A légkör (atmoszféra)

A Földet több tízezer kilométer vastagságú légkör (atmoszféra) veszi  körül. A légkör a földi élet előfeltétele és egyben védőpajzsa.

1. A légkör kialakulása

 Az  elsődleges  légkör:

Zömmel  kozmikus  gázokból,  hidrogénből, héliumból, metánból, ammóniából, kén-hidrogénből,  vízgőzből állhatott. E kozmikus gázok azonban jórészt elillantak a világűrbe.

A másodlagos légkör:

A későbbi vulkáni  működések  során  felszabaduló gázokból (pl., szén-  dioxidból,  nitrogénből  [ammónia formájában]), valamint vízgőzből állt össze (kb. 100 millió évvel ezelőtt).

A mostani légkör:

• Állandó gázok:
  • A fokozódó lehűlés következtében  a  vízgőz  esőként  tért vissza a Föld felszínére, amelynek mélyedéseiben összegyülekeztek az első óceánok. Az óceánokban jött létre az élet, és a  fotoszintézis  révén megindult az oxigén felszabadulása, termelése.  78% nitrogén; 21% oxigén; 1% nemesgázok (argon,  neon,  hélium,  xenon       kripton). Ezek az ún. állandó gázok.
• Változó gázok:
  • Azok a légköri gázok, amelyeknek mennyisége néhány éven  vagy évtizeden belül  már  észrevehetően  módosul  (pl.,  szén-dioxid,       metán, hidrogén; ózon).
• Erősen változó gázok:
  • Erősen változó gázok csoportjába azokat a  gázokat  soroljuk,  amelyek mennyisége már néhány nap vagy hét leforgása alatt is  változik  (pl.,       vízgőz, szén-monoxid, nitrogén- dioxid,  ammónia,  kén-  dioxid,  kén- hidrogén).

2. A légkör szerkezete

Troposzféra

10-12 km vastagságú, a légkör  legfontosabb  tartománya.  Ez  a réteg tartalmazza a légkör tömegének kb. 80%-át, valamint a  légkör  csaknem teljes vízmennyiségét. Kevés  kivétellel  itt  játszódnak  le  az  időjárási jelenségek. Ez a legsűrűbb,  felfelé  haladva  ritkul  a  levegő.  (tropo  = kevert).

Sztratoszféra

Mintegy 11 és 50 km közötti  magasságban  helyezkedik  el.  E tartományban a hőmérséklet jelentősen  emelkedik.  Ennek  oka  az  ózonréteg jelenléte (kb. 30 km körüli magasságban; megvédi a Földet  az  ibolyán  túli sugárzástól).