Fogalmak a két világháború közötti időszakból

Antiszemitizmus: zsidóellenesség. A zsidóság s annak értékromboló tevékenysége külön hangsúlyt kapott, az antiszemitizmus a náci ideológia meghatározó elemévé vált. Az ellenségkép fenntartását a német zsidóság folyamatos diszkriminálása és üldözése szolgálta.

Élettér-elmélet: a náci ideológia másik pillére az ún. élettér-elmélet volt. Ez a versailles-i békeszerződés teljes elvetéséből indult ki. A Versailles-ben meghúzott német határok a német nép teljes pusztulásához vezetnek – állította Hitler. Fennmaradásához, életéhez újabb területekre van szükség, s valamennyi német egy államban történő egyesítése után az elsősorban keleti irányú terjeszkedés elkerülhetetlen.

Führer-elv: Az élettér-elmélet sikeres véghezvitele csak akkor lehetséges, ha a németség rátalál vezérére (Führer). Az ideológia harmadik pilléreként emlegetett Führer-elv azt mondja ki, hogy a különleges képességekkel és elhivatottsággal rendelkező vezérnek a nép, a tömeg feltétlen engedelmességgel tartozik, a Führer által képviselt faji-nemzeti érdekek megelőznek minden egyéni és csoportérdeket.

Demagógia: a politikában a tudatos félrevezetés (manipulálás) hatásos eszköze. A demagóg kifejezés jelentése népvezér. A demagóg célja, hogy hazug ígéretekkel, az érzelmek felkorbácsolásával és az előítéletek szításával nyerje meg a tömegek támogatását saját céljai érdekében. Ezen érdekeket népérdekként tünteti fel, s így saját ellenfeleit a nép ellenségévé nyilvánítja. A náci párt megerősödésében a tömegek tudatos politikai célzatú félrevezetésének komoly szerepe volt Hitler propagandájában.

SA: az NSDAP fegyveres szervezete volt. Az SA, a rohamosztag, a barnaingesek szervezete, s vonzotta a soraiba több tízezer fiatalt.

SS: NSDAP fegyveres szervezete. Hitler személyes terstőrségéből kifejlődött az SS, a védőosztag, melynek tajgai fekete egyenruhát viseltek.

Hosszú kések éjszakája: 1934. június 29-áról 30-ára virradó éjszakán, „a hosszú kések éjszakáján” az SS, a hadsereg és a rendőrség emberei elfogták és kivégezték az SA több vezetőjét, köztük  Röhmöt is. Az áldozatok között ott volt a korábbi kancellár Schelicher tábornok, és Hitler legfőbb ellenlábasa, Gregor Strasser.

SD: Biztonsági Szolgálat

Gestapo: (Titkos Államrendőrség) az erőszakot képviseli

Nünbergi törvények: 1935-ben hozták létre. A „német vér és becsület védelmében” nemcsak a politikai életből zárták ki a zsidókat, hanem alapvető emberi jogaikat is sárba tiporták, megtiltva a németek és a zsidók közötti házasságot, sőt a nemi érintkezést is.

Anschluss: 1919-es Versailles-i békének egy külön rendelkezése, mely kimondta, hogy Németország nem egyesülhet Ausztriával. Ezt Hitler megszegi, 1938-ban bekövetkezik az Anschluss, Ausztria a Német Birodalom tartománya lett.

Curzon-vonal: a sok nemzetiségű Lengyelo. figyelmen kívül hagyta a brit külügyminiszter, Curzon javaslatát, amely a lengyel etnikai határnál szorgalmazta a határmegállapítást. Így a milliós német kisebbség mellett mintegy 4 millió ukrán és egymillió belorusz is lengyel uralom alá került.

Mihály Arkangyal Légiója: Romániában a világgazdasági válság a szélsőjobb előretörését hozta. Legerősebb szervezetük Mihály Arkangyal Légiója néven jött létre. Vezérük Codreanu irányításával még a fasiszta pártoknál is szokatlan brutalitással küzdöttek egy a parasztságon alapuló, keresztény, totális nemzetállam megteremtéséért. Ez a törekvésük azonban megbukott.

Vasgárda: A Mihály Arkangyal Légiója nevű (román) párt későbbi neve. A hatalomátvételi kísérlet megbukott Károly király ellenállásán, aki 1938-ban királyi diktatúrát vezetett be, s fizikailag is leszámolt az ekkor már Vasgárdának nevezett fasiszta párt vezetésével.

Usztasa: Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban a lakosság 46%-át szerbek alkották, így az ő vezetésük alá került az ország. Ez a második legnépesebb etnikumnak, a horvátok számára elfogadhatatlan volt. Legnagyobb pártjuk a Radic vezette Parasztpárt a szélsőjobboldali szervezetük, az usztasa a horvát függetlenségért harcolt.

Jugoszlávia: Sándor király 1929-ben királyi diktatúrát vezetett be. Így kívánta megfékezni a szerb-horvát ellentéteket. Az alkotmányt felfüggesztette, a közigazgatást átalakította, még a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság nevét is Jugoszláviára változtatta.