Hirdetés

9. osztályos fizika anyag összefoglaló tétel

15 perc olvasás
9. osztályos fizika anyag összefoglaló tétel

A lendület (impulzus) jele: I vagy p. Mértékegysége: kg ´ m/s. Előző egyenletünket az impulzussal fölírva F = DI/Dt egyenlethez jutunk.

Hirdetés

A lendület megmaradásának törvénye

A pontrendszer lendülete

Azok az erők, amelyeket a pontrendszerhez nem tartozó testek fejtenek ki a rendszer tagjaira, a külső erők.

A pontrendszer tagjai között fellépő erők a belső erők.

A pontrendszer összlendületét a belső erők nem változtatják meg.

Az olyan pontrendszert, amelyben csak belső erők hatnak zárt pontrendszernek nevezzük.

Hirdetés

Zárt pontrendszer összlendülete állandó. Ez a tétel lendület-megmaradás tétel néven ismert.

 

A pontrendszerre vonatkozó lendülettétel a következőképpen fogalmazható meg.

– A pontrendszer összlendületének megváltozása egyenlő a rendszer tagjaira ható külső erők erőlökéseinek összegével. Ha ez az összeg nulla, akkor a pontrendszer összlendülete állandó.

– Képletben megfogalmazva: SFk´Dt = SDI.

Súrlódás

A csúszási súrlódási erő

A csúszási súrlódási erő két egymással érintkező, egymáshoz képest mozgó felület között lép föl.

Hirdetés

Iránya ellentétes a relatív sebességek irányával, nagysága a felületek simaságától és az őket összenyomó erő nagyságától függ. Nem függ az érintkező felületek és a relatív sebességek nagyságától.

Jele: Fs

Kiszámítása: Fs = m´ Fny (m a csúszási súrlódási együttható.)

Tapadási súrlódási erő

A tapadási súrlódási erő két egymással érintkező, egymáshoz képest nyugvó felület között lép föl abban az esetben, ha valamilyen erő a felületeket el akarja mozdítani.

A tapadási súrlódási erő maximuma a felületek simaságától és a felületeket összenyomó erő nagyságától függ.

Jele: Fso

Kiszámítása: Fso = m´ Fny

Ha az elmozdító erő nagysága meghaladja a tapadási erő maximumát, a felületek csúszni kezdenek, és ekkor már a csúszási erő lép fel. Két felület között egyszerre nem léphet fel tapadási és csúszási súrlódási erő.

Hirdetés

A munka

A fizikában egy erő munkája az erő és az erő irányában történő elmozdulás szorzata.

Munkavégzésünk nagysága attól függ, hogy mekkora erővel és milyen hosszú úton mozgatunk egy testet. Abban az esetben, ha az erő és a test elmozdulása egyirányú, a munkán az F erő és az s elmozdulás szorzatát értjük.

Jele: W

Kiszámítása: W = F ´ s

Ha egy tömegpontra több erő hat, akkor az eredő erő munkája egyenlő az egyes erők munkáinak algebrai összegével.

Fe = F1 + F2 + . . .+ Fn

Hirdetés

Ds elmozdulás setén a munka W = Fe´Ds = F1´Ds + F2´Ds + . . . + Fn´Ds

A teljesítmény

A munkavégzés szempontjából fontos, hogy az mennyi idő alatt megy végbe. A munkavégzés gyorsaságát a teljesítmény méri. Jele: P

Valamely erő munkájának átlagos teljesítménye az erő munkájának és a munkavégzés idejének hányadosa.

Kiszámítása: Pá = W/t

Mértékegysége: 1J/1s = 1 Watt; jele: W

A pillanatnyi teljesítmény az adott időpont környezetében nagyon rövid Dt időre számított átlagteljesítmény

Hirdetés

Kiszámítása: P = DW/Dt

A pillanatnyi sebesség definíciójából a P = F ´ v összefüggéshez jutunk. Azt mondhatjuk, hogy egy erő pillanatnyi teljesítménye az erő és a pillanatnyi sebesség skaláris szorzata.

Az energia

Az energia, mint munkavégző képesség definiálható, az energia eltárolt munka, amely megfelelő körülmények mellett ismét szabaddá válik.

A munka és az energia nagyon szoros kapcsolatban lévő fogalmak, mégis lényegesen különböznek egymástól. Az energia a test egy adott állapotát jellemzi, míg a munka két állapot közti folyamatot ír le.

A mozgási energia

Az Em = ½ ´ m ´ v2 mennyiség a test mozgási energiája. Mértékegysége: J. A mozgási energia a sebességet négyzetesen tartalmazza, ezért a sebesség irányától, előjelétől független, értéke nem lehet negatív.

A testre ható erők eredőjének munkája egyenlő a test mozgási energiájának megváltozásával. Ez a tömegpontra vonatkoztató munkatétel, amely röviden így is írható.

Hirdetés

Wf = DEm

A helyzeti energia

Az olyan erőket, amelyeknek munkája független az útvonaltól, konzervatív erőknek nevezzük. Ilyenek például a gravitációs erő, az elektrosztatikus erő vagy a rugóerő.

A konzervatív erőtér egy pontjában a test potenciális (helyzeti) energiája egyenlő azzal a munkával, amivel a testet a referenciapontból az adott pontba juttattuk.

Az m tömegű testet a talajról emeljük föl h magasságba. Ha referenciapontnak a talajszintet választjuk, munkavégzésünk W = m ´ g ´ h, ami a test helyzeti energiájával egyenlő.

Lapozz a további részletekért

1 2 3