Hirdetés

I. Világháború

Az I. világháború, előzményei, következményei

A 19. és 20. sz. fordulóján az európai birodalmak 2 szövetségi rendszerbe tömörültek:

Hármas szövetség: (1882) -Németország
-Ausztria-Magyarország (1879; kettős szövetség)
-Olaszország

Antant: (1983) Franciaország-Oroszország
(1904) Anglia-Franciaország=”entente cordiale”
(1907) Anglia-Oroszország

A szarajevói merénylet (1914 június 28.)

– ok: monopolkapitalizmus ujra fel akarták osztani a világot

– Az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd és felesége, Chotek Zsófia merénylet áldozata lett Szarajevóban. A merénylő egy Szerb anarchista, Gavrilo Princip volt.

Hirdetés

– ez a merénylet szolgált ürügyül az I. világháború kirobbanásához
– A merénylet hírére Budapesten és Bécsben fellángoltak a Szerbellenes indulatok
(a monarchia II. Vilmos Német császár agresszív politikájának alárendeltje lett)

július 23.: – a Monarchia ultimátumot intézett a Szerbek felé (amely ultimátum a Szerbek szuverenitását sértő követeléseket is tartalmazott)
DE a szerbek nem fogadták, mivel biztosra vették az Oroszok (Antant) segítségét
(Az Osztrák-Magyar Monarchiát a Németek (3-as szövetség) támogatták.)

július 28.: -az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenete Szerbiának

– ezt a hadüzenetet újabb hadüzenetek sora követte, s pár nap alatt ténnyé vált az I. világháború
(DE Bulgária }
Olaszország } függetlenek maradtak)
USA }

hadüzenetek

július 28. O-M Monarchia-Szerbia
augusztus 1. Németország-Oroszország
augusztus 3. Németország-Franciaország
augusztus 4. Nagy-Britannia-Németország
augusztus 5. O-M Monarchia-Oroszország
augusztus 6. Szerbia-Németország
augusztus 12. Franciaország és Anglia-O-M Monarchia
október 29. Törökország belépése

Hirdetés

elképzelések a háborúról

Központi hatalmak: -Schlieffen terv: (-Németországnak sok katonája van • gyorsan tud mozgósítani
– nehézipari termelésben messze fölényben van a többi országhoz képest)
villámháborúra törekszik
egyfrontos háborút akart

Antant: -nem volt konkrét haditerve
– Oroszország katonai erejére lehetett számítani, de lassan tud mozgósítani

hosszan elnyújtott háborút akart
(mert akkor tisztán látszana, hogy az Antant 3 országa gazdaságilag erősebb, mint a Központi hatalmak)

többfrontos háborút akart

1914: A Központi hatalmak kezdeményezésével és sikereivel indult, de számukra rosszul zárul, minden tervük kudarcot vall

 

Keleti front

– Az Orosz mozgósítás elég gyorsan haladt Németek már augusztus közepén csapatokat irányítottak át a keleti frontra, hogy a monarchiával együtt megállítsák az Oroszok Galíciai előretörését

-1914 augusztus 28-30. Tannenbergnél a németek megsemmisítették a 2. Orosz hadsereget
– szeptember 6-15. Mazuri tavaknál az 1. Orosz hadseregre mértek csapást
– 1915 február Galíciában az Osztrák-Magyar haderő a Kárpátok vonalánál feltartóztatta az Orosz csapatokat
– 1915 március Przemysl váránál az Oroszok bekerítették a Magyarokat, és elfoglalták a területet (itt halt meg a legtöbb magyar)
– október 29. Török belépés a Kaukázusban a Török birodalom frontot nyit az Oroszoknak
– az Oroszok emiatt nem tudnak segíteni a Szerbeknek
– a Balkáni fronton az Osztrák-Magyar Monarchia nem tudta szerbiát gyorsan lerohanni – ÁLLÓHÁBORÚ

 

Nyugati front

-Schlieffen terv: augusztus 4.-én a németek támadást indítottak Belgiumon át Párizs elfoglalására (a német katonák gyalog indultak kifáradtak mire odaértek – Francia előny)
-szeptember 3.-án érték el a Marne folyót, de itt a Francia ellentámadás visszahúzódásra kényszerítette őket
-szeptember 5-10.: marne-I csata – ÁLLÓHÁBORÚ
összeomlott mind a Német, mind a Francia hadászati terv
(Németek: villámháborút, Párizs gyors elfoglalását akarták
Franciák: Elzászon keresztül szerettek volna eljutni a Rajnáig)
-1914 őszén a NY-i fronton kölcsönösen É-i átkaroló hadműveletekkel próbálkoztak
-a szembenálló felek itt is állóháborúba ásták be magukat
-1914 november 1. Helgoland-szigeteknél az Angolok leverik a Német flottát
Nagy-Britannia tengeri blokád alá vette Németország tengerparti részeit

