A szavak szerkezete
1. A szavak szerkezet
A szavak szerkezetileg lehetnek egyszerű és összetett szavak. Az egyszerű egy szóból, az összetett szó két szóból áll. Az összetett szavaknak van előtagja és utótagja.
Két fajtája van, a mellérendelt összetett és az alárendelt összetett szó.
A) S z e r v e s s z ó ö s s z e t é t e l
1.1 Az alárendelt összetett szavak
Alárendelt összetett szó: az előtag az utótagnak alá van rendelve, ezért az utótaggal kérdezünk az előtagra, annyi fajtája van amennyi mondatrész (A, Á, T, H, J).
Az összetett szavakat mindig egybe írjuk, pl.:
húsdaráló – tárgyas
kislány – minőségjelző (jelzős szerkezetnél a jelzőt hangsúlyozzuk)
nyaklánc – birtokos jelző
háromszög – mennyiségjelző
nagyravágyó – képes helyhatározó
földalatti – alanyi
messzelátó – helyhatározó
délután – alanyi
1.2 Többszörösen összetett szavak
Többszörösen összetett szó: kettőnél több szóból alkotott. Hat szótagig egybe írjuk, hat szótag felett – a toldalék nem számít bele a szótagszámba – értelemszerűen kötőjellel írjuk, pl.: rendőrfőkapitány, rendőr-főkapitányság, tehergépkocsi-vezető, nyersvastermelésekről.
Jelentéssűrítő szó: több összetett alárendelt szó, pl.: üvegcipő, viharlámpa, fénysorompó. Nem lehet egy szóval válaszolni a kérdésre.
1.3 Mellérendelt összetett szavak
Mellérendelt összetett szavak: előtag és az utótag egyenlő értékű, nem lehet kérdezni az egyik tagra a másikkal. Egyrészt kötőjellel írjuk, másrészt nem.
Fajtái:
— szóismétlés (mindig kötőjellel írjuk): egy-egy, néha-néha;
— ellentétes jelentésű szavak (mindig kötőjellel írjuk): kisebb-nagyobb, le-fel, ki-be;
— hasonló jelentésű szavak (az előtag is toldalékot kap, ezért mindig kötőjellel írjuk): éhen-szomjan, ázva-fázva;
— ikerszavak, hasonló hangzású szavakat kapcsoltak egybe, gyakran csak az egyik szónak van jelentése, a másiknak nem: icipici, icike-picike (ha raggal írjuk, akkor mindig kötőjellel írjuk), ákom-bákom, sete-suta;
Mellérendeltnél az előtag és az utótag mindig egyforma szófajú, az alárendeltnél nem feltétlenül szükséges.
Két nagy csoportba osztjuk:
1., Határozatlan (kevés, rengeteg).
2., Határozott.
Ennek újabb három fajtája van:
1., Tőszámnév (ötven)
2., Sorszámnév (hatvanadik), mindig pontot írunk utána, ha számjegy.
3., Törtszámnév (fél, negyed)
B) S z e r v e t l e n s z ó ö s s z e t é t e l
1. elő- és utótagjuk között nincs semmiféle értelmi vagy grammatikai összefüggés:
pl.: hiszekegy, egyszeregy
2. grammatikai, mondattani okok miatt kerültek kapcsolatba egymással:
pl.: összetett kötőszók, módosítószók, névmások: mégis, dehogy, csaknem, bárki
egész mondatból vagy mondatrészből alakult főnevek, melléknevek:
pl.: nefelejcs, haddelhadd, „Lesz nemulass!”, nemtörődöm, adjonisten
3. A számnevek helyesírása
Számnév helyesírása: 2000-ig minden számot egybe írunk. Pl.: 1532 – ezerötszázharminckettő. 2000 felett három helyértékenként tagoljuk, és ezeket kötőjellel kötjük egymáshoz. Pl.: ötvennégymillió- kilencszázhatvanhétezer-nyolcszázhetvennégy Az egész számokat egybeírjuk. Pl.: hatvanhétezer.
4. Dátumok helyesírása
Dátumozás: 1998. IX. 10., 1998. november 10-én, okt. 3-ra, 1-jén, 1-jei. 6-tal, 8-cal.
