Levegőburok
Mutassa be a levegőburok összetételét és kialakulását! Ismertesse a levegőburok szerepét, védelmének fontosságát a Földi élet szempontjából!
A Földünket körülvevő gázréteg a levegőburok, légkör, vagy atmoszféra. A tömegvonzás tartja a Földön. A légkör biztosítja az oxigént, megvéd a napsugarak káros hatásaitól, és a meteoroktól.
Kialakulása:
Az erőteljes vulkáni működés és a meteoritzáporok nyomán alakult ki a mai légkör elődje, amely főleg szén-dioxidot és vízgőzt tartalmazott. Az élet megjelenésével a zöld növények oxigént juttattak a légkörbe. Az oxigénszínt emelkedésével nagyobb magasságban kialakult az ózonréteg.
Légkör összetétele:
A légkör gázok keverékéből, vízgőzből és szilárd halmazállapotú anyagokból áll. A gázok lehetnek:
Állandó gázok: mennyiségük hosszú időn keresztül változatlan, ezek a nitrogén, az oxigén és a nemesgázok.
Változó gázok: mindig jelen vannak a légkörben, de mennyiségük néhány évenként mérhetően változik. Szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon.
Az ózon legnagyobb mennyiségben a légkör 30-50 km-es magasságában fordul elő. Ez a réteg a környezetszennyezések hatására vékonyodik.
A szén-dioxid jelentősen befolyásolja a Föld éghajlatát, mert koncentrációjának növekedésével emelkedik a légkör hőmérséklete. (üvegházhatás).
Erősen változó gázok: mennyiségük néhány nap alatt, vagy akár óra alatt is változik. Szén-monoxid, ammónia.
A szilárd és a cseppfolyós anyagok: (vízgőz, por, korom) ipari szennyeződésekkel, vulkánkitörésekkel kerül a levegőbe.
A légkör szerkezete:
3 részre osztjuk: Alsó-, középső- és felső légkör.
Az alsó légkört két részre osztjuk, a legalsó rész a troposzféra, és fölötte található a sztratoszféra.
A troposzféra 10-12 km-es magasságig terjed. Itt található a légkör vízgőztartalmának 99%-a. Itt játszódik le a felhő– és a csapadékképződés. Itt közlekednek a repülők is. Ez a réteg tartalmazza a légkör tömegének a 80%-át. A felszíntől távolodva a troposzféra hőmérséklete 100méterenként 0.5fokkal csökken.
A sztratoszféra kb. 50 km magasságig terjed. Itt található az ózonréteg is. Az ózon miatt itt jelentősen nő a hőmérséklet, átlagos értéke 10-15° C. Az ózon elnyeli az ultraibolya sugarakat, ezáltal emelkedik a hőmérséklet. Itt nincs felhő-és csapadékképződés. 300-350 km/órás futóáramlások jellemzik ezt a réteget.
A középső légkör a mezoszféra. Itt ismét csökken a hőmérséklet, a réteg felső határa a mezopauza a légkör leghidegebb része. Ennek a területnek nagy jelentősége van az űrhajózásban, és itt égnek el a Föld felé haladó meteorok is.
A felső légkör a termoszféra, vagy ionoszféra, szintén elnyeli az ultraibolya sugarakat, ezért itt is nő a hőmérséklet, akár 1000 °C is lehet. Elektromos részecskékből, ionokból áll. Az elektromosságot jól vezető réteg visszaveri a földről kibocsátott rádióhullámokat, így a föld távoli pontjai között is létrejöhet rádió-összeköttetés.
A sarki fény a légkörbe hatoló napból érkező atomi részecskék okozzák. Az atmoszférába becsapódva különös fényjelenségeket idéznek elő.
Az exoszféra a Föld légkörének legkülső része. Felső határának magasságát nem lehet pontosan meghatározni. Átmeneti réteget képez a légkör és a bolygóközi tér között.
További kidolgozott földrajz tételeket itt találsz.
