Hirdetés

9. osztályos fizika anyag összefoglaló tétel

15 perc olvasás
9. osztályos fizika anyag összefoglaló tétel

A konzervatív erőtérben mozgó testnek tehát van potenciális és mozgási energiája.

Hirdetés


Hirdetés

DEmozg + DEpot = 0. Ez a mechanikai energia megmaradásának tétele.

Ha egy testre csak konzervatív erők hatnak, a test helyzeti és mozgási energiájának összege állandó.

A hatásfok

A munkavégzés hatásfoka a hasznos és az összes befektetett munka hányadosa. h = Wh/Wö.

A definícióból látható, hogy dimenzió nélküli mennyiség; nulla és egy közé eső szám, amelynek 100-szorosa százalékban adja meg a hatásfok értékét.

Hirdetés

Egyenletes forgómozgás

Egyenletes forgómozgás esetén a test szögelfordulása arányos a szögelfordulás idejével

Egyenlettel kifejezve: Da = w´Dt

Da = szögelfordulás

Dt = a szögelfordulás ideje

w = a szögsebesség

Forgómozgásnál a tengelytől távolabbi pontok sebessége nagyobb, ezért a forgómozgás leírására a sebesség nem alkalmas. Helyette a szögsebességet használjuk, amely a test minden pontjára azonos. Használjuk még a periódusidőt, amelyet itt is T-vel jelölünk, valamint a fordulatszámot, jele: n vagy f.

T = 1/n; w = 2p/T = 2p´ n.

Egyenletesen változó forgómozgás

Ha a test szögelfordulása arányos az idő négyzetével, akkor mozgása egyenletesen változó forgómozgás.

Az a/t2 állandó. Az egyenes vonalú egyenletes mozgásnál látottak szerint eljárva levezethető a pillanatnyi szögsebesség, amely arányos lesz az idővel. Az arányossági tényezőt b-val jelöljük, és szöggyorsulásnak nevezzük. Mértékegysége: 1/s2.

Hirdetés

Abban az esetben, ha a test álló helyzetből indul, az egyenletesen változó forgómozgást leíró összefüggések a következők:

a = b/2 ´ t2

w = w0±b´ t

b = állandó

A forgómozgás alaptörvénye

A merev testre ható forgatónyomaték (M) és az általa létrehozott szöggyorsulás (b) egyenesen arányos. Ez a forgómozgás alaptörvénye.

Egyenlettel: M = q´b; ahol q a forgó test forgási tehetetlensége, amit tehetetlenségi nyomatéknak nevezünk. Mértékegysége: kg ´ m2.

Tömegpont esetén: q = m ´ r2, ahol r a tömegpont tengelytől mért távolsága

A tehetetlenségi nyomaték meghatározását segíti a Steiner-tétel.

Hirdetés

Ha ismert az m tömegű test q tkp tehetetlenségi nyomatéka valamely, a tömegközéppontján átmenő tengelyre, akkor a vele párhuzamos, tőle s távolságra lévő tengelyre a tehetetlenségi nyomaték.

q = qtkp + m ´ s2

Folyadékok és gázok mechanikája

A folyadékok legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy gravitációs térben mindig fölveszik a tárolóedény alakját, tehát önálló alakjuk nincs. Ez azért van, mert a folyadékokban, egyensúlyi állapotban nem lép fel olyan nyírófeszültség, amely megakadályozná a folyadékrétegek elcsúszását. A folyadékok gyakorlatilag összenyomhatatlanok.

A nyomás egyenletes terjedése folyadékokban

Pascal törvénye

Zárt térben lévő nyugvó folyadékban vagy gázban a külső erő által létrehozott nyomás minden irányban gyengítetlenül terjed.

Pascal törvényének egyik gyakorlati alkalmazása a hidraulikus sajtó. A hidraulikus sajtó az erőkifejtés megsokszorozásának eszköze. Ezen az elven működnek, pl. a járművek fékberendezései és a hidraulikus emelők.

Hirdetés

A hidrosztatikai nyomás

A nyugvó folyadékok belsejében a nehézségi erő hatására alakul ki a hidrosztatikai nyomás. Ennek értéke a folyadék sűrűségétől, a nehézségi gyorsulástól és a folyadék felszínétől mért függőleges mélységtől függ.

Kiszámítása: Ph = r´ g ´ h

Ez a nyomás csak a folyadék nyomása. A légnyomást is figyelembe véve, a nyomás.

Kiszámítása: p = po + r´ g ´ h.

A felhajtóerő és Arkhimédész törvénye

Folyadékba merülő testekre hat egy felfelé irányuló erő, amely a folyadékban uralkodó hidrosztatikai nyomásból származik. Ez az erő a felhajtóerő.

Hirdetés

Arkhimédész törvénye

Folyadékba vagy gázba merülő testre a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával egyenlő nagyságú felhajtóerő hat.

Ha a folyadék belsejében tartott szilárd testet elengedjük mozgásának irányát a ráható nehézségi, és felhajtóerő eredője szabja meg.

A test süllyed, ha: m ´ g > Ff

A test lebeg, ha: m ´ g = Ff

A test emelkedik, ha: m ´ g < Ff

Hirdetés

Mivel m ´ g = rt´ V ´ g, a test és a folyadék sűrűségének ismeretében is megadható.

A test süllyed, ha: rt > rf

A test lebeg, ha: rt = rf

A test emelkedik, ha: rt < rf

Az emelkedő test elérve a felszínt a folyadékból kiemelkedik, ekkor azonban a felhajtóerő, és így a ráható erők eredője is csökken. A test akkor lesz egyensúlyban, amikor a bemerülő részre ható felhajtóerő és az egész testre ható nehézségi erő eredője nulla lesz. Ilyenkor a test a víz felszínén úszik.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2 3