SEMPRUN A nagy utazás (1963)

A semuri fiú, a vagonbeli társ az alaptörténet legfontosabb szereplője. A „tehetős parasztok fia” a kötelező munkaszolgálat helyett maquisard lett, büszkén vallja „hazafinak” magát. Gyakorlatias („fogpépet” hoz, az ablakhoz áll, nem eszi meg a „sós moslékot”), „egyszerű világképű”, de „helyes véleménye van az élet fontos kérdéseiről”. (Felismeri a Moselle völgyét, de neki Trier neve nem jelent semmit, így nem értheti Gérard iróniáját.) Utolsó mondata – „Ne hagyj el, pajtás!” – az életbe- és a másik emberbe kapaszkodás kifejeződése, így a megérkezés (átvitten) a másik ember megtalálását is jelenti.

Semprun – akit kizárt a spanyol kommunista párt – politikai nézeteit az 1968-as események és a gulagok hírére megváltoztatta; későbbi műveivel „túllép” ezen a „modern realista” regényen – de megoldásai, szerkezete, stílusa, a megjelenített élethelyzetek és magatartásformák továbbra is népszerű olvasmánnyá teszik A nagy utazást.

A művet Réz Pál fordította.