Hirdetés

Helyesírásunk alapelvei, írásjelek

5 perc olvasás

Az helyesírásról

  • Az írás az emberi beszéd rögzítése grafikai jelekkel. Az írásjegyeket (jelölő) szokásszerű kapcsolat fűzi egy-egy beszédhanghoz (jelölthöz). A ma egész Európában és a világ nagy részén használt hangjelölő írások őse a föníciai ábécé.
  • A helyesírás egyidős az írással (különösen a hangjelölő írással). A magyar helyesírás történetének első fejezete a latin ábécé betűinek minél jobb alkalmazása a magyar hangrendszerre. Különböző hangjaink írásmódja hosszabb-rövidebb múltra tekint vissza.
  • Helyesírásunk mai alakítója: MTA (Magyar Tudományos Akadémia).
  • A helyesírásnak az akadálytalan nyelvhasználatot kell szolgálnia. Nem cél, hanem eszköz.
  • Alapvető követelmény a változás és állandóság egyensúlya.
  • A helyesírás körébe tartozik a külön- és egybeírás, a kis és nagy kezdőbetűk, az idegen szavak írásának, az elválasztás, a rövidítések és mozaikszók, valamint az írásjelek kérdése.

A magyar helyesírás

  • betűíró rendszerű, mert legkisebb egysége a hangokat jelölő betű,
  • latin betűs, mert a magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki,
  • hangjelölő, mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak (pl. az angollal ellentétben),
  • értelemtükröztető, mert az írás az értelmet tükrözi. (Például az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit, az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra, a külön- és egybeírással megkülönböztetjük a szókapcsolatokat és szóösszetételeket, stb.)

Kettős rendszer:

  • A magánhangzók minőségét és hosszúságát a betű fölé tett mellékjelekkel (ékezet) jelöljük.
  • A mássalhangzókat betűkapcsolattal különböztetjük meg.

A helyesírás alapelvei:

1. Kiejtés szerinti írás

  • Alapja az egységes irodalmi és köznyelv megléte.
  • A kiejtés szerinti írásmód nem veszi figyelembe a nyelvjárási kiejtést (kell–kő, négy–nígy), a beszélt nyelvben megfigyelhető ingadozásokat (szőlő–szöllő), és a nyilvánvaló hibákat (köpeny-köppeny).
  • A tőszavakat általában a kiejtés szerint írjuk.

2.  A szóelemző írásmód – szóelem tükröztető írásmód

  • A kiejtés az írástól eltér a mássalhangzók találkozásakor megfigyelhető hangmódosulások miatt. Biztosítja azt, hogy a toldalékos szavakban mind a szótő, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen.
  • A toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk fel, ahogyan külön-külön ejtve hangzanak.
  • A szóelemző írásmódnak két fajtáját különböztetjük meg:
    • A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód.
    • A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód (fusson, házzal).

3. A hagyomány szerinti írásmód

  • Kiejtés rovására. Különösen jelentős a tulajdonnevek helyesírásában vagy az LY használatában.

4. Egyszerűsítő írásmód

  • Ésszerű egyszerűsítés. Pl.: – többjegyű mássalhangzók duplázásakor: loccsan
  • Toldalékolás következtében egymás mellé kerülő 3 azonos mássalhangzóknál: tollal.

Az írásjelek

Az élőbeszéd változatos zenei színezetét, hanglejtését, hangsúlyait, ritmusát, szüneteit próbálják meg visszaadni.

  • . Mondatzáró írásjel.
  • ? Mondatzáró írásjel.
  • ! Mondatzáró írásjel.
  • , Szerepe elkülönítés
    • felsorolás elemei között,
    • összetett mondatokban a tagmondatok között.
  • ; A vesszőnél határozottabb elkülönítést szolgálja
    • mondatrészek között,
    • többszörösen összetett mondatokban,
    • két tagú mondatokban: – ha a mondatok kapcsolása kötőszó nélküli,
    • ha a 2. tagmondat tartalma erősen eltér az előzőtől.
  • : Szerepe a figyelem felkeltése, érzelmi, gondolati előkészítés a következő szakaszra.
    • Bevezethet idézetet.
    • Bevezethet felsorolást.
    • Összetett mondatban: tagolásra vagy következtetés előtt.
  • – Közbevetések, logikai, hangulati váltások elkülönítésére.
    • Jelölheti: párbeszédben a megszólalás kezdetét, egy új gondolatsort, különösen, ha új gondolatot tartalmaz, gondolatjelpárként közbevetett gondolatot.
  • ( ) Közbevetett vagy kevésbé fontos szövegrészt különít el.
    • A közlést pontosabbá tevő, magyarázó, utaló jellegű betoldást foghat közre.
    • Hangulati, logikai fordulat elkülönítésére.
  • ” ” Elkülönítés.
    • Idézet jelölésére.
    • Sajátos érzelmi színezet vagy jelentésmódosulás jelzésére.
  • … Gondolatsor félbeszakítása, befejezetlenség, szünet
  • Többlettartalmat ad a vastag, dőlt, aláhúzott és r i t k í t o t t szedés is. Fontos a bekezdésekre tagolás és a pontokba szedés is.

Írásjelek szólásokban, állandósult szókapcsolatokban:

  • megkérdőjelez vmit,
  • pontot tesz a végére vminek,
  • idézőjelbe, zárójelbe teszi.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!