés nem sikerült Németországnak. 1916 végén a központi hatalmak békeajánlattal fordultak az antanthoz, amit az elutasított.

1917

Febrár 1.: A németek meghirdették a korlátlan tengeralattjáró-háborút. Április: Az USA belép a háborúba az antant oldalán.Indokai:

• a Lusitania elsüllyesztése 1915-ben
• pénzügyi és gazdasági kötődés Angliához

Február: Oroszországban megdöntik a cárizmust Pétervárott. A Kerenszkij-kormány kerül hatalomra, ők folytatni akarják a háborút. Július: A Kerenszkij-offenzíva, az orosz kormány által indított támadás sikertelen maradt. Október: Bolsevik hatalomátvétel. December: Béketárgyalások kezdődtek Oroszország és a központi hatalmak között.

1918

Január: Wilson kihirdette 14 pontos béketervét. Február: Az újabb német támadást a Vörös Hadsereg Narvánál megállította. Március 3.: Oroszország aláírja a Bresz-litovszki békét. A 2. marnei csatában az antant seregei ismét visszaverték a támadást. Május: Románia kapitulál. Július-augusztus: Az amerikai csapatok támadását követően végleg összeomlott a német hadsereg. Augusztus 8.: A német hadsereg fekete napja, Amiens-nél, kapitulálnak. Szeptember 29.: Bulgária kapitulál. Október 30.: Törökország kapitulál. November 3.: Páduában a Monarchia aláírja a fegyverszünetet. November 9.: Kieli hadiflotta matrózai fellázadnak (polgári demokrata forradalom) megdöntik II. Vilmos hatalmát, a császár lemond köztársaság November 11.: A compiegne-i erdőben Németország is aláírta a fegyverszünetet. Hídfők: Meinz, Koblenz, Köln város környékén

Svájctól a holland határig demilatirizált övezet. A bal partját teljesen, a jobb partját egy 50 km-es sávban demilatirizálják.

Párizs környéki békék

• párizsi
• washingtoni

Párizsi békekonferencia

1919. jan. 18-án ül össze a konferencia, Versailles-ban, 27 állam vesz részt, a vesztes államokat nem hívják meg, Oroszországot sem, mivel nem ismerik el a bolsevik kormányt.

10-ek Tanácsa:

• USA (Wilson amerikai elnök képviseli)
• Anglia (Lloyd George angol miniszterelnök képviseli)
• Franciaország (Clemenceau, a tigris, francia miniszterelnök)
• Olaszország (Orlando olasz miniszterelnök)

Ők a négy nagyhatalom, ezen kívül még Japán 2-2 képviselője. A nagyhatalmak céljai Anglia: Németország gyarmatait megkapni, tengeri hatalmát megszüntetni, Európában gátolni Franciaország túlzott megerősödését. Franciaország: Németország teljes körű és hosszú távú meggyengítése. Olaszország: Területeket akart a Monarchiától (Tirol, Isztria, stb.) USA: A Csendes-óceán térségében érdekelt (nőnek az izonacionalisták). Nem érvényesülnek a wilsoni tervek.