Hirdetés

Lázár Ervin novelláinak világa

11 perc olvasás

Lázár Ervin

Lázár Ervin(Budapest, 1936Budapest, 2006) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Tolna megyeiAlsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérváriciszterci gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, hazahívták és egy öreg tanár magántanítványa lett Sárszentlőrincen. Székesfehérvári diákkorát a Veréb a Jézus Szívében c. elbeszélésében örökítette meg. 

Hirdetés

Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba, ahol érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. Az Esti Pécsi Napló újságírója lett, majd megszerezte a magyartanári diplomát. Különböző folyóiratoknál dolgozott: köztük a Jelenkornál, Az Élet és Irodalomnál, a Hitelnél, munkatársa volt a Pesti Hírlapnak, a Magyar Nemzetnek. 

Felesége Vathy Zsuzsa írónő. (Vacskamati nevét az ő nevéből alkotta az író) 

Művészete 

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendenek. 

Kötetei 

  • A kisfiú meg az oroszlánok 
  • Csonkacsütörtök 
Hirdetés
  • A fehér tigris (regény) 
  • A Hétfejű Tündér (mesék) 
  • Gyere haza, Mikkamakka 
  • A négyszögletű kerek erdő (gyermekregény) 
  • Bab Berci kalandjai (gyermekreg.) 
  • A manógyár (mesék) 
  • Csillagmajor (elbeszélések) 
  • Kisangyal (elbeszélések) 
  • Hapci király (mesék) 

Csillagmajor (1996) 

Fogadtatása 

Korai elbeszéléseit a kritika többnyire fenntartásokkal fogadta, jelentősebbnek ítélve a meseírót az elbeszélések szerzőjénél. A Csillagmajor című kötet elbeszélései azonban osztatlan sikert arattak. Az értelmezők többsége egyetért abban, hogy az életművet megkoronázó kötetről van szó, amelyben Lázár Ervin végre megtalálta a maga szuverén novellaírói hangját. 

Műfaji kérdések 

A Csillagmajor szociográfiát, emlékezést és mesét egyesítő kötet, amelynek novellái népmesékből, pletykákból és legendákból táplálkoznak. A novellák egyfajta füzért (ciklust) alkotnak: közös helyszín és közös szereplők fogják össze őket. A kötet írásait néhány kritika mesés novelláknak, meséknek nevezi. A Csillagmajorban kétségtelenül nagy szerepet játszanak a mesés fordulatok és csodás elemek, de a történetek középpontjában – a meséktől eltérően – nem egyetlen hős, hanem maga a közösség (Rácpácegres) áll. 

Helyszín 

A Csillagmajor novellái egy hajdani pusztán, Rácpácegresen játszódnak. A történetek önéletrajzi ihletésűek, nyersanyaguk a szerző alsó-rácegrespusztai gyerekkorából való. A kötetben egyedül Lázár Ervin „szülőhelye” kap ilyen kitalált, játékos hangzású nevet: Simontornya, Sárszentlőrinc, Györköny stb. valódi nevén szerepel. 

Hirdetés

Szerkezet 

A Csillagmajor tizenöt novellája a múlt század harmincas éveitől egészen a hatvanas-hetvenes évekig terjedő időkeretbe foglalható: az egymást laza időrendben követő novellákat nemcsak a történet ideje, de a visszatérő szereplők, az egységes világkép és az állandó helyszín is egységgé szervezi. A több novellában is felbukkanó hősök olyan módon fűzik össze az elbeszéléseket, ahogy Mikszáthnál A tót atyafiak – A jó palócokban: van olyan szereplő, aki akár hat-hét alkalommal is felbukkan, egyik helyen fontosabb, másutt szinte jelentéktelen szerepet játszva, a ciklus során változatlan jellemvonásokkal. A Csillagmajorban ez két hős esetében figyelhető meg leginkább: Bederik Duri, akivel mindössze két ízben találkozunk a kötetben, Az asszonyban és A keserűfűben egyaránt az áruló, a feljelentő szerepét játssza, s ezáltal az egész ciklus legnegatívabb figurája lesz; Priger András, öt elbeszélés szereplőjeként, a vészmadár, az örök borúlátó szerepkörét veszi magára. A novellaciklus visszatérő szereplői továbbá annak a családnak a tagjai is, amelybe a narrátor egykor kisfiúként tartozott. 

Elbeszélésmód 

A Kosztolányi alkotta kifejezés: a “tündéri realizmus” Lázár Ervin előadásmódjára is: magától értetődően ötvözi a csodát és a hétköznapi életet. A kettő szervesen összetartozik a történetekben. A csodás elem származhat a népmesék, népballadák, a Biblia, az antik mitológia világából vagy a gyermeki képzeletből egyaránt. Az elbeszélő a kötet keretéül szolgáló írásokban önmagát is megjeleníti. A szemléletmód eltéréseit a narrátori pozíció váltásával is érzékelteti: a közvetlen első személyű, vallomásos formát a tárgyilagos harmadik személyűre cseréli föl. A Csillagmajor elbeszéléseiben a narrátor önmaga két létformáját, a gyermek és a felnőtt nézőpontját vegyíti: a gyermekkor mesevilága s a felnőtt (író) közlésvágya az újraélni áhított valahai időről, az elmúlt gyermekkorról. A pusztát a városra cserélő felnőtt nem térhet már vissza gyermekkorának világába, de a szavak, a mesélés (írás) segítségével igyekszik életben tartani azt. 

