Platón elméletei, tanai

Ismeretelmélete, ideatana

• Ismeretelméletének alapja ideatana, melynek lényegét a barlanghasonlattal magyarázza meg: az emberek lekötve állnak egy barlangban, háttal a bejáratnak, arccal a fal felé. Mögöttük van a valóság, nem fordulhatnak hátra, csupán a valóságnak falra vetődő árnyait látják. –> ez az emberi megismerés határa – nem ismerhetünk meg mást, mint a valóságról elénk vetült árnyakat
• Tagadja a valóság megismerhető voltát
• Ismeretelmélete
  • Az ember születése előtt az ideák világában élt, életében tehát az ottani igazságokra emlékszik vissza
  • Az ideák világát életében csak mint homályos emlékeket, elmosódott árnyakat ismerheti
  • Mivel így a valóságot, a társadalmi valóságot is beleértve, nem ismerheti meg, szerinte az emberi cselekvés mozgatói nem függenek az embertől
  • Az emberi társadalom elrendezése Platónnál valóban tisztán eszmei eredetű, akkor a társadalmat nem lehet olyanná alakítani, amilyenné, az ember akarja, hiszen az eszmék világa teljesen függetlenek az embertől.
• Milyennek kell lenni a világnak, hogy általunk megismerhető legyen? –> vallotta, hogy képesek vagyunk a megismerésre és a tévedések elkerülésére.
• A formák feladata, hogy függetlenítsék a fogalmakat a körülményektől
• Az ideákra visszaemlékezünk és emlékképeinket alkalmazzuk később, azonban az érzékelhető formák is hatnak ránk, mivel felidézik a formákat
• Ideatana
  • Kétféleképpen vizsgálhatjuk a jelenségeket: érzékeléssel és gondolkodással
  • Mindennek, ami létezik, kell lennie egy tökéletes példánynak az ideák világában
  • Az ember nem méltó rá, hogy az ideák tökéletesen jelenjenek meg

Antropológiája és etikája

• Az emberi lélek halhatatlanságát vallotta, és a testet a lélek koporsójának nevezte
• A léleknek három alapképességet tulajdonított:
  • A fejben székelő gondolkodás
  • A szívben működő akarás
  • Vágyakozás az alsótestben
  • –>csak a gondolkodás halhatatlan
• A lélek vágyik a felemelkedésre, de ennek előfeltétele a testiségtől való megtisztulás. A lélek visszatér az örök értékekhez, melyeket az ideák világában talál meg
• A boldogság vágya az ember egyik alapösztöne, akkor boldog, ha erőfeszítéseket tesz lelkének emelkedéséért.
• Erények: bölcsesség, bátorság, mértékletesség

Államelmélete

• Lényege, hogy a társadalmi kasztokat szigorúan külön kell választani
• Bírálta az oligarchiát mint a gazdagok uralmát
• Bírálja a demokráciát, mert a szegények magukhoz ragadják a hatalmat, és erőszakuralomba csap át
• Szilárdan hitt az ideális állam lehetőségében
• Az állami életnek három, egymástól jól elkülönülő területét kell megkülönböztetni:
  • Anyagi javak termelését
  • Fegyveres védelmet
  • Értelmes vezetést
• A vezető szerepet a filozófusok vinnék, az uralmat a katonák biztosítanák, a dolgozók pedig eltartanák magukat és elnyomóikat (ez megfelel az egyéni lélek három alapképességének)
• Az uralkodócsoportba kiválasztás alapján lehet bekerülni  minden gyerek ugyanazt a nevelést kapja, 20 éves korukban vizsgát tesznek, ha sikerül, további 10 éves szellemi képzés következik, kiválasztás, 5 év filozófiai képzés, majd 15 év jártasság szükséges –> a férfiak és nők 50 évesen válhatnak az uralkodó csoport tagjaivá. Nem lehet tulajdonuk, nem alapíthatnak családot.
• Ez az alkotmány arisztokratikus abban az értelemben, hogy a legjobbak uralmát biztosítja. Módszerei azonban demokratikusak, hiszen nem ismeri a születési előjogot, és megvalósítja az esélyek egyenlőségét.
• Platón öregkori művében, a Törvényekben lemondott a filozófusok uralmáról, és három államformát ismert el, amelyet igazságos törvények szerint vezetnek: a királyságot, a nemesek uralmát és a népuralmat.