A hangok találkozásának törvényszerűségei

b.      az, ez + mássalhangzós toldalék (pl.: ettől, azzal, abból)

c.       –s, -sz, -z, -dz végű ige + j-vel kezdődő toldalék (pl.: mossa, rázzuk)

2.      Írásban nem jelölt

a.       –gy, -ty, -ny végű névszók + a birtokos személyjel –j-je (pl.: anyja)

b.      –gy, -ny, -l végű igék + j (pl.: hányja, éljen, hagyja)

2. Összeolvadás:

– két különböző mássalhangzónak egy harmadik hanggá való átalakulása pl.: barátság, botja, adja, lásson, tiltsa, nádja, tudsz, kínja, vádja, tudsz, látsz, barátság

3. Rövidülés:

– egy hosszú és egy rövid mássalhangzó közvetlenül egymás mellett van pl.: hallgat, jobbra

4. Kiesés:

– három különböző mássalhangzó közül egy kiesik pl.: röntgen, ajánlkozik, mindnyájan

 

6. A magán- és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozása és helyesírásuk

Beszédhang:

– konkrét, az adott szövegben hallható nyelvi elem, fizikai, akusztikai jelenség

Fonéma:

– a nyelv legkisebb eleme, amelynek jelalkotó, jelentésmegkülönböztető szerepe van

– nyelvünknek 39 fonémája van, s ezek jelölésére 40 betűt használunk Hangképző szervek: tüdő ” gégefő ” toldalékcső (garat-, orr- és szájüreg)

7. A magánhangzók

8. A mássalhangzók