A hangok találkozása és helyesírásuk

Hangtörvények

A hangok egymásra hatása során bekövetkező változások. A beszéd során egymás mellé kerülő hangok gyakran alkalmazkodnak egymáshoz a könnyebb kiejtés érdekében, módosulnak, megváltoznak. A magánhangzók egymásra hatása nem mindig egymás mellett álló hangoknál érvényesül.

A magánhangzók találkozásának törvényei:

1. Magánhangzó – harmónia (hangrend) törvény:

Eszerint a szavak vagy csak magas vagy csak mély magánhangzókat tartalmaznak. Kivétel: az e-é, i-í, mellett mély magánhangzó is lehet. Ez nem vonatkozik az idegen eredetű és az összetett szavakra.

• magas hangrendű – teniszütő (pl.: erdő, üreg)
• mély hangrendű – autó (pl.: uborka, hullám)
• vegyes hangrendű (pl.: virág, dió, béka)

2. Illeszkedés törvény:

• A szótő hangrendje határozza meg a toldalék hangrendjét.
• Kétalakú toldalék:
  • Magas hangrendű szótő → magas hangrendű toldalék
  • Mély hangrendű szótő → mély hangrendű toldalék
  • Vegyes hangrendű szótő → általában mély toldalék. (pl.:-ban/-ben; ablakban, erdőben)
• Háromalakú toldalék: Ajakműködés szerint illeszkednek. (pl.: -tek/-tök/-tok; esztek, főztök, másztok)
• Egyalakú toldalék: Mindig ugyan abban a formában kapcsolódnak a szótövekhez. (pl.: -ért; fáért, fűért)

3. Hiátustörvény:

• Ha két magánhangzó kerül egymás mellé, közöttük űr (hiátus) keletkezik, megszüntetésére a két magánhangzó között j hangot ejtünk. (pl.: dió → dijó)

A mássalhangzók találkozásának törvényei:

1. Hasonulás:

A két egymás mellé kerülő mássalhangzó közül az egyik teljesen vagy részben megváltoztatja a másikat.

1. Teljes hasonulás:
   A hasonuló (megváltozó) hang teljesen azonossá válik a változást előidéző hanggal. (pl.: bátyja → báttya, ezben → ebben, bárányval → báránnyal, húzj → húzz)
2. Részleges hasonulás:
   Eredménye egy olyan hang, melynek képzése részben hasonlít a változást okozó hanghoz.
   • Zöngésség szerinti részleges hasonulás: a két szomszédos mássalhangzó közül az egyik zöngés, a másik zöngétlen. A hátrébb álló hang megváltoztatja. az előtte lévőt (pl.: vasgolyó → vazsgolyó) Első zöngés, második zöngétlen (megfoglak → mekfoglak) vagy fordítva.
   • A képzés helye szerinti részleges hasonulás: ha az n hang után szóban b és p hang áll, az n kiejtés könnyítés miatt ,, előrejön” és m lesz belőle (pl.: azonban → azomban). Ez fordítva történik ha az n után ty vagy gy jön, az n „hátrahúzódik” és ny hang lesz belőle (pl.: konty → konyty; gyöngy → gyönygy).

2. Összeolvadás:

A két egymás mellett álló mássalhangzó helyett egy harmadikat ejtünk (pl.: játszik → jáccik; vonja → vonnya).

3. Rövidülés:

Egy hosszú mássalhangzó kerül egy rövid mellé, és a hosszú msh megrövidül (pl.: hallgat → halgat; jobbra → jobra).

4. Kiesés:

Három mássalhangzó kerül egymás mellé, a kiejtésben a középső hang kiesik (pl.: mindnyájan → minnyájan; kacsintgat → kacsingat).

5. Megnyúlás:

A két magánhangzó közötti rövid mássalhangzó megnyúlik (pl.: egyes → eggyes; szalag → szallag).