Ázsia természetföldrajza
Ázsia fekvése
Ázsia területe mindhárom övezeten áthúzódik, de legnagyobb része a mérsékelt övezetben fekszik. Az északi területei a hideg, a déli nagy félszigetei és szigetei a forró övezetben találhatók.
Ázsia éghajlata
Északról dél felé haladva nagyon jól látható az övezetesség.
· Hideg övezet: a sarkköri övben tundra éghajlat jellemző.
· Mérsékelt övezet: mindhárom öve megjelenik.
o a hideg mérsékelt övben tajga éghajlat jellemző
o a valódi mérsékelt övben többféle éghajlat is kialakult, az övezetesség itt Nyugat-Keleti irányú
§ nedves kontinentális
§ száraz kontinentális
§ kontinentális sivatagi éghajlat
o a meleg mérsékelt öv Ázsia keleti partjainál jellemző, itt szubtrópusi éghajlat alakult ki
· Forró övezet:
o trópusi monszun: India
o trópusi sivatagi: Arab-félsziget
o egyenlítői: DK-Ázsia szigetei
Éghajlat és vízrajz kapcsolata
Ázsia természetes vizekben gazdag kontinens. Hatalmas folyói vannak, a világ legnagyobb és legmélyebb tava is itt található.
A folyók azokon a területeken bővizűek, ahol több csapadék esik, mint amennyi elpárolog. Ilyen terület pl. a tajga és a tundra területe. Az Ob, a Jenyiszej és a Léna ilyen területen folyik keresztül. Hatalmas folyók erednek a Himalája vidékén, amelyek monszun területen folynak keresztül. Ilyen pl. a Jangce, Gangesz és az Indus.
A sivatagos területeken a folyók vízjárása szélsőségesen ingadozó, pl. Amu-Darja, Szir-Darja.
A tavak közül kiemelhető az Aral-tó, amely félsivatagos területen található, a vízszintje az utóbbi néhány évtizedben töredékére csökkent.
