A melléknév és a melléknévi igenév
1. A melléknév
Melléknév: tulajdonságot, valakihez vagy valamihez való tartozást jelent. Lehet képezni főnévből –i, -s képzővel. A melléknevet fokozni is lehet:
Alapfok (szép), jele: nincs.
Középfok (szebb), jele: melléknév+bb.
Felsőfok (legszebb), jele: leg+melléknév+bb
Túlzófok (legeslegszebb), jele: legesleg+melléknév+bb
Melléknév fokozásánál mindig -bb-t írunk, és az egész szót egybe írjuk. Az „s ” betűre végződő mellékneveket egy „s” betűvel írjuk, pedig kettőt hallunk: kisebb, okosabb.
2. A melléknévi igenév
Melléknévi igenév: igéből képezzük.
Háromféle féle ideje van:
1., Jelen idő (folyamatos melléknévi igenév), ezt ige+ó, -ő képzővel képezzük. Pl.: látsz+ó, kezd+ő.
2., Múlt idejű (befejezett melléknévi igenév), ezt ige+t, -tt képzővel képezzük. Pl.: látott, kezdett
3., Jövő idejű (beálló), ezt ige+andó, -endő képzővel képezzük. Pl.: látandó, kezdendő.