Hirdetés
Hirdetés

Szövegtan: a szövegkohézió fajtái és eszközei

6 perc olvasás

1. A szövegkohézió fajtái, eszközei

A szöveg a nyelv és a beszéd legfelső szintje legnagyobb egysége, nyelvtanilag és   tartalmilag egymással összefüggő (koherens) mondatok sorából álló szerkesztett (strukturális) egész. A szövegek megértése az irodalomelmélet központi problémájának számít, a gondolkodók fő kérdése az, hogy hol és miként képződik a jelentés. A mondatok sorozatát akkor tekinthetjük szövegnek, ha a részek szerves rendszert alkotnak benne, és együttesükben megvan a szövegszerűség legnagyobb követelménye: a tartalom egysége, előre- haladás és lezártság.

Hirdetés

A mondatok sorának ahhoz, hogy szöveggé váljon, kohézióra van szüksége, a szöveget a mondatok véletlen sorától a szövegösszefüggés különbözteti meg. A kohéziót szemantikai (azaz jelentésbeli) és grammatikai, (azaz nyelvtani eszközök, kapcsolóelemek) biztosítják.

 

 2. A kohézió

Kohézió: szövegösszetartó erő; az egyes részek, elemek szoros összetartozása, egybeszövődése

Globális kohézió: a szöveg egészére kiterjedő tartalmi – jelentésbeli kapcsolat, a jelentésbeli összetartó erő; a szövegstilisztika foglalkozik vele

Lineáris kohézió: a szövegben való folyamatos előrehaladás; a szöveggrammatika vizsgálja

Kontextus: szövegösszefüggés; a nyelvi elemeknek értelmet biztosító összefüggéshálózat; mindazon jelek összessége, amelyek valamely szöveg környezetét adják

2.1. A kohéziót a kontextus három síkja adja:

1.   nyelvtani (grammatikai)

2.   jelentésbeli (szemantikai)

3.   a nyelven kívüli valósághoz (szituációhoz) kapcsolódó elemek

 

2.2 A kohéziónak két fajtája van:

1. a globális, szemantikai kohézió, amely a szöveg egészére vagy nagyobb egységére vonatkozik, és az alkotóelemek tartalmi-logikai és jelentésbeli szerkesztettségét, összefonódását jelenti, valamint

2. a lineáris (egyenes vonalú) vagy szerkezeti-grammatikai kohézió, amely a kisebb szövegegységek, a szöveg mondatainak egymáshoz kapcsolódását, belső összefüggését biztosítja és az alkotóelemek grammatikai (nyelvtani) megszerkesztettségét jelenti.

 

2.3. A kohézió hatósugara szerint:

2.3.1 globális kohézió (makrokohézió)

– a nagyobb rész, akár a teljes szöveg együvé tartozását teremti meg

– jelentésbeli kapcsolatok biztosítják

– egységei: bevezetés, tárgyalás, befejezés

– témamegjelölés:

– téma-réma, hely-, tér-, időviszonyok, szereplők, cselekmény, oksági viszonyok, műfaj, cím, a szöveg stílusa, stilisztika  jellemzők (alakzatok, szóképek), szövegfonetikai eszközök (hangmagasság, hangszín, tempó stb.)

Hirdetés

– legjellemzőbb formája az írásműveknek adott cím:

– előreutal a teljes szövegre

– amikor már elolvastuk a szöveget, segít fölidézni azt

 

2.3.2 lineáris kohézió (mikrokohézió)

– a kisebb elemek összefüggése, az elemi egységek egymásra következése adja

– a szövegfolytonosságban mutatkozik meg

– alkotóelemei a grammatikai kapcsolóelemek

– legnagyobb egysége a bekezdés

– forikus elemek, hiány, ellipszis, szórend, névmásítás, kötőszók

 

3. Mikroszerkezet

– a kisebb egységek strukturális elrendeződése; minimális egysége a mondat; a megszerkesztettség (grammatikailag megformált) és a beszerkesztettség (a szövegbe illeszkedés) jellemzi; műfajonként különböző lehet (pl.: dráma: jelenet, felvonás; vers: versszak)

 

4. Makroszerkezet

Bevezetés:

– Feladata a kapcsolatteremtés a beszélő és a közönség, ill. a beszéd témája és a közönség között. Tartalmazhatja: a téma megjelölését, a közlés céljának kitűzését, a tárgyalás rövid vázlatát, szerkezeti tagolását.

Tárgyalás:

– A szerkezet legfontosabb, legterjedelmesebb része. Általában tartalmazza a téma részletes kifejtését és az erre következő bizonyítást.

Befejezés:

– Tartalma lehet a témáról mondottak összefoglalása; az érzelmi nyomatéko- sítás; esetleges célkitűzések, személyes elemek.

A szöveg minden szintjén hatnak a grammatikai kapcsolóelemek és a jelentésbeliek is. Arányuk és jelentőségük az egyes szinteken azonban nem azonos. A szöveg egy mondatán belül, vagy két egymást követő, egymással összefüggő helyzetben lévő mondat kapcsolatában általában erősebb a grammatikai elemek kapcsoló szerepe, a szöveg egészében és nagyobb egységeiben vagy ezek között megnő a jelentésbeli összetartó erők súlya.

 

5. Jelentésbeli kapcsolóelemek

 Azonosság

– ugyanazokra a valóságelemekre vonatkozó nyelvi jelek; a szöveg egy megha- tározható dologról szól, amelyet sokféle nyelvi formában tár elénk; az azonosságot nem mindig ugyanazzal a szóval jelöljük

 

Az ismétlődés formái

·     ismétlés

·     az ismétlés további formái: részleges ismétlés, változat, párhuzam, ellentét

·     rokonértelműség

·     felsorolás

·     feloszlás

·     nemfogalom – fajfogalom (pl.: az élőlény nemfogalma az embernek, ebben az esetben az ember fajfogalom; ám az ember is nemfogalma a férfinak, ebben az esetben a férfi fajfogalom)

Hirdetés

·     logikai-tartalmi elrendeződés: rész-egész, alá- és fölérendeltség, ok-okozat, általános-konkrét, figyelem felkeltése oldása

 

6. Nyelvtani kapcsolóelemek

 – névelő

 – utalás rámutató szókkal, ragokkal, jelekkel

 –  a szövegbeli utalás fő fajtái:

visszautalás (anafora)

– már említettre, ismertre való utalás; idézetek beszédhelyzetre való utalás (deixis) – rámutatás, kiutalás a szövegből

előreutalás (katafora)

– még nem említettre, ismeretlenre, várt dologra való utalás, tartalomvárás; az érdeklődés felkeltése az első sorban, vagy a címben

– hiányosság

– kötőszó

– egyeztetés szórend

új közléselem-ismert rész

– téma-réma; topik-komment / arányukat a kommunikáció tényezői és funkciói szabják meg

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!

Ez is érdekelhet még:
A magyar felvilágosodás irodalmából

Csokonai Vitéz Mihály, Kármán József,  Batsányi János, Bessenyei György A felvilágosodás mint egyetemes, nemzetközi eszmerendszer Európa országaiban eléggé változatos képet mutat....

Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor
Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor

Már nincs sok idő hátra, legkésőbb ma éjfélig kell leadnotok a jelentkezéseteket a 2020-as pótfelvételin, ha szeptembertől egyetemen vagy főiskolán...

Close