A groteszk jelenléte Örkény István életművében

I. Örkény István élete

• 1912-ben született Budapesten
• Szüleinek gyógyszergyárja volt
• Fővárosi Priarista gimnáziumban érettségizett, majd vegyészmérnök és gyógyszerész lett
• 1937-ben jelenik meg a Szép Szóban az első novellája
• 1938-ban külföldön van: London, Párizs
• 1942-ben behívják munkaszolgálatra
• Éhezések, betegségek sorozata: a háború csinált belőle embert, ez a legmeghatározóbb élménye
• Orosz hadifogoly táborba is elviszik, így 1946-ban tér haza
  • Itt született versek: Lágerek népe, Amíg ide jutottunk, Tóték
• Regények, novellák, elbeszélések
• Színházi dramaturg és kiadónál lektor
• 1953-63-ig Reform Kommunistakhoz tartozott, így semmit nem jelenthettetett meg
• Gyógyszergyárban forgalmazó
• Drámában kapott igazi elismeréseket: Tóték, Macskajáték
• 1969-ben megkapta érte a Fekete Humor nagydíjat
• 1973-ban Kossuth díjat kap
• 1979-ben meghalt.

Örkény és az Egypercesek műfaja

• Először leírta az egész novellát, majd kidobált mindent, amit csak lehetett ( jelzők stb.)
• Az egyik oldalon a közlés minimuma, a másik oldalon a képzelet maximuma az olvasó részéről
• Az egy percesekhez mindkét félre szükség van
• Két kép: az elsőn minden részlet rajta van, a lehető legpontosabban (realista műalkotás). A másodikon csak egy füstcsóva az egyperces, a többit az olvasónak kell eldönteni
• Több értelmezési lehetősége van az egyperces novelláknak (nem lesz két ugyanolyan értelmezés)
• Rájött hogy feleslegesek a leírások, mert így mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Az olvasókból társszerzők lesznek, mert ők fejezi be a novella értelmezését

„Egyperces” fogalma

• Művek terjedelmére utal
• Lehetnek néhány sorostól 2 oldalasak
• Az írói közlés csak a legszükségesebbekre szorítkozik
• A mű értelmezése a képzelet maximumát várja el a befogadótól
• Ő nem feltalálója hanem a névadója ennek a műfajnak

Groteszk

• Összetett esztétikai minőség, ezekben a művekben minden lehetséges
• Tartalmaznak: reális és irreális elemeket, naturalisztikus és fantasztikus elemeket, fenséges és alantas dolgokat, komikum-tragikum is megjelenik
• Egyszerre nevetséges és hátborzongató

Örkény a groteszkről

• A groteszk a XX. század válasza a XIX. századra
• Az emberek nagyon elbízták magukat -> erkölcsök, ipari forradalom miatt és erre az önbizalomra jött válaszul a két világháború, Auswitz
• Megjelenik: népdalokban, viccekben

Egyperces elemzések

1. Az autó vezető: Szándékosan nem is meri fel magát az újságban. Reális és irreális egyszerre. Irreális elemek: leírja a halálát, holnapi újság. Nyilvánvaló jelek észre nem vétele. Érdektelenség, kilátástalanság.
2. Az élet értelme: Nem a ruha teszi az embert. Paródiának is felfogható. A paprika= komoly dolgok. A madzag= rendszerezés.
3. Hogylétemről: Húzza a belét. Feleslegesség érzés, céltalanság. Formaság, természetesnek tünteti fel az irreális dolgokat. Az utolsó sor annyira más és visszataszító, hogy ráébreszt a párbeszéd feleslegességére.
4. Otthon: Koncentrációs táborban a lehető legjobb dolog ha valaki meg tud szökni. A fogságban átértékelődnek a dolgok, és az otthon a legmerészebb álom. A kislány nem ismeri az otthon fogalmát. Sokkal hatásosabb, hogy csak párbeszéd van és nincsenek hátborzongató képek. Egyszerre jelenik meg a sajnálat és a gondolkodás.
5. Gondolatok a pincében: szubjektívitás, viszonyítás áll a középpontban, relativitás.
6. Használati utasítása: használati utasítás és reklám keveréke. Címekre hívja fel a figyelmet. Felszabadítja az olvasót, ha nem érti az olvasó, akkor a novellaíróban van a hiba.
7. Arról, hogy mi a groteszk: Irónia: úgy írja le a groteszket, mint egy nézőpontot. Mindenki látott már temetést, megkéri az olvasót, hogy képzelje el. Még viccesebben írja le a dolgokat. Kiválasztja a legszomorúbb eseményt és vidáman próbálja kihozni. Ha nem groteszk szerint nézi, akkor ugyanaz lesz a kép csak a hangulata lesz más.
8. In memoriam dr. KHG: latinul írja le -> a kultúrának tiszteleg. KHG valós személy (újságíró és kritikus), akit tényleg agyonlőttek a németek.

Tóték

• Először regényként, aztán forgatókönyvként, majd végül drámaként írta meg
• A háborút tartja élete meghatározó élményének és ezt a Tótékban írta meg
• Nem a háborúban, hanem a hátországban játszódik és egyetlen katona szereplője van, viszont a háború ideje alatt játszódik és ezt a háborúból érkező levelek erősítik meg (Tót Gyula)
• A dráma lényege: néhány emberen keresztül mutatja be, hogy a háború mindenkit érint, átalakít és az emberek kiszolgáltatottak a háborúval szemben
• Bemutatja a két választási lehetőséget: lázadás vagy szolgalelkűség
• A két főszereplő: Tót és az Őrnagy. Egy emberként is felfoghatóak (ugyanannak az embernek a két magatartása)
• Őrnagy: hatalom, elnyomás, agresszivitás. Nem a neve, hanem a rangja a lényeges.
• Tót: áldozat, tekintélyes volt az Őrnagy érkezése előtt
• A háború világa és a hátország világa (személyiség, szabad akarat) szemben áll egymással
• A háborúban eltűnik a személyiség (a háború gépezetévé válnak a katonák). Kulcsszó: engedelmesség
• Az Őrnagy érkezésével bejönnek azok a szabályok, amelyek a háborúban érvényesek. Agresszívan próbálja átalakitani a családot, de Tót a családfő és emiatt konfliktusba kerülnek ( dobozolás)
• Megalázza Tót urat és ez már a személyiségét is sérti (lámpa, hazugságok)
• Azt mutatja be a dráma, hogy a háború mindenkit deformál, alakít
• Az Őrnagy sem ilyen volt régen, de a háború teljesen átalakította -> nem tudjuk sajnálni mivel, ahhoz nincs joga, hogy egy családot tönkre tegyen. Nem tud visszahelyezkedni a normális életbe.
• Ágika és Tótné: mindenben alárendelik magukat az Őrnagynak és Tót úrnak is ellenszegülnek -> elkezdik megváltoztatni Tótot. Ezt mind amiatt teszik, hogy gyermeküket védjék.

Groteszk pontok:

• Hatalom a Postás kezében van. Mindig széttépi a rossz hírt közlő leveleket.
• A néző és az olvasó már a mű elején tudja, hogy Tót Gyula elesett -> teljesen felesleges amiért küzdenek
• ha kézbesítette volna a levelet nem lett volna konfliktus
• nem tudunk azonosulni a Tót családdal, mert hiábavalóak a cselekvések
• Orvos: Ő mondja ki azt a mondatot, amit mindenki vár, de mégse tudjuk komolyan venni, mert egy bolondnak a szájából jön ki
• Ellentétek: front-üdülőhely, betegség-egészség, csönd-hanghatásokat, egyedül lét-család.