Hirdetés

A frankok térhódítása, Nagy Károly; Britannia

A frankok térhódítása, Nagy Károly

A germán frank törzsek az 5.sz. elején nagy tömegben keltek át a Rajnán és megszállták Gallia északi részét (délen a keleti gótok éltek, akik Theodorik vezetésével, Ravenna központtal erős államot hoztak létre, mely 553-ban megszűnt, ezt követte a longobárdok uralma 568-tól)

Hirdetés

A frankok bomló törzsi nemzetségi szervezetekben éltek (ősközösség felbomlása), vagyis: a katonai vezető réteg kezdett kiemelkedni, a népesség zöme azonban szabad frankokból állt, akik állattartással, földműveléssel vagy katonáskodással foglalkoztak.

Ezt a folyamatot felgyorsították a hódítások, mert:

– egyesek elszegényedtek, mások meggazdagodtak, így nem a származás (vérség) számított, hanem a vagyon az emberek közti viszonyban
– fejlettebb római viszonyokkal való megismerkedést jelentette

Ezek a tényezők együttesen az állam kialakulásának irányába hatottak.

Vezetőjük 5-6.sz-ban: Klodvig v. Chlodvig (428-511) – frank törzsfő volt

Tettei:

– legyőzte vetélytársait és megszerezte földjeiket
– kiterjesztette hatalmát a szomszédos germán törzsekre
– fennhatósága: Loire-Rajne
– 507: legyőzte a nyugati gótokat, és kiszorította őket Galliából (Hispániában létesült államukat végül az arab támadás semmisítette meg 711-ben), és néppel együtt csatlakozott a római egyházhoz – ezzel biztosította magának az egyház támogatását, ami írástudókat, egy erős szervezet támogatását, és királyi hatalmának isteni igazolását jelentette.
– dinasztiát alapít: Meroving Dinasztia, Klodvig utódai

Ezek viszont elég gyengekezű, sokszor együgyű uralkodók voltak, így nem tudták összefogni a frankokat. Bár az állam megmaradt, azt belső trónharcok gyengítették, a királyok szétosztották birtokaikat híveiknek, így a birodalom elvesztette gazdasági alapjait. A frank állam egymással laza kapcsolatot fenntartó részterületekre esett szét (legfontosabbak: Austrasia, Neustrasia, Burgundia).

 

A Karolingok

A királyi hatalom csökkenésével párhuzamosan, egy tisztség megerősödött: a Major Domus (udvarnagy).

– eleinte csak a király udvarát igazgatta
– később az uralkodó helyettese lett, majd kezébe került az államügyek és a hadsereg ügyeinek intézése.

Austrasia majordomusai voltak a Karolingok

Martell Károly kiemelkedő Major domus volt, mert:

– egyesítette a szétesett frank államot
– megszilárdította a központi hatalmat
– 732-ben Poitiersban visszaszorította az arabokat

Kis-Pippin ( Martell Károly fia). 751-ben Róma támogatásával megszerezte a koronát és az utolsó Meroving uralkodót kolostorba záratta. Az egyházi állam megkapta Róma és Ravenna környékét.

Nagy Károly (Kis Pippin fia) 768-814

A frankok megnövekedett erejét hódításra használja fel, Nyugat-Európa nagy részére kiterjesztette hatalmát. Fő célja, a Rajnától keletre élő germán népek (szászok, bajorok) maghódítása.

Szászok (Rajna-Elba területén) – 772-804-ig harcolt velük Nagy Károly. Az Egyház Károlyt térítő munkával támogatta, ezért a szász felkelők sokszor a kolostorokat is megtámadták.

Bajorok (Duna vidéke) – meghódítása: 708

Longobárdok országát megsemmisítette, de Lombardia ma is őrzi nevüket

Avarok (Dunántúl) – több hadjáratban győzte le őket, majd 807 körül Pannóniát magához csatolta

Arabok ellen harcolt – átkelt a Pireneusokon, és meghódította a félsziget északi részét (778-795)

A volt Nyugat-Római Birodalom nagy részét meghódítja, hatalma vetekedett Bizánccal.

