Sav-bázis reakciók és redoxireakciók
Sav-bázis reakciók
Protonátadással járó, ún. protolitikus reakciókat sav-bázis reakcióknak nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat, amelyek a protont leadják savaknak, amelyek felveszik, bázisoknak nevezzük.
A Brönsted-elmélet értelmében egy molekuláról vagy ionról csak akkor mondhatjuk, hogy sav vagy bázis, ha tudjuk, hogy milyen reakcióban vesz részt, mert ugyanaz a részecske lehet sav is és bázis is.
Azokat a vegyületeket nevezzük savnak, amelyek vízzel szemben savként viselkednek. Az erős savak egymással szemben már viselkedhetnek bázisként. Az erősebb sav a gyengébbnek átadhatja a protonját.
Sók hidrolízise
A sók vizes oldatának a kémhatása nem feltétlenül semleges, lehet savas és lúgos is, a vízzel történő kémiai reakció, a hidrolízis következtében.
A hidrolízis olyan sav-bázis reakció, amelynek során a vízmolekula protont ad át a só anionjának, vagy protont vesz fel a só kationjától.
Redoxireakciók
Minden olyan reakciót, amelyben elektronleadás és elektronfelvétel (elektronátadás) történik, redoxireakciónak nevezünk. Az elektronleadás és –felvétel egyidejűleg játszódik le.
Az a részecske (molekula, atom, ion) amely elektront ad le oxidálódik, amely elektront vesz fel, redukálódik.
Oxidálószer az a részecske, amely elektront vesz fel, azaz egy másik részecskétől elveszi az elektront, tehát oxidálja azt. Redukálószer az a részecske, amely redukálni képes a másik részecskét (elektront ad át neki).
Az atomok oxidációs állapotának értelmezésére vezették be az oxidációs számot.
Azokat a kémiai folyamatokat, amelyekben oxidációs szám változása történik, redoxifolyamatoknak tekintjük. Ha a molekula egy atomja, vagy egy ion oxidációs száma a reakció során csökken, akkor az redukálódik: az oxidációs szám csökkenése elektronfelvételnek felel meg.
