Hirdetés

Az uradalom, a földbirtokosok és jobbágyok jogai 

5 perc olvasás
Az uradalom, a földbirtokosok és jobbágyok jogai 

 

Az uradalom és a jobbágyok

  • A középkor gazdasági és katonai alapegysége az uradalom volt, amely a római kori nagybirtokból alakult ki.
    • A városok és a kereskedelem hanyatlásával visszaszorult az árutermelés, az uradalmak önellátóvá váltak: biztosították lakóik ellátását az alapvető szükségleti cikkekkel.
  • A Nyugatrómai Birodalom bomlásával a helyi igazgatási, bírói és védelmi feladatokat is az uradalom látta el.
Hirdetés
  • Az uradalom lakóinak zömét a földművesek tették ki.
    • Az árutermelés megszűnésével a korábbi római birtokok központi részét megművelő rabszolgák számára is telkeket hasítottak ki. Így egyre kevésbé különböztek az eredetileg szabad, bár röghöz kötött bérlőktől (colonusok).
  • A kisebb birtokos szabad parasztok pedig védelmet keresve álltak be uradalmi szolgálatba.
  • Az így kialakult, uradalmi függőségben élő paraszti réteg a jobbágyság
    • A jobbágy nem tulajdonosa, csak használója volt a földnek, de használati jogától nem lehetett megfosztani, és e jogát örökíthette.

 

  • Az uradalom egy része jobbágytelkekre volt felosztva. Kezdetben ezeket évente sorsolták a jobbágycsaládok között, később ez megszűnt, és a használók köre állandósult. A földhasználatért a jobbágy a termény egy részével adózott, amit a középkor végén pénzadó váltott fel.

 

  • Az uradalom másik része az uradalom tulajdonosa, a földesúr közvetlen kezelésében lévő majorság volt, melynek termése egészében őt illette. A majorságot is a jobbágyok művelték, ez volt a robot (munkajáradék).
  • A földesúr és a jobbágyok is használhatták az uradalom harmadik részét, a közös használatban lévő területeket: legeltethettek a legelőn, fát gyűjthetettek az erdőből és vadászhattak ott, a tóban, folyóban pedig halászhattak.
Hirdetés

 

  • A jobbágyok a földesúr igazságszolgáltatása alá tartoztak.

 

  • Alávetett helyzetükben legfontosabb, a földesúri önkényt korlátozó joguk a szabad költözés volt: kötelezettségeik teljesítése után más birtokos földjére telepedhetett.

   

  • A városok megszűnésével kezdetben az uradalmon éltek kézművesek is, akik elsősorban a szerszámok készítését és javítását végezték.
    • Az uradalom biztosította a termények feldolgozásához szükséges technikai eszközöket: pl. vízimalom, sörfőzde, kemence.

 

  • Kizárólag a helyben elő nem állítható áruk beszerzése érdekében kereskedtek:

sót és fémet, esetleg a földesúr igényeit kielégítő luxuscikkeket vásároltak.

  Az uradalom és a földbirtokosok

Hirdetés
  • Az önellátó gazdaság, valamint a kereskedelem és a pénzforgalom visszaesése a középkor kezdetén nem tette lehetővé, hogy a kialakuló európai államok fizetett hivatalnokokat és zsoldos haderőt alkalmazzanak.
    • A lakosság védelmét is az uradalom látta el. Központja egy megerősített hely, a vár volt, ahová támadás esetén menekülni lehetett. A beszolgáltatott terményekből látták el az uradalom birtokosát és kíséretét, akik a katonai erőt biztosították.

 

  • Az uralkodó is kizárólag birtokok adományozásával jutalmazhatta híveit, és a birtokok alapján várhatott el szolgálatot.

 

  • A páncélozott nehézlovas hadviselés elterjedése végleg összekapcsolta a földbirtokot és a katonai szolgálatot: egy lovagot csak nagyobb méretű uradalom tudott kiállítani az ott dolgozó földművesek szolgáltatásaiból.

 

  • Az uralkodók, hogy biztosítsák a nehézlovas haderőt, örökíthetővé váló birtokokat adományoztak híveiknek (vagy elismertették hatalmukat a birtokok addigi tulajdonosaival).

 

  • Így alakult ki a nemesség társadalmi csoportja, amely kiváltságokkal rendelkezett: személyében szabad volt, birtoka örökíthető volt, csak a király vagy más nemesekből választott bíróság ítélkezhetett felette, katonai szolgálatára hivatkozva adómentes volt.

 

  •  A kialakuló rendszer, a hűbériség vagy feudalizmus alapja tehát a hűbérbirtok (feudum), a katonai szolgálattal terhelt, örökíthető földbirtok.
    • A legfőbb hűbérúr az uralkodó volt, vazallusai (hűbéresei) és esetleg azok vazallusai pedig katonai szolgálattal tartoztak neki, és részt vettek az ország igazgatásában.

 

  • A hűbéri rendszer először Franciaországban alakult ki, majd gyakran francia lovagseregek révén jutott el az ibériai, itáliai területekre és Angliába.