1. Bocskai szabadságharc (1604-1606)

1.1 Előzmények

• 15 éves háború (1593-1606) Báthory István fejedelem  (1571-86)  politikája:  az  ország egyesítése Erdélyből kiindulva. I. Rudolf feladatának tartja a pogány török kiűzését, ezért háborút indít. Báthory Zsigmond (1588-1602) 1595-ben kapcsolódik a háborúba.
• Társadalmi sérelmek
• felemelt adók a háború miatt
• zsoldosok rablásai
• perek koholt vádak alapján

 1.2 A szabadságharc

• kitörése:  a társadalmi  sérelmek és  az erőszakos rekatolizáció miatt 1604-ben Bocskai István vezetésével fegyveres ellenállás tör ki.
• lefolyása: győzelmek Álmosd és Diószeg között. 1604 telére befolyása alá kerül a  Felvidék jó része.
• 1605: Erdély birtokbavétele, Bocskai Magyarország fejedelme lesz.

 1.3 A bécsi béke

• 1606 júniusában jön létre a felkelés lezárásaként.
• Eredményei:
  • Vallásszabadságot ad a protestánsoknak
  • Megerősítette a rendi alkotmányt
  • Elismerte az önálló Erdélyt

2. Zrínyi tevékenysége

A Habsburgok  hatalmuk növelése  érdekében a  végvárakba  idegen zsoldosokat helyeztek. Ebbe sokan nem nyugodtak bele.

2.1 Zrínyi elméleti tevékenysége

• a politizálás  új vezére Zrínyi Miklós lett (1620-1664)
• Zrínyi nemcsak jó hadvezér, hanem  kitűnő  költő  is  volt.  Költeményeiben  a  nemzet erőinek összefogására lelkesítette  kortársait, megfogalmazta a fölkészülés gyakorlati feladatait.

2.2 Gyakorlati tevékenysége

• Az önálló magyar állam megteremtését II. Rákóczi Györgytől várta. Erdély bukása után a magyar függetlenségi törekvések bázisa is elesett.
• A török újabb támadásakor Kanizsa alá megy, innen császári parancsra elvonul.
• Várad eleste után várat építtet.  Zrínyi-Újvár feladatának  a török megállítását szánta.
• 1663-ban  120ezer fős  török sereg Budára ér, Zrínyi lesz a magyar sereg főparancsnoka.

2.2.1 Téli hadjárat

• A  török a  kedvezőtlen  időjárás  miatt  visszavonul,  de Érsekújvárat elfoglalja. Zrínyi  kikényszeríti a  nemzetközi összefogást  és megindítja a téli hadjáratot 1663-64-ben.
• Seregének létszáma 22-25 ezer fő
• 1664 februárban felégeti  az eszéki  hidat, 240 km-re hatol a hódoltság területére. Célja Kanizsa visszafoglalása,  de ez  a  Habsburgok várakozása miatt nem sikerül.
• Januárban visszavonják Zrínyitől a fővezéri kinevezést.

3. Wesselényi mozgalom és a Thököly-felkelés

3.1 Wesselényi-mozgalom

• Az  új fővezér Montecuccoli lesz, aki csak akkor ütközik meg a törökkel, amikor az  már Bécset veszélyezteti. Augusztus 1.-jén Szentgotthárdon legyőzi a törököket.
• Megkötik  a vasvári békét, melyben  az előző  évek hódítása  a szultáné marad. Ez általános felháborodást kelt.
• Wesselényi Ferenc vezetésével szervezkedés indul.
• Halála után Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc áll a szervezkedés élére.
• II.  Rákóczi György fia a vallási szervezkedést  ellenzéki mozgalommá szélesíti: sereget gyűjt,  az egyetlen  fegyveres harcban  győz. Zrínyi és sógora, Frangepán megijedve Bécsbe menekül. Ennek  következtében  leverik a felkelést.
• I. Lipót abszolutista kormányzati rendszert vezet be Mo.-on.

3.2 A Thököly-felkelés

• A Wesselényi-mozgalom életben  maradt résztvevői  Erdélybe menekülnek. Élükre 1678-ban Thököly Imre áll s hadműveletekbe kezd a Habsburgok ellen.
• Rövid idő alatt elfoglalja a bányavárosokat.
• Feleségül veszi Zrínyi Péter lányát, Ilonát, így  rászállt a hatalmas Rákóczi vagyon és a Rákóczi-ház tekintélye.

