Hirdetés

Vörösmarty Mihály

12 perc olvasás

Vörösmarty Mihály a legnagyobb magyar romantikus költő volt. 1800-ban született Nyéken, elszegényedett nemesi családban. Édesapja halála után a Perczel családnál nevelő volt, közben két évig egyetemre járt.

Hirdetés


Hirdetés

Perczel Mórnak, a szabadságharc legendás tábornokának tanítója. Szerelmes lett Perczel Etelkába, azonban az viszonzatlan volt, és ebből az érzésből született a magyar irodalom legszebb romantikus költeménye, a Szép Ilonka.

Vörösmarty Mihály joggyakornok volt Görbőn, és a nemesek Habsburg ellenes mozgalmába kapcsolódott be. 1825-től csak az irodalomnak szentelte életét. Sikeres, megbecsült kötő lett, Petőfi feltűnéséig a legnagyobb magyar költő.

Szerkesztő, az Akadémia tagja, a Nemzeti Kör elnöke.

Petőfi 1844-ben Debrecenből felment Vörösmartyhoz Pestre megmutatni verseit, és akkor Vörösmarty felkarolta, munkát szerzett neki, és elindította a pályán.

Hirdetés

43 éves korában megnősült, elvett egy nála 20 évvel fiatalabb lányt, Csajághy Laurát. Házasságuk nem sikerült nagyon jól. 1836-ban megírta a Szózatot. Haladó gondolkodó volt, a szabadságharc híve. A szabadságharc bukása után meghasonlott ember lett, visszavonult birtokára, és csak magával törődött. Élete utolsó 9 évében sokat betegeskedett, és csak egy verset írt, 1854-ben A vén cigányt. 1855-ben Pesten meghalt.

Az életmű főbb műfajai: eposz (az epikus műnemhez tartozik, nagy terjedelmű elbeszélő költemény, rendkívüli képességekkel rendelkező hőse természetfeletti erőktől támogatva nagy, egy egész közösségre nézve jelentős tettet hajt végre. Vörösmarty eposza a Zalán futása, amit 1825-ben írt, ez honfoglalási hősi eposz, a dicső múltat eleveníti fel), óda (lírai költemény, emelkedett, ünnepélyes, fennkölt hangnem jellemzi, fenséges tárgyról szól (jelen esetben a hazáról, eszmei tartalmú. Vörösmarty ódája a Szózat), epigramma (görög szó, eredetileg sírfelirat volt, az ókori görög költészetben megtalálható, tömören fontos igazságot, szellemes gúnyt kifejező költemény, a végen gyakran csattanóval, két részből áll, egy előkészítő és egy kifejtő részből. Vörösmarty epigrammája A Guttenberg-albumba.) dráma (műnem, eseménysort ábrázol, párbeszéden alapszik, a szereplők cselekedeteiből, beszédéből ismerjék meg az eseményt. Vörösmarty híres drámája a Csongor és Tünde.).

 

Szózat

1836-ban írta, 12 évvel a forradalom kitörése előtt, tehát a hangneme sokkal keményebb, erőteljesebb, mint a Himnuszé. Műfaja óda, verselése időmértékes, stílusa romantikus. A Szózat kiáltvány, felhívása a magyar nemzethez. Legyenek rendíthetetlenül hívek, és szeressék a hazát. Cselekvő hazafiasságra szólít fel. Szerkezetileg keretes költemény, az első és az utolsó két versszak majdnem megegyezik. A keretben a hűségről ír.

3–5 versszak: a dicső múltat feleleveníti „Árpádnak hadai;” „Szabadság! itten hordozák / Véres zászlóidat,” –itt a Rákóczi szabadságharcra gondolt(!!!).

6–9 versszak: a jelen, lehetetlen, hogy annyi szenvedés után minden hiábavaló volt,    „Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán.”

Hirdetés

10–12 versszak: a jövő képei, két lehetőséget állít a magyar nép elé, vagy a boldog jövő vagy a pusztulás, és akkor a világ népei megsiratják (erős túlzás, romantikus elem).

Majd a keret második része az utolsó két versszak: a szavak sorrendje megváltozik (az első két versszakhoz képest). A légy felszólító módú igealak kerül előre, hogy még jobban kihangsúlyozza, hogy tenni kell valamit a hazáért.

Romantikus hazaszeretet a versben: a szenvedélyes hazaszeretet, a túlzások, a valóságtól való elszakadás (jövő kép), a régmúlt dicsősége, mint példa, a jövőbelátás ellentéte.

Összevetés:

Amikor Vörösmarty a Szózatot írta, a magyar nemesek és a bécsi udvar között feszült volt a helyzet, és ez érezhető a stílusból, közelebb volt a szabadságharc – a Himnusz csendesebb, nyugodtabb – a Szózat lelkesebb, izgatottabb, szenvedélyesebb. A Himnuszban két idősík van a múlt és a jelen, a Szózatban három idősík a múlt, a jelen és a jövő. A Himnuszban Kölcsey az Istenhez fohászkodik, a Szózatban Vörösmarty a magyar nemzethez intéz felhívást. Mind a két vers mélységes hazaszeretetet tükröz, mindkettő a hazai ifjúság szimbóluma lett, mindkettőt megzenésítették. Mindkettő romantikus stílusban íródott, a múlt dicsőségét említik és a jelen problémáit, mindkettő keretes költemény, ahol stiláris változás van (szórend) a keret végén.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!