Népsűrűség

   

1. Népsűrűség: megmutatja, hogy mennyi ember él 1 km²-en. A Föld átlagos népsűrűsége 42 fő/km². ez az alacsony szám nem tükrözi a népesség rendkívül egyenlőtlen eloszlását.

2.      A világnépesség elhelyezkedése a Földön rendkívül egyenlőtlen:

P  A népesség 88%-a az északi, 12 %-a a déli félgömbön él.

P  Az Óvilágban (Európa, Ázsia, Afrika) 86 %-a, az Újvilágban (Amerika, Ausztrália, Óceánia) 14%-a él az emberiségnek.

P  A népesség közel 80%-a a földfelszín kb. 8%-án tömörül, ugyanakkor a földfelszín 80%-án km²-ként 1 főnél kevesebben laknak

P  A világ népességének ¾-e Eurázsiában él.

P  A gazdálkodás és az életfeltételek a 0-500 m-es tengerszint feletti magasságon a legoptimálisabbak, így a népesség 80%-a itt él.

 

3. A népesség egyenlőtlen elhelyezkedésének okai:

P  Természeti (domborzat, éghajlat, talaj, vízrajzi adottságok)

P  Társadalmi, történelmi, gazdasági és technikai okokra vezethetők vissza.

Pl.:

P  éghajlati viszonyok – legkedvezőtlenebb a forró és hideg éghajlati övezet

P  domborzati viszonyok

P  társadalmi viszonyok – pl. születésszabályozás hiánya, gyermekmunkaerő alkalmazása

P  ősi civilizációk bölcsői

P  ipari forradalom térhódítása – életszínvonal növekedése, népesség növekedés

A Föld legsűrűbben és legritkábban lakott területei:

 

*        A legsűrűbben lakott területek:

P  mérsékelt övezet

P  kedvező természeti adottságú tájakon:

·   folyóvölgyek (a világnépesség 25%-a lakik itt)

·   tagolt tengerpartok (a világnépesség 25%-a lakik itt)

·   alföldek

·   jó talajok, valamint a mezőgazdasági termelékenység (Nílus-völgye)

·    0-500 m tengerszint között

P  ahol jó a terület népességeltartó képessége (mezőgazdaság, ipar, közlekedés, kereskedelem)

P  később a fejlődéssel egyre inkább előtérbe kerültek az ipari adottságok (Ruhr-vidék, Közép-Anglia, Szilézia), közlekedési és kereskedelmi helyzet (Észak-atlanti partvidék, Szt. Lőrinc-folyó torkolata).

P  politikai biztonság van, nincsenek háborúk, vallási, faji üldözés

P  A legsűrűbben lakott ország: Banglades (760 fő/km2), Bahrein: 762, Dél-Korea: 440, Hollandia: 363, Japán: 329, India: 322

P  A legsűrűbben lakott kontinens: Ázsia (80 fő/km2)

 

*        A legritkábban lakott területek:

P  sarkköri területek, tajga (hideg- mérsékelt öv), mérsékelt övezeti és trópusi sivatagi területek, esőerdők

P  magashegységek

P  ahol gyenge a terület népességeltartó képessége (mezőgazdaság, ipar, közlekedés, kereskedelem)

P  politikai bizonytalanság van, háborúk, vallási, faji üldözés

P  A legritkábban lakott ország: Mongólia (1fő/km²), Svédország: 19, Oroszország: 9, Kanada: 3, Ausztrália: 3, Mongólia: 1

P  A legritkábban lakott kontinens: Ausztrália (3fő/km²)

 Négy nagy (történelmi) népességtömörülés (népességgócok) a Földön:

 

1.-2. tömörülés az ázsiai kettős népességkoncentráció:

o    északabbi: Kelet-Kína, Japán, Vietnam, Koreai-félsziget

o    délebbi: India, Pakisztán, Thaiföld, Indonézia

P  a legrégebbi és legnagyobb népességkoncentráció

P  1000 fő/km2 átlagos népsűrűség

P  létrejöttének oka: az ókori öntözéses kultúrák (folyammenti öntözéses gazdálkodás pl.: Gangesz, Brahmaputra, Indus, Jangce, Sárga folyó) (nagy népességeltartó képesség)

P  ma már több helyen az ipar a megélhetés alapja (Japán, Korea)

P  valamint kedvezett számukra a tengerparti fekvés is:

 

3. tömörülés: a nyugat-európai népességtömörülés, amit ma „Kék banán”-ként emlegetnek: D-Anglia-Benelux államok- Ny-Németország- Svájc-É-Olaszország

P  az ipari forradalom nyomán jött létre

P  és a városiasodás is segítette

P  előnyös közlekedés földrajzi fekvés – tengerpart, sűrű folyóhálózat

P  akár 500 fő/km² is lehet a népsűrűség

4. az USA atlanti partvidékén kialakult népességtömörülés

P  250-300 fő/km²-es népsűrűséggel bír

P  a bevándorlás útvonala (az európai bevándorlók a keleti parton szállnak partra és létesítik az első telepeket)

P  a közlekedési helyzet

P  ipari forradalom (Európával egyidőben)

P  az ásványkincsek jelenléte segítette a népességkoncentráció kialakulását.

 

Egy terület népsűrűségét befolyásolják a vándorlások:

 

*        országon belüli vándorlás

P  végleges lakhelyváltás (faluból városba, fejletlen területről fejlett vidékre, mezőgazdasági vidékről ipari körzetbe költözés)