A mondatszerkezet stiláris változatai: a verbális stílus, a nominális stílus

A mondat fogalma

A mondat a beszéd nyelvtanilag autonóm megnyilatkozása, amely a beszélő és a hallgató közötti kommunikációs kapcsolatot egy tájékoztató, illetve felhívó mozzanattal építi tovább.

 

A stílus fogalma

Az a kifejezésmód, amelynél fogva a közölnivaló nyelvi eszközökkel megvalósul. A stílust a nyelvi elemek kiválasztása és elrendezésük módja alakítja ki.

Az irodalmi megközelítés alapján a stílus a szerző egyes műfajokra és korokra vonatkozó alkotói tevékenysége, egyénenként vagy művészi csoportonként változó formanyelve.

A stílus jelentheti magát a modort is, amely az egyén sajátos magatartásában vagy fellépésében jut kifejezésre.

Az irodalmi stílus velejárója művészi hatást elérni kívánó és a tudatosan komponált szöveg. A művészi hatást az író bizonyos stíluseszközök használatával éri el. Ilyen stíluseszköz a verbális és nominális stílus, amely az egyes szófajok aránya alapján stilizál.

 

Verbális stílus

A verbális stílus a szóbeli közlés stílusa, hatásos stilisztikai eszköz, a cselekvést kifejező igék halmozását jelenti. Célja az ismeretek, érzések és gondolatok olvasóban való elmélyítése és megőrzése. A stílus főként az expresszionisták körében volt kedvelt, valamint jellemző volt a szentimentalizmusra és a romantikára is.

A verbális stílus jellemzői:

–          közvetlenséget biztosító kifejezésmód;

–          rövidebb mondatszerkesztés;

–          neologizmus, azaz új szavak és fordulatok használata;

–          tájnyelvi elemek;

–          zsargon, azaz bizonyos társadalmi csoportok sajátos szóhasználata, beszédmódja;

–          argó, vagy más néven tolvajnyelv, a bűnelkövető társadalmi csoportok nyelvének használata.

 

Vörösmarty Mihály A vén cigány c. művében a verbális stílus jelenik meg a következő sorokban:

„Tanulj dalt a zengő zivatartól,

Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl,

Fákat tép ki és hajókat tördel,

Életet fojt, vadat és embert öl.”

 

Nominális stílus

A nominális stílus az a fogalmazásmód, amelyből hiányzik az igei állítmány, amelynek következtében tömör, hatásos és figyelemfelkeltő. A stílus célja a szöveg olvasatának álomképszerűvé válása, valamint az elbeszélés ütemének lassítása. A nominális stílus főként az impresszionisták körében volt kedvelt.

A nominális stílus jellemzői:

–          a szövegben a névszók, azaz a melléknevek, a főnevek, valamint a számnevek és a névmások vannak többségben;

–          névszói állítmányok, jelzők gyakori használata;

–          nyelvi kapcsolóelemek, azaz a toldalékok, névelők vagy kötőszavak elmaradása.

 

Vajda János A vaáli erdőben c. művében a nominális stílus jelenik meg a következő sorokban:

 

„Odabenn a mély vadonban,

A csalános iharosban,

Félreeső völgy ölében,

Sűrü árnyak enyhelyében;

 

Oh milyen jó volna ottan,

Abban a kis házikóban,

Élni, éldegélni szépen,

Békességben, csöndességben!…”

 

Babits Mihály Fekete ország c. művében szintén a nominális stílus jelenik meg:

 

„Fekete ég és fekete tenger,

fekete fák és fekete ház,

fekete állat, fekete ember,

fekete öröm, fekete gyász,

fekete érc és fekete kő és

fekete föld és fekete fák,

fekete férfi, fekete nő és

fekete, fekete, fekete világ.”