Mórizs Zsigmond: Tragédia elemzés
Móricz első műve ebben a korszakban a Sárarany, ami nagyon népszerű volt. A legjobb művek mégis a novellák pl. a Tragédia. Ez a mű a társadalmat bírálja, amiért a benne élő embereket ösztönlényekké teszi, elállatiasodnak, nem tudják értelmezni saját problémájukat. A mű hőse Kis János, akinek neve is jelentéktelen, jelleme: egyszerű, beszűkült, unalmas ember. Társai is, a béresnép, értéktelenek, örömüket lelik a munkába, amit az író leértékel. Izegnek, mozognak, hangyaszerűek, ez is kicsinységüket és állatiasságukat mutatja. Fia, aki az ételt hozza utána, ijesztően hasonlít hozzá, ez a kitörési lehetőség teljes szertefoszlatása.
Kis János életében a legnagyobb érték az evés, feleségét is csak az étel miatt szokta verni. Megtudjuk, hogy csak azért házasodott meg, mert eljött az ideje. Kis János külseje is állatias: feje vörös, mint a főtt rák, arc leírása is egy majoméhoz hasonlít. Feladatot talál magának, mégpedig, hogy kiegye Sarudy Pált vagyonából, ez szintén beszűkültségre utal. Ez többször megjelenik: 1. álom (itt még nagyon jól érzi magát, bánja is, hogy felébred). 2. rokon lakodalma, gyerekkori emlék (emiatt dühös lesz, mert csak egy csirkelábat kapott). 3. saját lakodalma (itt egy előreutalás jelenik meg). 4. kárpótolja magát a rossz étkekért. 5. az üres fazék, amibe a mezőn belerúgott: „A szegénységet rúgta el magától”: a szegénység és a gazdagság között az evészet a különbség.
A szegénységért való bosszúállás mögött megjelenik egy másik cél is, de ez nem tudatosul benne: felfigyeljenek rá az emberek. A mű végén viszont senki sem figyel fel rá, ez az igazi vereség. A fordulat, amikor megváltozik a figura, hőssé növekszik (érezte, hogy gyomra átalakul…, őse egy kétezer emberből álló török sereggel…, kévéket lenne képes eregetni a torkán…), ez mind heroizálás. A történet második része groteszk, Kis János egyszerre félelmetes és szegény.
A bukás fiziológiai alapja: máshoz van szokva gyomra (esküvőn rosszul lesz), lélektani alap: nem tud megenni annyit, mint gondolt, fél a kudarctól. A feladat irreális része: kitűnni a többiek közül (ehhez viszont rossz az eszköz). A feladatot nem tudja megoldani, ezzel halálra ítéli magát. Halála egy állat kimúlása, egy reflektálatlan lényé: „irtózatos vonaglásban vergődött hangtalanul a földön”. A lázadás ösztönös, ezért kudarcba fullad, emiatt viszont groteszk.
