Népességföldrajz, népesedési szakaszok
1. Népességföldrajz: a népesség számának változásaival, térbeli elhelyezkedésével, mozgásaival, összetételével, a népesedési folyamattal foglalkozó tudományág.
2. Természetes szaporodás:
Születésszám – Halálozási szám= [fő]
Születésszám – Halálozási szám * 1000= [‰]
az össznépesség száma
A születések és a halálozások különbsége 1000 főre nézve (ezrelékben) – világátlag: 15 ‰.
Lehet pozitív (növekvő, gyarapodó népesség), negatív (fogyó népesség), stagnáló.
3. Tényleges szaporodás: nem azonos a természetes szaporodással
Születésszám – Halálozási szám + Bevándorlás – Kivándorlás=[fő]
Születésszám – Halálozási szám + Bevándorlás – Kivándorlás * 1000= [‰]
az össznépesség száma
4. Rendkívüli hatások, amik befolyásolják a népességszámot:
P természeti csapás (földrengés, vulkán, cunami)
P háborúk
P éhínségek
P járványok
P politikai döntések: pl.: törvények a születésszabályozás érdekében lásd: Kína, Magyarország Ratkó-korszak 1950-53
P vallás (nagycsaládos modell, az élet tisztelete)
P hagyományok (nagycsaládos modell)
5. Földünknek ma közel 7,9 milliárd lakója van.
Az emberiség népességszámának növekedése kezdetben (őskor-középkor) igen lassú volt, csak az ipari forradalom után kezdett gyorsan növekedni.
A népesség 1 milliárd fővel való növekedéséhez szükséges idő rohamosan csökken, ld. ábra. A legnagyobb mértékű növekedés ma Ázsia és Afrika területén figyelhető meg.
6. A népességet kor szerint 3 csoportba soroljuk:
P gyerekkorúak: 0-15 év
P felnőtt korúak (kereső korúak = munkaképes korúak): 15-64 év
P idősek: 65 év felett
Születéskor 1000 leánygyermekre 1050 fiúgyermek jut. Időskorban a nők túlsúlya jellemző, mert a nők születéskor várható élettartama magasabb.
7. A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (=korpiramissal) ábrázoljuk.
– A korfáról leolvasható a népesedés történelmi alakulása,
– az eredményeként kialakult jelenlegi népesedési állapot,
– segítségével előrejelezhetők várható tendenciák, pl.: a munkaerőpiacnak, a szociális szférának (pl.: mennyi lesz a társadalom eltartottjainak száma).
8. Népesedési szakaszok
A népesedési szakaszok megmutatják, hogy a történelem során hogyan alakultak a halálozási és születési arányok, ez alapján a népesség növekedése milyen ütemű volt.
Első szakasz
– magas születésszám – magas halálozási arány (magas a csecsemőhalandóság, magas a halálozás) – alacsony a születéskor várható élettartam (30 év)
– népesség gyarapodása lassú
– mára minden ország túljutott ezen a szakaszon (nincs mai korfája), Ma már csak a természeti népeknél (Amazonas-med, Tibet, Szumátra, Kongó, Borneó)
– Ősállapot- ez jellemző a Föld összes országára a 17. sz.-ig
– Oka: nincs családtervezés (kell a sok gyerek, mert nem mindenki éri meg a felnőtt kort), éhínségek, háborúk, betegségek
Második periódus (a piramis alakú korfa)
– magas születésszám – halálozások gyors csökkenése – növekvő átlagéletkor 50 év
– alacsony (45-50 év) a várható élettartam (pl: India, számos afrikai ország).
– a népesség ugrásszerű növekedése – demográfiai robbanás
– oka: az életkörülmények javulása, az ipari forradalom, javul az egészségügyi ellátás (védőoltás, kórház stb.), javulnak a körülmények (száraz, fűtött lakás), javul az élelmiszerellátás
– fejlett országok túl vannak ezen
– Ma a legszegényebb, mezőgazdasági jellegű országokra jellemző, ahol magas a születési és a halálozási arány is és a társadalomra jellemző: magas a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, általános a gyerekmunka, szociális juttatások hiánya.
– ma a fejlődő országok többségére igaz (India, Vietnám, Kambodzsa, Peru)
– A korfa jellemzése: növekvő népesség korfája (piramis alakú korfa kiválasztása): széles alapú, fölfelé gyorsan keskenyedő korfa, a fiatal korcsoportok magas (a gyermekkorúak 40-50%), az idősebbek alacsony (2-4%) aránya jellemzi
Harmadik szakasz (hagyma alakú korfa)
– csökkenő születésszám – csökkenő halálozás – az átlagéletkor tovább nő (70-75 év
Lapozz a további részletekért
