1. Bocskai szabadságharc (1604-1606)
1.1 Előzmények
– 15 éves háború (1593-1606) Báthory István fejedelem (1571-86) politikája : az ország egyesítése Erdélyből kiindulva. I. Rudolf feladatának tartja a pogány török kiűzését, ezért háborút indít. Báthory Zsigmond (1588-1602) 1595-ben kapcsolódik a háborúba.
– Társadalmi sérelmek
– felemelt adók a háború miatt
– zsoldosok rablásai
– perek koholt vádak alapján
1.2 A szabadságharc
– kitörése: a társadalmi sérelmek és az erőszakos rekatolizáció miatt 1604-ben Bocskai István vezetésével fegyveres ellenállás tör ki.
– lefolyása: győzelmek Álmosd és Diószeg között. 1604 telére befolyása alá kerül a Felvidék jó része.
1605: Erdély birtokbavétele, Bocskai Magyarország fejedelme lesz.
1.3 A bécsi béke
– 1606 júniusában jön létre a felkelés lezárásaként.
Eredményei :
– Vallásszabadságot ad a protestánsoknak
– Megerősítette a rendi alkotmányt
– Elismerte az önálló Erdélyt
2. Zrínyi tevékenysége
A Habsburgok hatalmuk növelése érdekében a végvárakba idegen zsoldosokat helyeztek. Ebbe sokan nem nyugodtak bele.
2.1 Zrínyi elméleti tevékenysége
– a politizálás új vezére Zrínyi Miklós lett (1620-1664)
– Zrínyi nemcsak jó hadvezér, hanem kitűnő költő is volt. Költeményeiben a nemzet erőinek összefogására lelkesítette kortársait, megfogalmazta a fölkészülés gyakorlati feladatait.
2.2 Gyakorlati tevékenysége
– Az önálló magyar állam megteremtését II. Rákóczi Györgytől várta. Erdély bukása után a magyar függetlenségi törekvések bázisa is elesett.
– A török újabb támadásakor Kanizsa alá megy, innen császári parancsra elvonul.
– Várad eleste után várat építtet. Zrínyi-Újvár feladatának a török megállítását szánta.
– 1663-ban 120ezer fős török sereg Budára ér, Zrínyi lesz a magyar sereg főparancsnoka.
2.2.1 Téli hadjárat
– A török a kedvezőtlen időjárás miatt visszavonul, de Érsekújvárat elfoglalja. Zrínyi kikényszeríti a nemzetközi összefogást és megindítja a téli hadjáratot 1663-64-ben.
– Seregének létszáma 22-25 ezer fő
– 1664 februárban felégeti az eszéki hidat, 240 km-re hatol a hódoltság területére. Célja Kanizsa visszafoglalása, de ez a Habsburgok várakozása miatt nem sikerül.
– Januárban visszavonják Zrínyitől a fővezéri kinevezést.
3. Wesselényi mozgalom és a Thököly-felkelés
3.1 Wesselényi-mozgalom
– Az új fővezér Montecuccoli lesz, aki csak akkor ütközik meg a törökkel, amikor az már Bécset veszélyezteti. Augusztus 1.-jén Szentgotthárdon legyőzi a törököket.
– Megkötik a vasvári békét, melyben az előző évek hódítása a szultáné marad. Ez általános felháborodást kelt.
– Wesselényi Ferenc vezetésével szervezkedés indul.
– Halála után Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc áll a szervezkedés élére.
– II. Rákóczi György fia a vallási szervezkedést ellenzéki mozgalommá szélesíti: sereget gyűjt, az egyetlen fegyveres harcban győz. Zrínyi és sógora, Frangepán megijedve Bécsbe menekül. Ennek következtében leverik a felkelést.
– I. Lipót abszolutista kormányzati rendszert vezet be Mo.-on.
3.2 A Thököly-felkelés
– A Wesselényi-mozgalom életben maradt résztvevői Erdélybe menekülnek. Élükre 1678-ban Thököly Imre áll s hadműveletekbe kezd a Habsburgok ellen.
– Rövid idő alatt elfoglalja a bányavárosokat.
– Feleségül veszi Zrínyi Péter lányát, Ilonát, így rászállt a hatalmas Rákóczi vagyon és a Rákóczi-ház tekintélye.
4. A magyarországi reformáció és katolikus restauráció feltételei
I. A protestáns tanok elterjedése
1. Mohács előtt főként az észak-magyarországi és erdélyi városok német ajkú lakossága között terjedt el a reformáció.
2. 1526 után a lutheri tanok széles körben ismertté válnak.
