Felhőfajták

Felhőfajták

A felhőket, anyaguk, magasságuk, és alakjuk szerint osztályozzuk.  Magasságukat a felhőalap (alsó

felületük) szerint határozhatjuk meg.

Anyaguk szerint:

1. vízfelhő: sűrűek, és sötétek. A cseppek 0,005-0,05 mm között vannak, számuk köbcentinként 100-tól több ezerig változhat.
2. jégfelhő: ritkás, finomszerkezetű, világos felhők, a napfényt alig tompítják. A jégkristályok sokkal nagyobbak, mint a vízfelhőcseppek, de a számuk kisebb, köbcentinként csak 1.
3. vegyeshalmazállapotú felhő: vízcseppek, túlhűlt cseppek, jégkristályok, és amorf jég is található benne. Mindig sötétek, és sűrűek, a cseppek és jegek száma a fejlődési stádiumtól függ.

Magasságuk szerint:

1. alacsonyszintű felhők: a talajfelszín és 2.000 méter között (túlnyomórészt vízcseppekből)

Ilyenek: Stratocumulus, Stratus, Nimbostratus (ezutóbbi hosszan tartó esőzést hoz)

2. középszintű felhők: 2.000 és 6.000 méter között (jégkristály+túlhűlt víz)

Ilyenek: Altocumulus, Altostratus

3. magasszintű felhők: aljának magassága 6.000 méter fölött van (jégkristályokból állnak)

Ilyenek: Cirrus, Cirrocumulus, Cirrostratus

4. függőleges felépítésű felhők: mind a három tartományt áthidalhatják, alsó részük már 500 méternél megjelenhet, teteje pedig a troposzféráig nyúlhat (vagy a sztratoszféra alsó részéig).  (vízcsepp, jég, túlhűlt víz, amorf jég) Ilyenek: Cumulus, Cumulonimbus

Alakjuk szerint: 

1. réteges jellegű felhők ( stratus ) , melyek kiterjedése a függőleges méretükhöz képest nagy
2. gomolyos jellegű fejlők (cumuculus), melyek függőleges kiterjedése nagy a vízszintes kiterjedéshez képest
3. vastag rétegek, melynek mindkét irányú kiterjedése nagy.