Petőfi Sándor forradalmi versei, Egy gondolat bánt engemet elemzés

A megsejtett világforradalom vízióját az Egy gondolat bánt engemet c. költeménye jeleníti meg.

Keletkezése: 1846 végén írta, szilveszteri vers. Az esztendő utolsó napján eltöpreng a jövőről. Látomásvers, a műfaja: rapszódia. – Csapongó, változó ritmika jellemzi, – hangulatok, érzelmek áradnak (elégikus, szenvedélyes, szentimentális).

Szerkezet: 1.) A vers két kulcsszava: a világszabadság és a halál: a világszabadságért folyó küzdelemben a költő a hősi harcot és a halált is vállalja.

2.) Kompozíciója: 3 részből áll. – 1-12. sor: Témája: a halál. Kétféle halál lehetőségét állítja szembe egymással:

1-8.sor: lassú, hétköznapi, metaforái:

• a féreg rágta lassan pusztuló virág, üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál;

ezeket elutasítja:

• negatív töltésű szavak; kétszeres tiltó felkiáltás.

9-12. sor: az előző statikus képekkel szemben álló halál víziója; dinamikus, gyors, erőszakos halálfajtákat mutat be: – villám sújtotta fa; – vihar kicsavarta fa; – mennydörgés ledöntötte szikla.

Az igenlő felszólítások nyomatékosítják vágyait (Legyek…,Legyek…)

13-30.sor Ennek a szerkezeti résznek a 18 sora egyetlen hömpölygő feltételes összetett mondat. Témája: a világ népeinek ütközete a szabadságért, melyben a költő az életét adja.

Az első 13 sor a feltételeket bontja ki: mikor szeretne ő meghalni. A hegyi táj eltűnik, egy óriási síkság látomása jelenik meg; mely egy harcmező, ahol a világ minden szolga népe elfér; ezek felsorakozva indulnak a világszabadságot kivívni.

A szerkezeti rész 2. fele a főmondat. Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott…, ott…,), sőt sokkal tovább megy, mert életét szeretné áldozni ebben a csatában. Ez a 10 sor a vers érzelmi csúcspontja: itt teljes. be az életáldozat.

A hangokkal (harsog, kiáltás, acél zörej, ágyúdörej), dinamikus mozgásokkal (a jambikus sorokat itt anapestusok gyorsítják) és a színekkel ( főként a vörös ) válik a jelenet képszerűvé.

A 3. szerk.részben (31-36.sor) hangnemváltással folytatódik:

• a csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene,
• a vörös színt a fekete,
• a verszene is megváltozik: a jambusokat spondeusok lassítják.

A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja az Egy gondolat bánt engemet című verset. A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával (világszabadság) jelszavával fejezi be.