3. Az elterjedés rétegei és okai :
– nemesség: a főurak többségét igen vonzotta az egyházi vagyon szekularizációja (kisajátítása).
– többi réteg: a pompától és a fényűzéstől mentes egyház eszméje anyanyelvűség
4. A radikálisabb kálvini elveket 1551-ben Debrecenben kezdte hirdetni Kálmáncsehi Sánta Márton. Az evangélikusok és a világi hatalom is erőteljesen fölléptek a kálvini tanok ellen.
– követőik leginkább a mezővárosok lakossága és a végvári vitézek
– Mélius Juhász Péter – Debrecen (a kálvinista Róma) püspöke
II. A reformáció Erdélyben
1. Erdélyben 4 vallást ismertek el hivatalosan :
– katolikus
– evangélikus (lutheránus)
– református (kálvinista)
– unitárius /antitrinitárius; mindenhol üldözték Európában, csak itt nem!
2. 1568-ban a tordai országgyűlés először Európában elrendelte, hogy minden prédikátor a saját értelmezése szerint hirdesse az igét, és hogy vallásáért üldözni senkit sem szabad.
3. Dávid Ferenc az unitáriusok nagy hatású prédikátora.
4. A protestáns gyülekezetek egyházzá szerveződve beilleszkedtek a feudális rendbe és szembefordultak a forradalmi népi reformációval.
5. Anabaptista eszmék :
– a XVI. sz. második felére terjedtek el a feudalizmusssal megalkuvó protestáns egyházakból kiábrándult mezővárosi jobbágyok és a végváriak körében.
– okok : nincs szükség papi rendre, megtagadható az egyházi adó.
III. Kultúrális hatások
1. Fontos szerepet tulajdonítanak a műveltségnek => iskolák. A XVI. sz.-ban létrejött protestáns szellemű iskolák : Patak, Pápa, Debrecen, Sopron, Eperjes.
2. Anyanyelvűség, könyvek, Biblia-fordítások
– Pesti Gábor, 1536., Bécs: Négy evangéliumfordítás
– Sylvester János, 1539-40., Sárvár: Újtestamentum. Jelent még meg magyar nyelvtana és tankönyve, Pesti szótára és mesegyűjteménye
– Károli Gáspár : Vizsolyi Biblia (1590, Vizsoly)
3. Az anyanyelvű misék és a közös anyanyelvi éneklés elterjedése.
IV. A katolikus restauráció kibontakozása
1. I. Rudolf (1576-1608) a kereszténység védelmezőjének tekintette magát és célul tűzte ki a protestantizmus fölszámolását is.
2. A megerősödő rekatolizáció az uralkodó osztály tagjain kívül a parasztokat és a polgárokat is sújtotta.
– a jobbágytömegek uraik miatt lettek protestánsok, de hamar megkedvelték a magyar nyelvű szertartásokat.
– a király az augsburgi vallásbékére hivatkozva (1555. akié a birtok, az rendelkezik a vallás fölött) a szabad királyi városokban magának követelte a döntés jogát.
– Kassán az evangélikusok templomát Belgiojoso főkapitány fegyveresen lefoglalta és a katolikusoknak adta.
3. Az 1605-ös szerencsi országgyűlésen (ahol Bocskait Magyarország fejedelmévé választották) kimondta a katolikus és a 2 protestáns vallás egyenjogúságát.
– 1606. A bécsi béke vallásszabadságot adott a protestánsoknak (kivéve a falvakat és a mezővárosokat).
– 1608. A pozsonyi országgyűlésen kiterjesztették a vallásszabadságot a falvakra és a mezővárosokra is. (II. Mátyás és a rendek megegyezése).
4. A katolikus egyház megerősödése
– 1619-ben a vakbuzgó, jezsuita neveltetésű II. Ferdinánd (1619- 1637) kerül trónra.
– A rendek nagy része visszatér a katolikus valláshoz a kompromisszum érdekében.
5. Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érsek munkássága:
– Rendkívül művelt és nyugodt ember. Hatására sokan térnek vissza a katolikus valláshoz. Segítségére volt, hogy törekvései egybeestek a főrendek igényeivel : az újraerősödő feudális viszonyok megtartását kívánták.
– 1620-tól a nyugati országrészben sorra létesültek a jezsuita rendházak.
– Sorra jelentek meg a magyar nyelvű könyvek. Pl. Káldi György Bibliája.
– A katolikus papok képzésére alapította Pázmány Péter a nagyszombati egyetemet (ma az ELTE).
– barokk épületek (főleg templomok, az első a nagyszombati jezsuita templom) épülnek, barokk freskókkal. A csillogó pompájú templomok erőt és hatalmat sugároztak, lenyűgözték az embereket.