A hangok találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei

A magas változat egyikében a magánhangzó ajakkerekítéses, a másikban ajakkerekítés nélküli. A szótő utolsó magánhangzója dönti el, hogy a két magas toldalék közül melyiket használjuk: ötször, ötvenszer; gondolkodik, ügyeskedik, erőlködik.

A legnagyobb hatókörű magyar hangtörvények (az illeszkedés, a hasonulás, az összeolvadás) mind az alkalmazkodás esetei. Mindegyiknek az a lényege, hogy az egymás mellé kerülő hangok különböző módon befolyásolják egymást. A hangváltozások alapja a hangképző szervek akadálytalan működésének biztosítása, az egyes képzésmozzanatok közötti átmenetek simább, folyamatosabb lebonyolítása. De a hangtani jelenségek egy része nyelvtani szerephez is jutott, pl. a kijelentő mód tárgyas ragozású alakjainak és a felszólító módú alakoknak a megkülönböztetésében: halasztjuk-halasszuk, tanítja-tanítsa.