Helyesírásunk alapelvei, írásjelek
Az helyesírásról
- Az írás az emberi beszéd rögzítése grafikai jelekkel. Az írásjegyeket (jelölő) szokásszerű kapcsolat fűzi egy-egy beszédhanghoz (jelölthöz). A ma egész Európában és a világ nagy részén használt hangjelölő írások őse a föníciai ábécé.
- A helyesírás egyidős az írással (különösen a hangjelölő írással). A magyar helyesírás történetének első fejezete a latin ábécé betűinek minél jobb alkalmazása a magyar hangrendszerre. Különböző hangjaink írásmódja hosszabb-rövidebb múltra tekint vissza.
- Helyesírásunk mai alakítója: MTA (Magyar Tudományos Akadémia).
- A helyesírásnak az akadálytalan nyelvhasználatot kell szolgálnia. Nem cél, hanem eszköz.
- Alapvető követelmény a változás és állandóság egyensúlya.
- A helyesírás körébe tartozik a külön- és egybeírás, a kis és nagy kezdőbetűk, az idegen szavak írásának, az elválasztás, a rövidítések és mozaikszók, valamint az írásjelek kérdése.
Hirdetés
A magyar helyesírás
- betűíró rendszerű, mert legkisebb egysége a hangokat jelölő betű,
- latin betűs, mert a magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki,
- hangjelölő, mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak (pl. az angollal ellentétben),
- értelemtükröztető, mert az írás az értelmet tükrözi. (Például az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit, az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra, a külön- és egybeírással megkülönböztetjük a szókapcsolatokat és szóösszetételeket, stb.)
Kettős rendszer:
- A magánhangzók minőségét és hosszúságát a betű fölé tett mellékjelekkel (ékezet) jelöljük.
- A mássalhangzókat betűkapcsolattal különböztetjük meg.
A helyesírás alapelvei:
1. Kiejtés szerinti írás
- Alapja az egységes irodalmi és köznyelv megléte.
- A kiejtés szerinti írásmód nem veszi figyelembe a nyelvjárási kiejtést (kell–kő, négy–nígy), a beszélt nyelvben megfigyelhető ingadozásokat (szőlő–szöllő), és a nyilvánvaló hibákat (köpeny-köppeny).
- A tőszavakat általában a kiejtés szerint írjuk.
2. A szóelemző írásmód – szóelem tükröztető írásmód
Hirdetés
- A kiejtés az írástól eltér a mássalhangzók találkozásakor megfigyelhető hangmódosulások miatt. Biztosítja azt, hogy a toldalékos szavakban mind a szótő, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen.
- A toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk fel, ahogyan külön-külön ejtve hangzanak.
- A szóelemző írásmódnak két fajtáját különböztetjük meg:
- A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód.
- A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód (fusson, házzal).
3. A hagyomány szerinti írásmód
- Kiejtés rovására. Különösen jelentős a tulajdonnevek helyesírásában vagy az LY használatában.
4. Egyszerűsítő írásmód
- Ésszerű egyszerűsítés. Pl.: – többjegyű mássalhangzók duplázásakor: loccsan
- Toldalékolás következtében egymás mellé kerülő 3 azonos mássalhangzóknál: tollal.
Az írásjelek
Az élőbeszéd változatos zenei színezetét, hanglejtését, hangsúlyait, ritmusát, szüneteit próbálják meg visszaadni.
- . Mondatzáró írásjel.
- ? Mondatzáró írásjel.
- ! Mondatzáró írásjel.
- , Szerepe elkülönítés
- felsorolás elemei között,
- összetett mondatokban a tagmondatok között.
- ; A vesszőnél határozottabb elkülönítést szolgálja
- mondatrészek között,
- többszörösen összetett mondatokban,
- két tagú mondatokban: – ha a mondatok kapcsolása kötőszó nélküli,
- ha a 2. tagmondat tartalma erősen eltér az előzőtől.
- : Szerepe a figyelem felkeltése, érzelmi, gondolati előkészítés a következő szakaszra.
- Bevezethet idézetet.
- Bevezethet felsorolást.
- Összetett mondatban: tagolásra vagy következtetés előtt.
- – Közbevetések, logikai, hangulati váltások elkülönítésére.
- Jelölheti: párbeszédben a megszólalás kezdetét, egy új gondolatsort, különösen, ha új gondolatot tartalmaz, gondolatjelpárként közbevetett gondolatot.
- ( ) Közbevetett vagy kevésbé fontos szövegrészt különít el.
- A közlést pontosabbá tevő, magyarázó, utaló jellegű betoldást foghat közre.
- Hangulati, logikai fordulat elkülönítésére.
- ” ” Elkülönítés.
- Idézet jelölésére.
- Sajátos érzelmi színezet vagy jelentésmódosulás jelzésére.
- … Gondolatsor félbeszakítása, befejezetlenség, szünet
- Többlettartalmat ad a vastag, dőlt, aláhúzott és r i t k í t o t t szedés is. Fontos a bekezdésekre tagolás és a pontokba szedés is.
Írásjelek szólásokban, állandósult szókapcsolatokban:
- megkérdőjelez vmit,
- pontot tesz a végére vminek,
- idézőjelbe, zárójelbe teszi.
Hirdetés