4. A magyarországi reformáció és katolikus restauráció feltételei

4.1. A protestáns tanok elterjedése

1. Mohács előtt főként az észak-magyarországi és erdélyi városok német ajkú lakossága között terjedt el a reformáció.
2. 1526 után a lutheri tanok széles körben ismertté válnak.
3. Az elterjedés rétegei és okai :
   • nemesség:  a  főurak  többségét  igen  vonzotta  az  egyházi vagyon szekularizációja (kisajátítása).
   • többi réteg: a pompától és a fényűzéstől mentes egyház eszméje anyanyelvűség
4. A  radikálisabb kálvini  elveket 1551-ben  Debrecenben kezdte hirdetni Kálmáncsehi Sánta  Márton. Az evangélikusok és a világi hatalom is erőteljesen fölléptek a kálvini tanok ellen.
   • követőik leginkább a mezővárosok lakossága és a végvári vitézek
   • Mélius Juhász Péter – Debrecen (a kálvinista Róma) püspöke

4.2. A reformáció Erdélyben

1. Erdélyben 4 vallást ismertek el hivatalosan :
   • katolikus
   • evangélikus (lutheránus)
   • református (kálvinista)
   • unitárius /antitrinitárius; mindenhol üldözték Európában, csak itt nem!
2. 1568-ban a tordai  országgyűlés először  Európában  elrendelte,  hogy minden prédikátor a  saját értelmezése  szerint hirdesse az igét, és hogy vallásáért üldözni senkit sem szabad.
3. Dávid Ferenc az unitáriusok nagy hatású prédikátora.
4. A protestáns  gyülekezetek  egyházzá  szerveződve beilleszkedtek a feudális rendbe és szembefordultak a forradalmi népi reformációval.
5. Anabaptista eszmék:
   • a XVI. sz. második  felére terjedtek  el a  feudalizmusssal megalkuvó protestáns  egyházakból  kiábrándult  mezővárosi  jobbágyok  és  a végváriak körében.
   • okok: nincs szükség papi rendre, megtagadható az egyházi adó.

4.3. Kultúrális hatások

1. Fontos szerepet tulajdonítanak a műveltségnek => iskolák. A XVI. sz.-ban létrejött protestáns szellemű iskolák : Patak, Pápa, Debrecen, Sopron, Eperjes.
2. Anyanyelvűség, könyvek, Biblia-fordítások
   • Pesti Gábor, 1536., Bécs: Négy evangéliumfordítás
   • Sylvester János, 1539-40., Sárvár: Újtestamentum. Jelent még meg magyar nyelvtana és tankönyve, Pesti szótára és mesegyűjteménye
   • Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia (1590, Vizsoly)
3. Az anyanyelvű misék és a közös anyanyelvi éneklés elterjedése.

4.4. A katolikus restauráció kibontakozása

1. I. Rudolf (1576-1608) a kereszténység védelmezőjének tekintette magát és célul tűzte ki a protestantizmus fölszámolását is.
2. A  megerősödő rekatolizáció az  uralkodó  osztály  tagjain  kívül a parasztokat és a polgárokat is sújtotta.
   • a  jobbágytömegek uraik miatt lettek protestánsok, de hamar megkedvelték a magyar nyelvű szertartásokat.
   • a király az augsburgi vallásbékére hivatkozva (1555. akié a birtok, az rendelkezik a  vallás fölött) a szabad királyi városokban magának követelte a döntés jogát.
   • Kassán az evangélikusok templomát  Belgiojoso főkapitány fegyveresen lefoglalta és a katolikusoknak adta.
3. Az 1605-ös szerencsi országgyűlésen (ahol Bocskait Magyarország fejedelmévé választották) kimondta a katolikus és a 2 protestáns vallás egyenjogúságát.
   • 1606. A bécsi béke vallásszabadságot adott a protestánsoknak (kivéve a falvakat és a mezővárosokat).
   • 1608. A pozsonyi országgyűlésen kiterjesztették a vallásszabadságot a falvakra és a mezővárosokra is. (II. Mátyás és a rendek megegyezése).
4. A katolikus egyház megerősödése
   • 1619-ben a  vakbuzgó, jezsuita  neveltetésű II.  Ferdinánd (1619- 1637) kerül trónra.
   • A rendek  nagy része  visszatér a  katolikus valláshoz a kompromisszum érdekében.
5. Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érsek munkássága:
   • Rendkívül művelt  és nyugodt ember. Hatására sokan térnek vissza a katolikus valláshoz. Segítségére volt,  hogy   törekvései  egybeestek a főrendek igényeivel: az újraerősödő feudális viszonyok megtartását kívánták.
   • 1620-tól a nyugati országrészben sorra létesültek a jezsuita rendházak.
   • Sorra jelentek meg a magyar nyelvű könyvek. Pl. Káldi György Bibliája.
   • A katolikus papok képzésére  alapította Pázmány  Péter a nagyszombati egyetemet (ma az ELTE).
   • barokk épületek  (főleg templomok,  az első  a  nagyszombati jezsuita templom) épülnek,  barokk freskókkal.  A csillogó  pompájú templomok  erőt és hatalmat sugároztak, lenyűgözték az embereket.