Gárdonyi Géza: Egri csillagok tartalom

Egri csillagok elemzés

Gárdonyi Géza (1863-1922) az ifjúság egyik legkedveltebb írója. Kedvenc hősei a falu szegényei közül kerülnek ki. Arany Jánossal vallja: a nemzet a köznépből fölemelkedő, tehetséges emberek által formálódik.

Szenvedélyesen érdekli a nemzeti múlt. Stílusa egyszerű, könnyen érthető. Legszívesebben gyerekekről, fiatalokról ír – főleg történelmi regényeiben -, akik a szegény nép soraiból küzdik fel magukat.

A regény terjedelmes epikai mű. Szerteágazó cselekménye, főhőse és sok mellékszereplője van. A múltban történt eseményeket beszéli el. Párbeszédes és elbeszélő részek váltakoznak benne. Formája rendszerint próza.

Gárdonyi Géza három történelmi regényt írt. Történelmi regénynek nevezzük azt a regényt, mely régi korban játszódik, történelmi eseményeket és hősöket idéz fel.

Közismert történelmi alakok ritkán főszereplők a történelmi regényben. Inkább csak mellékszereplőkként tűnnek föl a műben. Az írói képzelet szabadabban mozoghat akkor, ha a főhős kitalált alak. Így izgalmasabb, érdekesebb lehet a regény, mint ha az író egy történelmi személy életrajzát követné. A cselekménybe kalandokat, szerelmeket szőhet, elkalauzolhat az ellenség táborába, és tetszés szerint változtathatja a történet helyszíneit. Fejlődésében mutathatja meg azt, akit regénye főszereplőjévé választott.

A történelmi regény főhőse rendszerint rokonszenves hős. Egyéni küzdelme kifejezi egy egész közösség harcát. Kifejezi például a nemzet ellenállását egy idegen hódítóval szemben. Arra nevel, hogy a szegény sorsú gyermek ne fogadja el sorsát, hanem tanulással, bátorsággal kiemelkedjék, s példát mutasson követőinek.

Gárdonyi történelmi regényei közül az Egri csillagok a legkorábbi (1901). Ezt követi A láthatatlan ember, mely Attila hun fejedelem korába vezet, majd az Isten rabjai, mely az Árpád-házi király, IV. Béla leányának, a későbbi Szent Margitnak a korában játszódik. Ez egy szegény kertészfiú szemével láttatja a kolostorban élő királylány történetét. Mindhárom regény az ifjúság kedvelt olvasmánya lett. Népszerűvé teszi e könyveket a gyerekhősök lélekrajza, a fordulatos cselekmény s a régi korok érdekfeszítő ábrázolása.

A HONVÉDELEM ÉS A HAZASZERETET REGÉNYE

Az Egri csillagok a honvédelem és a hazaszeretet regénye. Ez az érzelem hatja át a regényt, ez vezérli Eger védőit a küzdelemben. A hazaszeretet főleg a szereplők tetteiben nyilvánul meg. Szavakban Dobó István esküje fogalmazza meg legpontosabban.

TÖRTÉNELMI HŰSÉG

A regény a török időkben játszódik, s az egyik legfontosabb végvár, Eger védelméről szól. Alapja tehát történelmi esemény. 1556-ban a törökök hatalmas erőkkel ostromolták a várat, de Dobó István és katonái sikeresen ellenálltak. Amikor az időjárás hidegebbre fordult, a török sereg visszavonult. Ennek a hadi sikernek híre kelt egész Európában. Az ostrom történetét dolgozta fel Gárdonyi, Bornemissza Gergely ifjúságának és férfikorának történetébe szőve.

A regényben Gárdonyi gondot fordított a történelmi hűségre. Sok forrásmunkát használt. Elzarándokolt a regény helyszíneire, bejárta Budától, Szigetvártól, Egertől Erdélyig, Sopronig és Konstantinápolyig azokat a helyeket, ahol hősei megfordulnak. Megismerkedett a törökök vallási szertartásaival, a korabeli életformával, az öltözködési, étkezési szokásokkal, a régi fegyverekkel. Valóságos alapja van az egri nők legendás hősiességének, akik forró vizet, szurkot zúdítottak a támadókra a várfalakról.

A regényben számos történelmi név szerepel. Ilyen például Török Bálint neve, akit a törökök Buda cseles elfoglalása után valóban Konstantinápolyba hurcoltak. Történelmi alak Fráter György, a várvédők kapitánya, Dobó István és a királyi család tagjai, Izabella királyné és fia, János. Számos magyar és török tiszt és közkatona neve megtalálható a krónikás énekekben és más forrásokban. Az író hosszú listát közöl a mű végén a vár védőiről. Köztük van Bornemissza Gergely, a regény főszereplője. A regényben Tinódi Sebestyén költő is megjelenik; Török Bálint udvarában lantkísérettel énekli a mohácsi vészről szóló históriás énekét.

KÖLTÖTT ALAKOK ÉS KALANDOK

Az Egri csillagok főhőse Bornemissza Gergely. Jobbágyfiúból lett deák, majd vitéz hadnagy. A történelem számon tartja, hogy részt vett Eger védelmében. Kalandos gyermekkora, ifjúsága és házassága Cecey Évával azonban már az írói képzelet műve.