A frankok térhódítása, Nagy Károly; Britannia

A frankok térhódítása, Nagy Károly A germán frank törzsek az 5.sz. elején nagy tömegben keltek át a Rajnán és megszállták Gallia északi részét (délen a keleti gótok éltek, akik Theodorik vezetésével, Ravenna központtal erős államot hoztak létre, mely 553-ban megszűnt, ezt követte a longobárdok uralma 568-tól)

A frankok bomló törzsi nemzetségi szervezetekben éltek (ősközösség felbomlása), vagyis: a katonai vezető réteg kezdett kiemelkedni, a népesség zöme azonban szabad frankokból állt, akik állattartással, földműveléssel vagy katonáskodással foglalkoztak.

Ezt a folyamatot felgyorsították a hódítások, mert:

– egyesek elszegényedtek, mások meggazdagodtak, így nem a származás (vérség) számított, hanem a vagyon az emberek közti viszonyban – fejlettebb római viszonyokkal való megismerkedést jelentette

Ezek a tényezők együttesen az állam kialakulásának irányába hatottak.

Vezetőjük 5-6.sz-ban: Klodvig v. Chlodvig (428-511) – frank törzsfő volt

Tettei:

– legyőzte vetélytársait és megszerezte földjeiket – kiterjesztette hatalmát a szomszédos germán törzsekre – fennhatósága: Loire-Rajne – 507: legyőzte a nyugati gótokat, és kiszorította őket Galliából (Hispániában létesült államukat végül az arab támadás semmisítette meg 711-ben), és néppel együtt csatlakozott a római egyházhoz – ezzel biztosította magának az egyház támogatását, ami írástudókat, egy erős szervezet támogatását, és királyi hatalmának isteni igazolását jelentette. – dinasztiát alapít: Meroving Dinasztia, Klodvig utódai

Ezek viszont elég gyengekezű, sokszor együgyű uralkodók voltak, így nem tudták összefogni a frankokat. Bár az állam megmaradt, azt belső trónharcok gyengítették, a királyok szétosztották birtokaikat híveiknek, így a birodalom elvesztette gazdasági alapjait. A frank állam egymással laza kapcsolatot fenntartó részterületekre esett szét (legfontosabbak: Austrasia, Neustrasia, Burgundia).

A Karolingok

A királyi hatalom csökkenésével párhuzamosan, egy tisztség megerősödött: a Major Domus (udvarnagy).

– eleinte csak a király udvarát igazgatta – később az uralkodó helyettese lett, majd kezébe került az államügyek és a hadsereg ügyeinek intézése.

Austrasia majordomusai voltak a Karolingok

Martell Károly kiemelkedő Major domus volt, mert:

– egyesítette a szétesett frank államot – megszilárdította a központi hatalmat – 732-ben Poitiersban visszaszorította az arabokat

Kis-Pippin ( Martell Károly fia). 751-ben Róma támogatásával megszerezte a koronát és az utolsó Meroving uralkodót kolostorba záratta. Az egyházi állam megkapta Róma és Ravenna környékét.

Nagy Károly (Kis Pippin fia) 768-814

A frankok megnövekedett erejét hódításra használja fel, Nyugat-Európa nagy részére kiterjesztette hatalmát. Fő célja, a Rajnától keletre élő germán népek (szászok, bajorok) maghódítása.

Szászok (Rajna-Elba területén) – 772-804-ig harcolt velük Nagy Károly. Az Egyház Károlyt térítő munkával támogatta, ezért a szász felkelők sokszor a kolostorokat is megtámadták.

Bajorok (Duna vidéke) – meghódítása: 708

Longobárdok országát megsemmisítette, de Lombardia ma is őrzi nevüket

Avarok (Dunántúl) – több hadjáratban győzte le őket, majd 807 körül Pannóniát magához csatolta

Arabok ellen harcolt – átkelt a Pireneusokon, és meghódította a félsziget északi részét (778-795)

A volt Nyugat-Római Birodalom nagy részét meghódítja, hatalma vetekedett Bizánccal.

800: pápa császárrá koronázza, cél: Római Birodalom feltámasztása, Európa politikai egysége

A birodalom szervezése:

A hódítások 800 körül leálltak

– társadalmi okok: a szabad harcosok a nagybirtokosok függésébe kerültek, így meggyengült Károly katonai ereje – a nagyobb problémát már nem a terjeszkedés, hanem a meglévő területek összefogása jelentette

Az uralkodó kezdetben járta a birodalmat, felélte udvarával a királyi birtokok készleteit, és igazságot szolgáltatott. Nagy Károlynak sok palotája volt, de Aachen-t szerette a legjobban, így megtette azt a birodalom fővárosává.

– itt szervezte meg a kancelláriát (adminisztráció) – ehhez írástudó emberek kellettek, amik nem voltak jellemzőek ebben az időszakban, így Aachen kultúrálisan kiemelkedő ebben az időszakban /kicsit újjászületett az ókori műveltség, ezért ezt „Karoling-reneszánsz”-nak nevezzük/. – kiemelkedő tudós: Alkuin (nevéhez fűződik a Karoling-minuszkula: könnyen olvasható betűtípus, mely elterjedt egész Európában ebben az időszakban).