Helyesírásunk alapelvei, írásjelek

Az helyesírásról

• Az írás az emberi beszéd rögzítése grafikai jelekkel. Az írásjegyeket (jelölő) szokásszerű kapcsolat fűzi egy-egy beszédhanghoz (jelölthöz). A ma egész Európában és a világ nagy részén használt hangjelölő írások őse a föníciai ábécé.
• A helyesírás egyidős az írással (különösen a hangjelölő írással). A magyar helyesírás történetének első fejezete a latin ábécé betűinek minél jobb alkalmazása a magyar hangrendszerre. Különböző hangjaink írásmódja hosszabb-rövidebb múltra tekint vissza.
• Helyesírásunk mai alakítója: MTA (Magyar Tudományos Akadémia).
• A helyesírásnak az akadálytalan nyelvhasználatot kell szolgálnia. Nem cél, hanem eszköz.
• Alapvető követelmény a változás és állandóság egyensúlya.
• A helyesírás körébe tartozik a külön- és egybeírás, a kis és nagy kezdőbetűk, az idegen szavak írásának, az elválasztás, a rövidítések és mozaikszók, valamint az írásjelek kérdése.

A magyar helyesírás

• betűíró rendszerű, mert legkisebb egysége a hangokat jelölő betű,
• latin betűs, mert a magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki,
• hangjelölő, mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak (pl. az angollal ellentétben),
• értelemtükröztető, mert az írás az értelmet tükrözi. (Például az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit, az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra, a külön- és egybeírással megkülönböztetjük a szókapcsolatokat és szóösszetételeket, stb.)

Kettős rendszer:

• A magánhangzók minőségét és hosszúságát a betű fölé tett mellékjelekkel (ékezet) jelöljük.
• A mássalhangzókat betűkapcsolattal különböztetjük meg.

A helyesírás alapelvei:

1. Kiejtés szerinti írás

• Alapja az egységes irodalmi és köznyelv megléte.
• A kiejtés szerinti írásmód nem veszi figyelembe a nyelvjárási kiejtést (kell–kő, négy–nígy), a beszélt nyelvben megfigyelhető ingadozásokat (szőlő–szöllő), és a nyilvánvaló hibákat (köpeny-köppeny).
• A tőszavakat általában a kiejtés szerint írjuk.

2.  A szóelemző írásmód – szóelem tükröztető írásmód

• A kiejtés az írástól eltér a mássalhangzók találkozásakor megfigyelhető hangmódosulások miatt. Biztosítja azt, hogy a toldalékos szavakban mind a szótő, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen.
• A toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk fel, ahogyan külön-külön ejtve hangzanak.
• A szóelemző írásmódnak két fajtáját különböztetjük meg:
  • A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód.
  • A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód (fusson, házzal).

3. A hagyomány szerinti írásmód

• Kiejtés rovására. Különösen jelentős a tulajdonnevek helyesírásában vagy az LY használatában.

4. Egyszerűsítő írásmód

• Ésszerű egyszerűsítés. Pl.: – többjegyű mássalhangzók duplázásakor: loccsan
• Toldalékolás következtében egymás mellé kerülő 3 azonos mássalhangzóknál: tollal.

Az írásjelek

Az élőbeszéd változatos zenei színezetét, hanglejtését, hangsúlyait, ritmusát, szüneteit próbálják meg visszaadni.

• . Mondatzáró írásjel.
• ? Mondatzáró írásjel.
• ! Mondatzáró írásjel.
• , Szerepe elkülönítés
  • felsorolás elemei között,
  • összetett mondatokban a tagmondatok között.
• ; A vesszőnél határozottabb elkülönítést szolgálja
  • mondatrészek között,
  • többszörösen összetett mondatokban,
  • két tagú mondatokban: – ha a mondatok kapcsolása kötőszó nélküli,
  • ha a 2. tagmondat tartalma erősen eltér az előzőtől.
• : Szerepe a figyelem felkeltése, érzelmi, gondolati előkészítés a következő szakaszra.
  • Bevezethet idézetet.
  • Bevezethet felsorolást.
  • Összetett mondatban: tagolásra vagy következtetés előtt.
• – Közbevetések, logikai, hangulati váltások elkülönítésére.
  • Jelölheti: párbeszédben a megszólalás kezdetét, egy új gondolatsort, különösen, ha új gondolatot tartalmaz, gondolatjelpárként közbevetett gondolatot.
• ( ) Közbevetett vagy kevésbé fontos szövegrészt különít el.
  • A közlést pontosabbá tevő, magyarázó, utaló jellegű betoldást foghat közre.
  • Hangulati, logikai fordulat elkülönítésére.
• ” ” Elkülönítés.
  • Idézet jelölésére.
  • Sajátos érzelmi színezet vagy jelentésmódosulás jelzésére.
• … Gondolatsor félbeszakítása, befejezetlenség, szünet
• Többlettartalmat ad a vastag, dőlt, aláhúzott és r i t k í t o t t szedés is. Fontos a bekezdésekre tagolás és a pontokba szedés is.

Írásjelek szólásokban, állandósult szókapcsolatokban:

• megkérdőjelez vmit,
• pontot tesz a végére vminek,
• idézőjelbe, zárójelbe teszi.