Varró Dániel munkássága

Életrajz

• Budapesten született 1977-ben.
• József Attila-díjas magyar költő, műfordító.
• Első verseit már 12 éves korában is elkezdte írni (1989).
• A XII.kerület Németvölgy lakója, a „Mackós” iskola diákja volt.
• 1996. érettségi: Alternatív Közgazdasági Gimnázium
• Publikálta verseit és műfordításait különböző folyóiratokban, irodalmi lapokban
• 5 önálló kötet (főleg gyerekeknek szóló), de más kötetek társszerzője is.
• 1999: első kötete -> Bögre azúr
• Második könyve: Túl a maszat hegyen (verses meseregény, 2003)
• Harmadik kötete: Szívdesszert (2007)
• Negyedik kötete: Akinek a lába hatos: Korszerű mondókák kisbabáknak (2010)
• Folytatása: Akinek a foga kijött (2011)
• Agócs Írisz megihlette őt: Nem, nem, hanem című könyve
• Mikor megszületett második kisfia, akkor Pilisszentivánra költözött.
• Gelencsér Zsófia a felesége.
• Gyermekei: Varró János, Varró Mihály.

Munkássága

Műfordítói tevékenységet végez, verseket, színdarabokat fordít. Drámafordításait és egyéb (önálló vagy másokkal közösen írt) színházi munkáit számos budapesti és vidéki színház tűzte műsorára. 1999 óta a József Attila Kör (JAK), 2005 óta a Szépírók Társasága, 2008 óta pedig a MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) tagja. Első költői sikerét – a Bögre azúr című kötet fülszövege szerint – 12 évesen (1989) érte el, egy eposztrilógiával.

Stílusa

Műveire jellemző más szövegek idézése: könnyen nyilvánul meg mások stílusában, ezt bizonyítja a Bögre azúr számos verse. Versei tudatosan ráépülnek, beszélnek azokkal a művekkel, szövegekkel, amelyek memoriterek, középiskolai tananyagként ismerősek a magyar olvasóknak, vagyis az átlagos irodalmi műveltséggel rendelkező olvasóiban megteremti a kapcsolatot a régi és a mai között. Üde, friss, kamaszosan őszinte hang jellemzi, ezzel belopja magát az ifjúság szívébe, ugyanakkor a középkorú és idősebb olvasókat felvidítja, meghökkenti merész szóhasználatával, a különböző nyelvi rétegek keverésével. Költészetére jellemző a nyelvi humor: játszik a nyelvvel, poétikai eszközökkel. Versei sok esetben egyben posztmodern nyelvjátékok érthetetlen szóképekkel. Verseire jellemző a zeneiség, a mondatlejtések és a rímelés. Újszerű tematika jellemzi: a hétköznapi, profán történésekben, mozzanatokban, a banálisban ábrázolja a különöst. Költészetén érezhető Parti Nagy Lajos hatása. Megpróbál különböző korszakokban élt költők stílusában írni (például Változatok egy gyerekdalra: Boci, boci, tarka…), de előfordul nála az argó, a paródia és az imitáció is. Többféle formát használ: szonett, ballada, elbeszélő költemény, episztola, stanza (olasz versforma), dal, stb.

Díjak:

• Bródy Sándor-díj, 1999 különdíj
• Új Magyar Hangjáték Díj, 2000 megosztott
• Móricz-ösztöndíj, 2002.
• Petőfi-díj (fiataloknak), 2002
• Bárka-díj, 2003
• Az Év Könyve, 2004
• Gundel-díj, 2004
• József Attila-díj, 2005
• Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, 2007
• NKA-ösztöndíj 2009 Színikritikusok díja – Legjobb új magyar dráma 2008/2009
• Holmi versfordítói pályázat megosztott első díja 2010
• XI. Győri Könyvszalon alkotói díja, 2011

Fordításai

• William Shakespeare: 18. szonett, 35. szonett, 130. szonett
• A. J. Lerner: My Fair Lady (Pécsi Nemzeti Színház, 2003)
• Martin McDonagh: Vaknyugat (Pesti Színház, 2004)
• William Shakespeare: Rómeó és Júlia (Új Színház, 2006)