Hirdetés

A Rajk per története és Rajk László (1909-1949) élete

21 perc olvasás

A Rajk-per lefolyása

Rajkot a Svábhegyre, egy Eötvös úti titkos ÁVO-villába szállították, ahol ügyének több szereplőjét már fogva tartották. Az első héten pszichikai ráhatással, kifárasztással, a kínzások hatására megtört, rá terhelő vallomást tett “tanúkkal” való szembesítéssel próbálkoztak nála, ő azonban ártatlanságát hangoztatta, és kérte, hogy beszélhessen Rákosival. A párt első titkára erre nem volt hajlandó, de június 7-én késő este odaküldte két miniszterét.

Hirdetés


Hirdetés

Vallató elvtársai, Kádár János belügy- és Farkas Mihály honvédelmi miniszter igyekeztek meggyőzni Rajkot, hogy a per célja csak megfélemlítés lesz, és a halálos ítélet végrehajtására nem kerül sor. Rajk önkritikát gyakorolt, elismerte, hogy miniszteri működése során ugyan követett el hibákat, de a kémkedés vádját nem volt hajlandó vállalni. Farkas Mihály az eredménytelen próbálkozás után verette meg először, azonban Rajk ekkor még a brutális bántalmazások ellenére is minden vádat tagadott. A vád tehát változatlanul igen gyenge lábakon állt, a “bizonyítékok” még egy koncepciós ügyhöz sem bizonyultak elegendőnek, ezért Rákosi tanácsért Moszkvába utazott.

Ekkor kapcsolódtak be az ügybe a szovjet tanácsadók; Fjodor Bjelkin altábornagy, az MGB közép-európai főnöke, Jevdokimenko ezredes és Poljakov alezredes. Bár több kihallgatást ők vezettek, nevük a fennmaradt jegyzőkönyvekben nem került rögzítésre. Megjelenésükkel véget vetettek a gyanúsítottak fizikai bántalmazásának, ám akárcsak a magyar vizsgálók, a nagypolitikai elvárásait illetően ők is tanácstalanok voltak. Péter Gábor és Szücs Ernő Bjelkin altábornagy beleegyezésével levelet írt Abakumovnak, a szovjet állambiztonsági minisztérium akkori vezetőjének, hogy figyelmeztessék: Rákosi provokációra készül.

A Bjelkin különgépén Moszkvába juttatott levélre azonban nem érkezett válasz. (Az évekkel később Rákosi kezébe került levél váltotta ki Péter Gábor 1953-as letartóztatását) Bjelkinék a koncepciót Sztálinnal kidolgozó Rákosival együttműködve, a szovjet politikai érdekeknek megfelelően hangolták át az ügyet. A per célja immár a Titoval szembeni szovjet szembenállás felé történő szolidaritás hangsúlyozása volt, Rajkot és társait pedig az 1948-ban kiátkozott jugoszláv kommunistákkal való kapcsolattartással vádolták. Rajk ekkor minden ellene felhozott képtelen vádat beismert.

Kádár révén a pártvezetés végül mégis meggyőzte arról, hogy ismerje el a kémkedés vádját, mert nem fog bántódása esni,  mivel az egész kirakatper csupán a tömegeknek szól. Rajk elhitte a bátorító szavakat, és beismerte bűneit, amit Rákosi azonnal nagy “felhajtás” keretében tett közzé a rádióban:

Hirdetés

„Rajk és bandája meg akarták semmisíteni a magyar népi demokrácia minden nagy vívmányát, a parasztoknak kiosztott földet vissza akarták adni a nagybirtokosoknak, a bányákat, gyárakat a nagytőkéseknek. A dolgozó nép kezét újra bilincsbe verni, és újra hatalomra juttatni a magyar nép nyugatra szökött ellenségeit. (…) Rajk és társai tervei mögött is az amerikai imperializmus állott. (…) Rajk László és társai e bűnös, aljas célok elérésének semmiféle gazságtól nem riadtak vissza. A vád a vádlottak beismerésével, az iratokhoz csatolt és a főtárgyaláson ismertetendő iratokkal és feljegyzésekkel bizonyított. A vádat mindenben igazolja azoknak a tanúknak a vallomása, akiknek kihallgatására a vádiratban indítványt tettem.” (Forrás: Száz magyar esztendő, 530–531.)

A per 1949 szeptember 16 és 24 között zajlott. A vádiratot maga Rákosi Mátyás, a párt főtitkára készítette, és Sztálin hagyja jóvá. A tárgyalásvezető bíró az a Jankó Péter volt, aki előtte már számos népbírósági perben is elnökölt. Ekkoriban hangzott el a pártvezér hírhedtté vált dicsekvése: „megvallom, sok álmatlan éjszakámba került, amíg a végrehajtás terve alakot öltött”. Rákosi a per idejére a dolgozószobájában külön hangszórót szereltetett fel, amin végigkísérhette a tárgyalás menetét, illetve egy külön telefonvonalat, amin a helyszínen levő Péter Gáboron keresztül folyamatosan instruálta a bíróságot – de a vádlottakat és a védőket is. A bírósági tárgyalást rádión közvetítették. A perben a népbíróság szeptember 24-én népellenes bűntett és hűtlenség vádjával 3 halálos ítélet hozott (az egyik a Rajké), s utána a Szovjetunió majd az összes népi demokrácia felmondta szerződéseit az „imperialista bérenc” Jugoszláviával. Az ítéletet október 15-én hajtották végre. Felesége 5 évi börtönbüntetést kapott, gyermekük nevelőintézetbe került, ahol „Kovács István”-nak hívták. Senki nem tudta, ki ő valójában. Rajk és társai perével kezdődött meg a tisztogatás a sztálini és a szovjet példát követve a párt belső köreiben is. Rajkot halálra ítélték és 1949 október 15-én kivégezték.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!