Az ókori civilizációk

7 perc olvasás

Mezopotámia

Mezopotámia = folyóköz
Tigris és Eufrátesz
Késői áradás, a vetemények már zöldellnek, ezért fontosak a vízelvezető csatornák
öntözéses földművelés: gabonatermelés
körülötte levő hegyvidékek (állattenyésztés, fémbányászat)

Hirdetés

Sumér civilizáció:
- Úr, Uruk, Kis, Lagas
- Gilgames, Uruk királya megvédte városát Kis uralkodójával szemben
Akkád birodalom (Kr. e. XXIV. századtól)
- I. Sarukkin a létrehozója
Óbabiloni Birodalom (Kr. e. 2000 – 1595)
- Hammurapi (Kr. e. XVIII. század) „igazságos törvényei” törvényoszlopán
Újasszír Birodalom:
- zsákmányszerzésen alapuló állam
- Assur-ban-apli (Kr. e. VII. század): ninivei könyvtár
- Kr. r. 605-ben Karkemisnál a babiloni-méd seregek legyőzték az asszír-egyiptomi seregeket
Újbabiloni Birodalom (Kr. e. VII-VI. század)
- Létrehozója Nabu-kudurri-uszur, akinek a felesége Szemiramisz volt
- Kr. e. 539-ben II. Kürosz perzsa király legyőzte a babiloni seregeket
Óperzsa Birodalom
- II. Kürosz (Kr. e. 559-530) legyőzte a médeket, lüdöket Babilont
- II. Kambüszész (Kr. e. 530-522) meghódította Egyiptomot (Kr. e. 525 péluszioni csata)
- I. Dareiosz (Kr. e. 522-486) és I. Xerxesz (Kr. e. 486-565) a birodalomfénykora

Sumér-akkád-asszír korban:
- politeizmus
- két istentriász (Anu, Éa, Enlil és Samas, Szín, Istár)
- helyi istenségek: pl. Marduk (Babilon)
Perzsa vallás:
- Zoroaszter az alapító
- A jó (Ahuramazda) és a rossz (Ahriman) küzd egymással
- A világ két részre osztása: vallási dualizmus

Építészet:
- anyag: tégla, nád
- toronytemplomok (zikkurat)
- Babilon: Istar-kapu, függőkertek
Szobrászat:
- Gudea ensi szobra
- Hammurapi törvényoszlopa

A „Nílus ajándéka” (Hérodotosz): a sivatagban a Nílus térsége egy hosszú oázis
Áradás a kellő időben, a vetés előtt: a folyó iszapja tette termékennyé a földet
gabonatermelés
természeti kincsek: kő, arany, papirusznád

Archaikus kor (Kr. e. 3000-2700):
- kialakult az öntözéses földművelés
- Kr. e. 2900: Ménész egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot
Óbirodalom (Kr. e. 2700-2200)
- Dzsószer fáraó szakkarai lépcsős piramisa
- Sznofru „tört” és vörös piramisa Dahsurnál
- Ghizai piramisok: Kheopsz, Kheprén, Műkrinosz
1. átmeneti kor (Kr. e. 2200-2060)
Középbirodalom (Kr. e. 2060-1780)
- Mentuhotep, Théba királya egyesítette újra a birodalmat
- Felerősödött Amon-Ré kultusza
- Núbia meghódítása
2. átmeneti kor (Kr. e. 1780-1550)
- hükszoszok betörése
- bronzkor
Újbirodalom (Kr. e. 1550-1000):
- Jahmesz fáraó kiűzte a hükszoszokat
- vaskor
- III. Thotmesz (Kr. e. XV. század) bevette Megiddot
- IV. Amenhotep-Ehnaton (Kr. e. XIV. század): új istenség, Aton-kultuszának bevezetése. Célja: megtörni az Amon papság hatalmát
- III. Ramszesz (Kr. e. XIII. század) hódítások, csata a hettitákkal (Kr. e. 1295/1285, Kádes)
- Kr. e. XIII. századtól a tengeri népek támadása, Egyiptom meggyengült
Későkor (Kr. e. 1000 – 332)
- Kr. e. 671-ben az asszírok
- Kr. e. 525-ben a perzsák
- Kr. e. 332-ben Nagy Sándor hódította meg

Eredetileg: totemizmus, később az állatistenek emberi vonásokat öltöttek (Ápisz – bika, Anubisz – Sakál, Básztet – macska, Hathor – tehén, Thot – ibisz-madár vagy pávián)
Ré – napisten
Ozirisz – Ízisz – Hórusz
Amon – Théba, Ptah – Memphis istene volt
Túlvilághit
- kettős lélek („ka”, „ba”)
- mumifikálás

Írás:
- papirusztekercs
- 3 féle írás (hieroglif, hieratikus, demotikus)
- hieroglifák megfejtése: 1822-ben Champollion
Irodalom:
- Halottak könyve
- Ehnaton naphimnusza, sírfeliratok
- „Paraszt panaszai”, Szinuhe története

Művészetek:

Építészet:
- piramis, masztaba, barlangsír
- obeliszk, kolosszus
- ghizai piramisok, luxori templom, abu-szimbeli sziklatemplom
Szobrászat:
- usébti (szolgaszobrocska)
- legnagyobb felület elve, frontalitás
- szfinx, ülő írnok szobra, Nofertiti, Tutanhamon

Tudomány, találmányok:

Lapozz a további részletekért