Hirdetés

Örkény István és a groteszk

11 perc olvasás
Gargoyle landmark building

Örkény az egypercesekkel a másként látás lehetőségére, fogalmaink és ítéleteink felülvizsgálatára szólít fel; a szatirikus irodalom hagyományait, pl. Karinthy útját követi. A magyar kisepika tradíciói közül élesen elutasítja a szórakoztató történetmondást: „Az anekdota nemzeti csapás. Elbutítja az irodalmat, elsekélyesíti a gondolkodást. Az emberiségnek ebben az évszázadában gyökeresen megváltozott a véleménye önmagáról. És nemzeti átok, ha ebből mi úgy akarunk kimaradni, hogy közben anekdotázunk […] Csak úgy kapásból mondok egypár dolgok, amit oly sokan igyekeztek és igyekeznek elanekdotázni: 48-at, a két világháborút, a magyar-német kérdést, a magyar-szovjet kérdést, a zsidókérdést, a szexuális kérdést.”

Hirdetés


Hirdetés

A valóságban nincsenek homogén minőségek, nincsenek steril egyneműségek, sőt más környezetbe állítva mindennek más lesz az értéke, a jelentése. Az egypercesek meghatározó esztétikai minősége a groteszk: eltérő minőségek egymás mellettisége. A bizarrság, a meghökkenés kényszeríti ki az elgondolkodtatást, az újszerű felismerést. Örkénynél a groteszk a gondolatok katalizátora, az eszmélkedés elindítója.

Egymás mellé helyezi, sőt egymással összefonódottnak mutatja – ahogy az életünkben is szerepelnek – a köznapi banalitást és az élettörvényt (pl. Mi mindent kell tudni), az illúziót és a földhözkötöttséget (pl. Apróhirdetés), a dolgok többféle nézőpontú megközelítését (pl. Kettős öröm), az idillt és a tragikumot, az érzelmet és a rációt, a humort és a tragikumot, az életrevalóságot és a jellemtelen alakoskodást.

A Mi mindent kell tudni a villamosjegy hátoldalán olvasható szöveget tartalmazza, semmi többet. A szépirodalomba emelés jelentése: életünket előírások, szabályok és tiltások kötik gúzsba – és észre sem vesszük.

Az Apróhirdetés

már fiktív szövegű. Magyarázatként Örök nosztalgia alcímet kapott. Azt fricskázza meg, hogy vágyaink nem tudnak elszakadni a körülményeinktől. (Ez a kis szöveg Babits  A lírikus epilógja c. versével hasonló témát tárgyal.)

Hirdetés

Tükörszövegű a Kettős öröm

két nézőpontot szembesít, a „Horgászok Lapja” és a „Keszegek Lapja” hírét állítja párba, és a minőségek kétféleségét bizonyítja (a horgásztarhonya mint csali és mint ízletes étel).

Az élet értelme a cseresznyepaprika, a madzag és a paprikakoszorú összefüggéseiről gondolkodtat: a részek és az egész viszonyáról, az új minőség létrejöttének problémájáról.

Az In memoriam dr. K. H. G. drámai párbeszéd

A „német őr” és „dr. K. H. G.” a szereplők. Az egyikük diplomás magyar ember, választékos németséggel beszél, ismeri a német irodalom klasszikusait, lealacsonyító kényszermunkát végez („a lódögnek a gödröt ássa”), de barátságosan beszélgetést kezdeményez, kultúráját igyekszik szóba hozni. A másik csak visszakérdez, de fogalma sincs a saját nemzeti irodalmának nagyjairól, a szellem fölényének elismerését elutasítja, és érvényesíti a fizikait. Az erőszak képviselője megöli a kultúra és a humánum képviselőjét.

A végzet kedves mesestílusban előadott gyilkos történet: a mérgezett pogácsa körfogása, az „És most viszi!” végtelenítéssel.

A Leltár

szövege egyetlen lista. Tételeket sorol, ezekből (pl. „3 gomolyfelhő”) eleinte egy hangulatos tájkép kibontakozására számítunk, de megjelennek, majd ismétlődnek a baljós momentumok (pl. „1 kiáltás”), és az utolsó két tétel már tragédiát sejtet: („1 becsukódó ablak” és „Csönd”).

Hirdetés

Az egypercesek általános jellemzője:a groteszk mozzanat feltárása. A „novella” csupán leír, közöl, nincs sorsfordulat, nincs tetőpontra való felfuttatás, és nincs megoldás. Némelyek azonban a novella műfaji követelményeinek is eleget tesznek: van cselekmény, felfut a feszültség a tetőpontra, és – ez a legjelentősebb vonásuk – megoldást adnak.

A Budapest

atomkatasztrófát mond el, az élet megszűnésének konkrét jelenségeit sorolja. Világpusztulást sejtünk, bár Budapest a cím. A teljes megsemmisülés beállta után azonban örkényi fordulat („Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné”) a magyarság életképességét hirdeti.

A Ballada a költészet hatalmáról témája az emberek egymás iránti érzéketlensége – a telefonfülke telítődése érzelmekkel (a fordulat közvetlen előidézője: egy költő négy verssora). Ez a megoldás azonban az emberi értékek fennmaradását is példázza – a modern kor minden torzulása és kilátástalansága ellenére is.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!