800: pápa császárrá koronázza, cél: Római Birodalom feltámasztása, Európa politikai egysége

 

A birodalom szervezése:

A hódítások 800 körül leálltak

– társadalmi okok: a szabad harcosok a nagybirtokosok függésébe kerültek, így meggyengült Károly katonai ereje
– a nagyobb problémát már nem a terjeszkedés, hanem a meglévő területek összefogása jelentette

Az uralkodó kezdetben járta a birodalmat, felélte udvarával a királyi birtokok készleteit, és igazságot szolgáltatott. Nagy Károlynak sok palotája volt, de Aachen-t szerette a legjobban, így megtette azt a birodalom fővárosává.

– itt szervezte meg a kancelláriát (adminisztráció) – ehhez írástudó emberek kellettek, amik nem voltak jellemzőek ebben az időszakban, így Aachen kultúrálisan kiemelkedő ebben az időszakban /kicsit újjászületett az ókori műveltség, ezért ezt „Karoling-reneszánsz”-nak nevezzük/.
– kiemelkedő tudós: Alkuin (nevéhez fűződik a Karoling-minuszkula: könnyen olvasható betűtípus, mely elterjedt egész Európában ebben az időszakban).

 

Grófságok létrehozása.

– élükön gróf =comes – ők irányították az adott részt, a grófság jövedelmének 1/3-át kapták meg (2/3: a császár)

 

Határgrófságok (különösen veszélyeztetett területeken)

– élükön határgróf =őrgróf – feladatuk: védelem + a grófság irányítása is, ezért megkapták az egész jövedelmüket.
– évente ellenőröket küldött a császár, hogy ellenőrizzék a grófságokat (királyi küldöttek).

Nagy Károly 814-ben, halálakor, erős és rendezett birodalmat hagyott hátra. Bár az ügyek intézése már Károly idejében akadozott, utódai alatt pedig még inkább meggyengült a központi befolyás. Más megoldás azonban ekkor nem létezett, így Károly állama nagy hatással volt a később kialakuló kora középkori államok felépítésére.

 

A birodalom felbomlása

– Nagy Károly halála után fia, Jámbor Lajos (814-840) került a trónra. Nem tudta kormányozni az országot, ezért 843-ban fia három részre tagolták a birodalmat.

A) belső okok:

– A Nyugat-római birodalomban fejlett volt az árutermelés, a pénzgazdálkodás és élénk volt a kereskedelem is, mert a Földközi-tenger beltengere volt. A frank birodalom ezzel ellentétben az önellátásra alapult, a birodalom szárazföldi volt, az utak a népvándorlás miatt tönkrementek, így nem volt jelentős a kereskedem. Nem szilárdult meg a feudalizmus, Nagy Károly halála után felosztották a birodalmat.

B) külső okok (külső támadások):

– Normannok
– Arabok
– Magyarok

– I. Ottó uralma alá kényszeríti az Odera és az Elba között élő szlávokat, mint pl. a poroszokat. Germanizálta őket (német nyelv kötelező)
– 962: császárrá koronáztatta magát, megalakult a Német-római császárság.
– Közép-Európa meghatározó tényezője volt.
– német törzsek hozzák létre, a római birodalmat akarta feltámasztani, és megkapta a császárság címet.
– 962-től 1806-ig áll fönn ez a császárság, Napóleon szüntette meg.
– 973-Quedlinburg birodalmi gyűlés. Keleti államok küldöttségét fogadták (Géza fejedelem követei)
– Géza követői Ottótól hittérítőket és lovagokat kérnek.

 

Britannia

– Rómaiak kivonulása után Kelták foglalják el (Arthur király és a Kerekasztal lovagjainak mondaköre).
– 6.sz. Germán eredetű Angolok és Szászok törtek be, így a peremvidékekre szorulnak a Kelták
– angolok és szászok fejedelemségeket hoznak létre. A Brittek egy része átkelt a kontinensre, Bretagne vidékére.
– Kis fejedelemségek egymással is és a Normannok ellen is harcolnak, ezért Nagy Alfréd, a 9.sz-ban egyesíti a fejedelemségeket, legyőzi a Normannokat.

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!