Retorika

Görög eredetű szó, szónoklástant, ékesszólást jelent. Latin művelői szerint a meggyőzés művészete. Tárgya lehet minden olyan ügy, amelynek javára a szónok vagy az író meg akarja nyerni a közönséget.

A retorika fogalomkörébe tartozik minden olyan élőszóbeli megnyilvánulás, amely közérdekű és kisebb- nagyobb nyilvánosság, hallgatóság előtt hangzik el. A nyilvánosság előtti megszólalás egyszerre elméleti és gyakorlati tudomány.

A szónoki beszéd fajtái:

1. Ókori beszédfajták:

• tanácskozó vagy tanácsadó beszéd
• törvényszéki beszéd: Célja az igazság kiderítése, egy, a múltban megtörtént eseménnyel kapcsolatos vád vagy védelem megfogalmazása.
• bemutató vagy szemléltető beszéd

2. Középkori beszédfajták:

• tanító beszéd
• törvényszéki beszéd: Célja az igazság kiderítése, egy, a múltban megtörtént eseménnyel kapcsolatos vád vagy védelem
• megfogalmazása.
• tanácskozó beszéd
• ünnepi beszéd

3. Modern beszédfajták:

• szakmai előadás
• meggyőző beszéd
• álláspontközlő beszéd
• hitvalló, egyházi beszéd: Valamilyen szent beszéd magyarázata, célja a hittérítés, a dicsőítés. Erkölcsi- tanító jellegű.
• alkalmi vagy ünnepi beszéd: Általában megemlékezés valamilyen történelmi, társadalmi esemény évfordulója alkalmából.

A szónoki beszéd előkészítése és előadása:

• felkészülés
• elrendezés
• megfogalmazás, stílus
• megtanulás
• előadás

A beszédmű részei:

1. Bevezetés: Tartalmaznia kell a beszéd tárgyát képző tételt. A figyelemfelkeltést, a hallgató jóindulatának megnyerését szolgálja.
2. Elbeszélés: Az ügy előadása (ismertetés, felsorolás, kitérő vagy cáfolat formájában)
3. Kitérés: Az elbeszélés közepén vagy végén szerepelhet, célja a részletezésbe való hirtelen átmenet elkerülése.
4. Részletezés: Az elbeszélés gondolati magvának kifejtése. Ha az elbeszélés teljesen világos, akkor elkerülhető.
5. Bizonyítás: A beszéd legfontosabb része, amelyet a legrészletesebben kell kidolgozni. A képviselt álláspontot elfogadhatóvá teszi, alátámasztja, meggyőzi.
6. Cáfolás: Az ellenfél érveinek visszautasítása. Módszerei: kisebbítés, kételkedés, tagadás, viszont ellenvetés, rámutatás, fenntartás, pótlás, figyelmeztetés, gúny.
7. Befejezés: Szerepe az emlékezet felfrissítése, a téma összefoglalása és az érzelmek befolyásolása.