Motívumok 

A ciklus novelláit átszövik a mesei motívumok, csodás elemek. Az alakot öltött új szereplők közös jellemzője, hogy rendszerint kívülről érkeznek, ártó szándékkal vagy éppen védelmet keresve a pusztai emberek között. A csodának többféle változata van. Az alapelemekhez kötődő csodák összekapcsolódnak az eltűnés, a semmivé válás csodájával. A grófnőben kísérteties lángcsóvákat lövellő tüzet gyújtanak a tanyán, hogy elégessék a pusztaiak rongyos ruháit, csodaszámba menő úri öltözetre cserélve (mintegy az újjászületés-átváltozás szimbólumaként). A világrendet a kétszer is bekövetkező víz-csoda, a „jókora zuhé” és a „nagy eső” állítja helyre. Más esetben az itatóvályú jéghideg vizében megmosva még a géppuskasorozattal lőtt halálos sebek is eltűnnek, a halott fiú, Hötöle életre kel (A bajnok). A keresztény motívumokból építkező, biblikus csodák közé tartozik a tolvajló angyal-gyermek párhuzam (A tolvaj) és a csecsemőjével menekülő Mária története (Az asszony). A feltámadás és megváltás csodájának lehetősége villan fel, amikor az új világot ígérő idegen – nem ismerve lehetetlent – a holtak feltámasztására vállalkozik, bár ebből semmi sem valósul meg (A porcelánbaba). A csillagmajori című novellában a föltámadott, fehér gyolcsingben kószáló Krisztus egy alakváltozatával találkozunk, sőt a szerző az egyházi év legfontosabb – karácsonyi és húsvéti – történéseit is Rácpácegresre telepíti (Az asszony, A kujtorgó). A népballadás csodák a virággá változás, az ördög és a banya látványával lepik meg a rácpácegresieket. A kitelepítendő svábok mindhalálig tartó ragaszkodásukban keserűfűvé változnak (A keserűfű), az ördög lovát patkoló kovács a föld alá süllyeszti a sátánt (A kovács), a pusztára nyaranta látogató Széni nagyságos boszorkányos kiegyenesedésében pedig a vasorrú bába bűbájosságára ismerhetünk (A nagyságos). 

Utóélete 

A Csillagmajort a szerző az ezredfordulón bővített kiadásban jelentette meg, a novellafüzért két újabb elbeszéléssel (A lelenc, A remete), a kötetet félszáz oldalas Függelékkel toldva meg.  2005-ben a ciklus három egymást követő elbeszéléséből – A bajnok, A porcelánbaba, A keserűfű – Gárdos Péter rendezett játékfilmet  A porcelánbaba címmel, amely számos hazai és külföldi elismerésben részesült. 

Az asszony  

A Csillagmajor hetedik elbeszélése, Az asszony igazi remekmű, a magyar novellairodalom egyik legszebb darabja. 

Hirdetés

Karácsony felé egy szép asszony tűnik fel Rácpácegrespusztán pólyás kisfiával. Üldözik, s azt is megbüntetik, aki segít rajta. A pusztaiak készségesen fogadják, s vigyáznak, nehogy megneszelje jöttét Bederik Duri, akitől félni kell. Megérkeznek a katonák, Bederik Duri kalauzolja őket. A tiszt kihirdeti, hogy egy nőt keresnek csecsemővel. Aki tud róla, de nem jelenti, az életébe kerülhet. A pusztaiak rejtekutakon menekítik az üldözők elől az anyát és gyerekét. Eljövetelüktől karácsonyestig minden házban megfordulnak. Ekkor szekérre ülteti őket az elbeszélő apja, hogy biztos helyre vigye őket. Bederik Duri lesben áll a határban. Amikor előugrik a sötétből, az apa a lovak közé csap, de az asszony köpenye az áruló kezében marad. Viszi a „bűnjelt” a katonáknak. A szökevényeket egy másik kocsi várja, eltűnnek az éjszakában. Másnap lánctalpas monstrum és egész hadsereg jelenik meg a pusztán. Elöl Bederik Duri lobogtatja zsákmányát, a köpenyt. A pusztaiak menekülnének, de a kör bezárul. Nincs már menekvés, ám ekkor történik meg a csoda. Láthatatlanná változnak a házak, emberek. A tiszt azt hiszi, lóvá tették. Bottal támad Bederik Durira. A had elvonul, a puszta népe kórusban neveti ki őt. 

A folklórhatásból következik Lázár novelláinak az a sajátossága, hogy az alakok, környezeti elemek, történetek és jelenetek legtöbbjét átszínezi a csodás jelleg. Részben vagy egészben igaz történetek lényegülnek át mesékké úgy, ahogy az írói látomás és indulat rendeli. 

Az asszony című mű részben bibliai, részben történelmi ihletésű. Az asszony és a fia a rendszerint arannyal szegett, világos palástban ábrázolt Szűz Máriát és kis Jézust idézi.  Ami ettől kezdve történik, az a magyar történelem legperzselőbb és legfagyasztóbb időszakaira utal. A mű szimbolikája kiegészíti az Újszövetség képzetkörét a huszadik századi magyar történelem tragikus eseményeivel. 

Az író életrajzi adatait véve figyelembe, elsősorban 1944-es vagy 1956-os képzetek idéződnek föl bennünk. 1944-ben a náci megszállás és a nyilas uralom üldözöttei kerestek kiutat a pokolból. A különböző okokból üldözöttek egymást érték a búvóhelyeken. 

A novella megértéséhez azonban egyetlen mozzanat is elég: valaki bujkálni kényszerül, habár – mint mondja – ártatlan: s a tanyabeliek, akik nem kérdezik, kicsoda és miért üldözik, úgy tartják tisztességesnek, ha elrejtik. Az elbeszélt esemény lényegében arról szól, mi mindenre képes a közösségi becsület, az emberi tisztességtudat, az igazságérzet. A Lázár Ervin-féle rácpácegresi világkép szerint csodára is, ha muszáj. Az író ezt a csodát kelti életre egy remekmű erejéig. 

Hirdetés

 



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!