1915-16-os év kulcskérdése: hogyan lehet újabb országokat belerángatni a háborúba az egyensúly érdekében?
1915: A Központi hatalmak katonai fölényével zárult

Hirdetés

 

Keleti front

– 1915 május Osztrák-Magyar Monarchia+ Németek áttörték a Galíciai frontot, és visszaszorították az Orosz erőket
– június, július A Lengyel területeken is átütő sikereket értek el, és elfoglalták a Baltikum jelentős részét (A Központi hatalmak kezdeményezései és sikerei)
– 1915 május Olaszország belépett az Antant oldalán (Olaszország a 3-as szövetség része)
Antant ígéretei Olaszországnak: -Dél-Triol
– Trieszt (O-M Mon. legjelentősebb kikötője)
– Isztria
– Dalmácia
– Albánia egy részebeleszólás Albánia sorsába
– Az Olaszok újabb harcteret nyitottak: Doberdói front
– Nagymértékben lekötötte az O-M Mon. haderejét
– 1915 nyarán állították meg a feltörő Olasz támadást
– 1915 szeptember Bulgária a Központi hatalmak oldalán belépett a háborúba
– A Monarchiával közösen elfoglalták: -Szerbiát
– Montenegrót
– Albániát
– Lengyelország egész területét

Nyugati front

– 1915-ös évben eldöntetlenül folyik a harc a Németek és az Olaszok között
– 1916 február 21 A Németek ostrom alá vették Verdun várát, DE nem sikerült eredményt elérni – hatalmas Német veszteség
– 1916 május 31-június 1. Jütlandi csata: itt semmisült meg totálisan a Német flotta
– 1916 június A Brit erők jól előkészített támadást indítottak a Somme folyónál, DE nem változtatta meg a hadi helyzetet, mert a Német haderő kivédte a támadást

 

Keleti front

– 1916 június Az Orosz haderő áttörte az Osztrák-Magyar frontot
– 1916 augusztus 27. Románia belépése az Antant oldalán

Antant ígéretei: -Bukovina területe
– Bánság (Tisza-Temesvár között)
– Erdély (Vásárosnamény-Algyő vonalánál)

Betörtek Erdélybe. DE
– 1916 december a Németek és a Monarchia kiverte a Románokat Erdélyből és elfoglalták
Bukarestet
– A Központi hatalmak erejük végére értek, lassanként kibontakozott az Antant gazdasági és számbeli fölénye

1917: a Központi hatalmaknak kedvezett. Egyre erőteljesebben fogalmazódott meg a népek békevágya.

 

Keleti front

– 1917 február Kitört az oroszországi polgári demokratikus forradalom
– 1917 október Oroszországi szocialista forradalom
– féltek, hogy emiatt a forradalom miatt Oroszország ki fog lépni a háborúból

– 1917 április USA bejelentette a háborúba lépését az Antant oldalán
(Az USA hitelre szállított árut az Antantnak, ezért nem akarták, hogy vereséget szenvedjenek az Orosz kilépés miatt)
– májusban az Oroszok megígérték, hogy nem lépnek ki (Miljukov jegyzék)
DE a Németek viszont az Orosz kilépést szerették volna, hogy ne kelljen tovább harcolni velük, ezért megpróbálták befolyásolni az Orosz forradalmat
– 1917 július Kerenszkíj-offenzíva(Tamopol) =Galícia feladása
– 1917 november 7. győzött a szocialista forradalom, melynek legfőbb határozata:
– azonnali békedekrétum í Német-Orosz fegyverszünet

Hirdetés

– ezzel a Németek és az Osztrák-Magyar Monarchia számára gyakorlatilag megszűnt a Keleti front (a Monarchia minden erejét az Olasz frontra irányíthatta)

 

Nyugati front

– 1917 január 31. A Németek bejelentették a korlátlan tengeralattjáró hadjáratot
– elsősorban Amerikai hajókat süllyesztettek el
– 1917 július Kerenszkíj (II. Bruszilov) offenzíva
– segítséget akartak adni az Oroszok a Nyugati fronton zajló háborúban az Antantnak a németekkel szemben
– DE nem volt semmi eredmény, csak iszonyú sok halottmég nagyobb háborúellenesség
– 1917 november Caporetto: csapatösszevonásokkal áttörik az O-M monarchiai állóháborúkatOlaszok veresége

1918: A Központi hatalmak totális leigázása, az Antant győzelme

 

