Gárdonyi Géza: Egri csillagok tartalom

A rabság és szabadság gyakori szembeállításával érezteti az író, hogy a szabadság a legdrágább kincsünk. A hősök egyforma elszántsággal harcolnak az egyéni és a nemzeti szabadságért. Hősök azok, akik a nemzeti szabadságért az egyéni szabadságot is föláldozzák. Török Bálint inkább a rabságot választja, mintsem a töröknek szolgáljon.

Az egyéni és a közös szabadság gondolata szerencsésen találkozik a regény végén: a török eltakarodik Eger alól, s a két gyermeket visszacserélik. Eger várát sikerült megvédeni, s újra együtt van a Bornemissza család.

A SZEREPLŐK JELLEMZÉSE

A két főhős, Gergely és Éva jelleme fejlődésében mutatkozik meg. A mintegy húsz évet felölelő regény elején mindketten a török katonáknak kiszolgáltatott gyermekek.

Gergely bátorsága már ekkor megmutatkozik, de csak felnőtt férfiként lesz egyenlő ellenfele Jumurdzsáknak. Bátorsága mellé hadi furfangot, okosságot és ötletességet is szerez. Eger védelmében Dobó István, a kapitány a tekintélyt képviseli, helyettese, Mekcsey az erőt, Gergely pedig az észt: ő ismeri legjobban a török sereget, s új fegyvereket talál föl ellenük.

Éva is fejlődő jellem. Ijedt kislányból komoly nagylány lesz, aki jóban-rosszban kitart Gergely mellett. Később önfeláldozó anya s a férfiakkal együtt harcoló „egri nő” lesz.

A mellékszereplők is jellegzetes alakok. Mind a két török, akivel Gergelynek meggyűlik a baja, megszállottja valaminek: babonásan tisztelik a tárgyakat. Jumurdzsák a gyűrűjét hajszolja a regényen át, Hajván a hadi szerencsét jelentő rajzok bűvöletében él.

A MAGYAROK HIBÁI

Gárdonyi megmutatja a magyarok hibáit, bűneit is. A magyarok közt sok a széthúzás, az ellentét. A három részre szakadt országot még jobban megosztja a katolikusok és a protestánsok ellenségeskedése. Szegények és gazdagok közt is nehezen születik egyetértés. Gergőt a gyerekkori hőstette után többen is fiukká fogadják –Török Bálint, Dobó, Cecey és Gábor pap – de később Cecey hallani sem akar arról, hogy Éva hozzámenjen a jobbágyfiúhoz. Cecey végül Eger falain Gergellyel együtt harcolva bocsátja meg a lányszöktetést.

A REGÉNY STÍLUSA

Gárdonyi Géza nyelve bárki számára érthető. Mondatai tömörek, takarékosak. Az események sokszor nem leírásokból, hanem a párbeszédekből derülnek ki. A regény stílusa érezteti a honvédő harc emelkedettségét, mégis megőrzi olvasmányos egyszerűségét.

A 450 évvel ezelőtti viszonyokat érzékelteti az írói stílus. Csak olyan kifejezéseket használ az író, amelyeket már az 1500-as évek derekán is ismertek.

A népmeséket, népdalokat idézi a regény kezdése. „Erdőben jártak, patakra találtak” – írja Gárdonyi. Erre a népi mondókára hasonlít ez: „Zöld erdőben jártam, / Ibolyát találtam”. Másutt, ahol az ország romlását ecseteli az író, Tinódi Sebestyén históriás énekeit idézi. A végvári vitézeket Balassi szavaival jellemzi. A csatajelenetekben Zrínyi Miklós költő leírásait is figyelembe veszi a Szigeti veszedelemből.

A humor is felvillan a könyvben. A mulatságosan félénk, de furfangos Sárközi például „Gyomorzsák”-nak nevezi Jumurdzsákot. Zoltay, amikor az ostromló törökre lesújt, „Jó éjszakát” mond neki.„A török, akinek ez szólt, bizonyosan elfelejtett neki visszaköszönni” – jegyzi meg az író.

Fokozza a regény érdekességét a sok álruhába öltözés, alakváltoztatás. Éva többször férfinak öltözik. Gergelyék álruhásan, olasz énekesnek öltözve jutnak be Török Bálint börtönébe. Jumurdzsák magyar úrnak öltözve jelenik meg Éva soproni otthonában, hogy Jancsikát elvigye magával. Éva férfiruhában harcol Eger falain. Egyenrangú lesz a férfiakkal.