Petőfi Sándor forradalmi versei, Egy gondolat bánt engemet elemzés

Petőfi Sándor forradalmi versei:

A megsejtett világforradalom vízióját az Egy gondolat bánt engemet c. költeménye jeleníti meg.

Keletkezése:
1846 végén írta, szilveszteri vers. Az esztendő utolsó napján eltöpreng a jövőről.
Látomásvers, a műfaja: rapszódia.
– Csapongó, változó ritmika jellemzi,
– hangulatok, érzelmek áradnak (elégikus, szenvedélyes, szentimentális).

Szerkezet:
1.) A vers két kulcsszava: a világszabadság és a halál:
a világszabadságért folyó küzdelemben a költő a hősi harcot és a halált is vállalja.

2.) Kompozíciója: 3 részből áll.
– 1-12. sor: Témája: a halál.
Kétféle halál lehetőségét állítja szembe egymással:

1-8.sor:
lassú, hétköznapi,
metaforái:

• a féreg rágta lassan pusztuló virág,
  üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál;

 

ezeket elutasítja:

• negatív töltésű szavak;
  kétszeres tiltó felkiáltás.

 

9-12. sor:
az előző statikus képekkel szemben álló halál víziója;
dinamikus, gyors, erőszakos halálfajtákat mutat be:
– villám sújtotta fa;
– vihar kicsavarta fa;
– mennydörgés ledöntötte szikla.

Az igenlő felszólítások nyomatékosítják vágyait (Legyek…,Legyek…)

13-30.sor
Ennek a szerkezeti résznek a 18 sora egyetlen hömpölygő feltételes összetett mondat.
Témája: a világ népeinek ütközete a szabadságért, melyben a költő az életét adja.

Az első 13 sor a feltételeket bontja ki: mikor szeretne ő meghalni.
A hegyi táj eltűnik, egy óriási síkság látomása jelenik meg;
mely egy harcmező, ahol a világ minden szolga népe elfér;
ezek felsorakozva indulnak a világszabadságot kivívni.

A szerkezeti rész 2. fele a főmondat.
Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott…, ott…,), sőt sokkal tovább megy, mert életét szeretné áldozni ebben a csatában.
Ez a 10 sor a vers érzelmi csúcspontja: itt teljes. be az életáldozat.

A hangokkal (harsog, kiáltás, acél zörej, ágyúdörej), dinamikus mozgásokkal (a jambikus sorokat itt anapestusok gyorsítják) és a színekkel ( főként a vörös ) válik a jelenet képszerűvé.

A 3. szerk.részben (31-36.sor) hangnemváltással folytatódik:

• a csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene,
• a vörös színt a fekete,
• a verszene is megváltozik: a jambusokat spondeusok lassítják.

 

A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset.
A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával (világszabadság) jelszavával fejezi be.