Keleti front

– 1918 eldől a Németek és az Oroszok közti tárgyalás:
Trockíj kezdte meg a béketárgyalásokat, DE nem volt hajlandó egyezkedni a Németekkel
leváltották, mert a béke volt a legfontosabb, fontos lett volna a mgegyezés
– Csicserin lett az utódja, DE ő is elkezdett makacskodni, a Németek megtámadták azokat a területeket, amiket a békével akartak megszerezni
– 1918 március 3. Breszt-Litovszki béke: Német-Orosz különbéke (az Oroszok az Orosz-Lengyel területeket veszítették el)

 

Nyugati front

– a Németek a Breszt-Litovszki béke után teljes haderejének bevetésével megpróbálta kicsikarni a döntő győzelmet a Nyugati fronton
– 1918 március 21. II. Marni csata: A Német támadás sikeresen indult , DE célját, a Brit erők megsemmisítését nem érte el. Végül a Németek megtörésével zárult. Ü mivel az Antant július 18.-án sikeres ellentámadást indított
xx 1918 május vége Ugyancsak sikeresen indult a Franciák ellentámadása a Németekkel szemben, DE céljukat, Reims bevételét ők sem érték el.
– 1918 június 15. Monarchia erői is támadást indítottak az Olasz fronton, DE ez a támadás a kezdeti sikerek után összeomlott (nagyon nagy veszteség az O-M Monarchiának)
– júliusban álalános Antant támadás indult meg:
– augusztus 8. Amiensi ütközet : a Németek tehetetlenek voltak az Antant erőivel szemben, elsöpörték a Német harcvonalat (itt alkalmaztak először nagy tömegben mozgó tűzerőt)

 

Keleti front

– 1918 nyara az Antant megerősítette a balkáni erőit (Brit, Gr., Olasz, Francia, Szerb csapatok), és megtámadták a Bolgár frontot napok alatt leverték a Bolgárokat
– a Balkáni Antant haderő ellenállás nélkül közeledett a Monarchia felé, míg az Olaszok is támadást indítottak és áttörték az Osztrák-Magyar állásokat
– a Közpnti hatalmak belátták, hogy a háború elveszett számukra

Hirdetés

 

KILÉPÉSEK:

szeptember 29. Bolgárok
október 30. Törökök
november 3.Osztrák-Magyar Monarchia (Padova)
november 11. Németek (Compiégne erdőben)

– A háborúban semmi nem úgy történt, ahogyan azt eltervezték

 

Béketárgyalások:

-az európai nagyhatalmak (Anglia, Franciaország) továbbra is fenn akarták tartani az egyensúlyt, DE Németország erejét ketten sem bírták volna ellensúlyozni. Németországot kellett gyengíteni:
(a hatalmi egyensúly akkor lenne megfelelő, ha az USA is társulna)
– ANGLIA: meg kellene szüntetni Németország haderejét
– FRANCIA: egy ütköző államot szeretne beilleszteni Németország és Franciaország közé
– szerinte fel kellene osztani Németországot
+ be akarták vonni szövetségesként szerződések rendszerével a Közép-Kelet Európai népeket
– USA (Wilson elnök) saját elképzelései: Wilsoni 14 pont:
– egyenrangú országok együttműködése teremtheti meg a békét
(minden ország vehessen részt a nemzetközi életben:
         1.szabad kereskedelem
         2.nyilvános diplomácia, minden nyilvánosan zajlik
         3.kollektív biztonság elve: a konfliktusokat tárgyalásokkal kell megoldani)
– megalakul a népszövetség
– népek önrendelkezési joga (eldönthette az állam kereteit, és az államformát)
– a békekonfliktus nagy problémája, hogy az elvek és a gyakorlat között nagy ellentétek vannak, a veszteseket nem hívták meg a tárgyalásokra, nélkülük akarták elintézni, miközben azt hírdetik, hogy minden nép egyenlő

– 1919-20 Párizs környéki béke: (ott folyt abizottsági előkészítő munka)
– minden országot egyenként hívtak meg , meghallgatták, és utána születtek meg a dokumantumok

1919 június 25. Németek (Versailles)
1919 szeptember 10. Osztrákok (Saint-Germain)
1919 november 27. Bolgárok(Neully)
1920 június 4. Magyarország(Trianon)
1920 augusztus10. Törökország (Sévres)

– a Párizsi béketárgyalásokkal xx-an folyik 1920-21-ben egy másik tárgyalássorozat Washingtonban:
– gyarmati országokkal foglalkozott, ill. Japán területi változásaival (átadták Japánnak a Német gyarmatokat)

