Hirdetés

Gárdonyi Géza élete és munkássága

3 perc olvasás
Gárdonyi Géza élete és munkássága

Életrajza

Gárdonyi Géza, született Ziegler Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.

Hirdetés

Tanítóképzőt végzett Egerben, majd a Dunántúl falvaiban (Karád, Devecser, Dabrony) tanított, később több vidéki nagyvárosban (Győr, Arad, Szeged) újságíróskodott. 1897-ben Egerbe költözött, kisebb megszakításokkal itt élt élete végéig.

Megpróbálkozott a fővárosi élettel is (1891–96 között a Magyar Hírlapmunkatársa volt), de a nagyvárosi lét idegen volt számára. 1903–1906 között legjobb művészbarátjával, Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt szerkesztették a Jövendő című progresszív irodalmi hetilapot.

Gárdonyi Géza élete és munkássága videó

Gárdonyi Géza legismertebb művei

Műveinek egy része évtizedek óta az irodalmi olvasókönyvekben szerepel, történelmi regényei – Egri csillagok (1901); A láthatatlan ember (1902) – szintén az irodalmi nevelés alapműveivé váltak. Ennek egyik magyarázata, hogy sok-sok elbeszélésének és regényének is gyermekek a hősei, illetve a gyermekkortól követi végig sorsát hősének, miközben a történet hátterét a magyar történelmi múlt meghatározóan fontos korszakai adják. Történelmi mű az Isten rabjai (1908) című regénye is.

Hirdetés

Gárdonyi Géza munkásságával kapcsolatban hangsúlyozni kell a szerző autodidakta* voltát. Rengeteget olvasott, művelődött, személyes kutatásokat végzett, elsősorban a történelem és a különböző keleti vallások érdekelték. Munkamódszeréhez is hozzátartozott a kutatás. Az Egri csillagok megírása előtt sokat foglalkozott a török kultúrával, Isztambulba is elutazott. Híressé váltak titkosírással írt jegyzetei is.

Fontosabb művei

Regények:

Álmodozó szerelem (1886)

A lámpás (1894)

Pöhölyék (1895)

Színművek:

A bor (1901)


*autodidakta
: (gör.) Olyan ember, aki iskola nélkül, önerőből sajátít el bizonyos ismereteket.