Hirdetés

Az athéni demokrácia

8 perc olvasás
Athén

A demokrácia virágkora Athénban Periklész nevéhez köthető. Kr.e. 455-ben választották meg először sztratégosznak, majd Kr.e. 444-től 429-ig töltötte be folyamatosan ezt a posztot. Politikai vezető szerepét nemcsak annak köszönhette, hogy olyan hosszan viselte a sztratégoszi tisztséget, hanem annak is, hogy kiváló szónok és politikus volt. Nem volt államfő, de rendelkezett olyan tekintéllyel és befolyással, hogy a közösség szinte mindig az ő javaslatait fogadta el.

Hirdetés

Az athéni demokrácia államszervezete

Kr.e. 510-ben Athén lakossága Peiszisztratosz életben maradt fiát, Hippiaszt is elűzte. A megerősödő démosznak már nem volt szüksége a zsarnoki egyeduralom rendszerére, hogy hatalmát növelje.

Kr.e. 508-ban Kleiszthenész kezébe adták a hatalmat Athénban, hogy alkossa meg a türannisz utáni berendezkedést. Célja az volt, hogy olyan rendszer jöjjön létre, amely a legnagyobb részt biztosítja a polgárok számára a hatalomból. Kleiszthenész a korábbi, Szolón által kialakított, vérségi alapon szerveződött négy phülét (kerületet) megszüntette. Helyébe egy területi felosztás alapján kialakított phülérendszer lépett. 10 phülére osztotta fel Athén területét, minden phülé további három részre bomlott: egy tengerparti, egy városi és egy szárazföldi részből állt. Mindegyik phülé 50-50 tagot küldött a bulé tagjai közé, melyet így ötszázak tanácsának is hívtak. Ez volt az egyik legfontosabb politikai testület, mely az egyes népgyűlések közötti időben az állam ügyeit intézte a népgyűlésen hozott döntések alapján. Feladata volt a népgyűlés számára a napirendet és a határozati javaslatokat előkészíteni, és gondoskodni a határozatok végrehajtásáról. Folyamatosan ülésezett. Tagjait a 30 év feletti teljes jogú polgárok közül sorsolták. A buléban a démosz többsége mindig biztosítva volt, ugyanis a phülék három része közül kettőben (városban és tengerparton) a kézművesek és a kereskedők mindig többségben voltak. Így az arisztokráciát (a demokrácia szabályait betartva) háttérbe szorították.

Az államhatalom legfőbb szerve a népgyűlés (ekklészia) volt. Ez a testület mondta ki a döntő szót háború és béke kérdésében, ez hozta a törvényeket, ez ellenőrizte az állami hivatalokat, sőt betöltötte a legfelsőbb bíróság funkcióját is. Tagja lehetett minden 20 év fölötti teljes jogú athéni férfi, akik tehát közvetlenül gyakorolhatták a demokráciát, nem közvetetten, képviselőik útján. A népgyűlések résztvevői főleg városiak voltak. Az ekklészia évente csak legfeljebb negyvenszer ülésezhetett.

Még 1050 szó van a tételből!
A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!