– Versaillesi-Washingtoni békerendszer
(Plenáris űlés : győztes országok küldöttjei
Bizottságok: külön-külön feladatokat láttak el, pl: az egyik csak a Mo.-I határokkal foglalkozott…
segítenek a belpolitikai konfliktusok megoldásában
10-ek tanácsa: győztes nagyhatalmak vezetői
külügyminiszterek
4-ek tanácsa: Európai vezetés vett részt rajta
USA: Willson
Anglia: Lfoyd George
Olaszország: Orlando
Franciaország: Clemenceon
Európa problémáit vitatták meg )

Hirdetés

 

Versaillesi béke (Németek)

1. területi korlátozások
– Elzászt, és Lotharingiát Franciaországhoz csatolták
– majd 1923-ban a Rhur vidéket is megszállták a Franciák
– Újra létrehozták Lengyelországot (K-Németországból és Ny-Oroszországból)

Németország 2 részre szakad
– Danzig szabad város marad, mind a 2 ország tulajdona
– hagytak egy folyosót a 2 Német rész között (corridor)
– Csehek: Szudéták területét kapták meg Németországtól
– Memel vidék Litvániához kerűlt 1923-ban

2.katonai korlátozások
– Francia és Németország között, a Rajna Német országi oldalán 50-km-es körzetben katonák nélküli övezetet hoztak létre
– Németországnak le kellett állítania a hadászati eszközök gyártását, és a hajógyártást is. munkanélküliség

3.kártérítések
– 400millió aranymárka kártérítést kellett fizetniük
– nem tudnak fizetniÜ újabb területi veszteségek (1923: Rhur vidék Franciaországéé lett)
– ezután kaptak halasztást 1989-ig , DE nem tudták befizetni reménytelenné vált az ottani helyzet

4.egyéb korlátozások
– Anschluss: nem egyesülhetnek az osztrákokkal

 

Saint-Germaini béke(Ausztria)

1.területi tagolódások
– csak egy egész kicsi területet vaszítettek el: Mariburg a D-Szlávoké lett
– ezért a kis területi csonkolásért mék kárpótlást is kaptak: Megkapták Magyarországtól Burgerlandot
(arra hivatkozva, hogy ott Németek élnek)
– Sopronban népszavazást tartanak, hogy hova akarnak tartozni, és Magyarországot választották

Hirdetés

4.egyéb korlátozások
– Anschluss rájuk is vonatkozott: a 2 ország egy király alatt nem egyesülhet

 

Neully béke (Bolgárok)

1.területi korlátozások
– ők is kevés területet vaszítettek el: Görögország kapta meg tőlük a Trákiai területet

2.katonai korlátozások
  -a hadsereget 20ezerre korlátozták- nagyon minimális létszám

3.kártérítések
– a jóvátétel fizetés összege is minimális

 

Trianoni béke (Magyaarország)

1.területi korlátozások
– az ország 2/3-át elveszik, tőlünk veszik el a legtöbb területet
– Felvidék, Kárpátalja(Mo.)+Morvaország+Csehország=Csehszlovákia /1939 március 31-ig létezett/
– Vásárosnamény, Algyő vonal Erdély
– Tiszántúli megyék, Galícia D-I területe, Bucovina, D-en: Bácska, Bánák K-i részeRomániához
– Pécs alatti Baranyai háromszög Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz(1929-ben vette fel a Jugoszlávia nevet)

 

Sévresi béke (Törökök)

1. területi csonkolások
– egész Európai területüket elvesztették, kivéve Isztambult és környékétmegszűnt európai nagyhatalom lenni
– Boszporusz, Dardanellák nemzetközi felügyelet alá kerűltÜ kiszorították onnan a Törököket
– a K-i területekből létre akarták hozni Örményországot, és az USA mandátuma alá kerűlt volna
(mandátum: nagyhatalmak védnökséget vállalnak kis államok fölött, és ezért beleszólhattak az irányításba, addig maradt meg ez a függő helyzet, amíg fel nem zárkóztak)
– USA nem volt hajlandó ezt elfogadni
– D-i területeket Francia és Brit mandátum a lá akarták helyezni
(Szíria: Franciaország mandátum terület
Irak, Palesztina: Angol mandátum terület)
– Törökország nagyon sok területet elveszített, emiatt nagyon nagy mértékű volt a felháborodás:
– Kemál pasa a hadseregre alapozva elkezdte szervezni engedetlenségi mozgalmáta nagyhatalmak féltek is, hogy ebböl a felháborodásból további bajok lehetnek
– Kemál pasa látta, hogy a szultán mindenben engedelmeskedik a nagyhatalmaknakAnkarában létrehozott egy ellenkormányt népi mozgalom lett belőle

– 1923 július Lauseanne, békemódosítás:
– többet kap az európai területekből
– elfogadják, hogy a Törökök visszafoglalták Örményországot
– polgári forradalom zárársa októberben: KÖZTÁRSASÁG (demokratizálódott köztársaság)



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!