Hirdetés

Platón elméletei, tanai

4 perc olvasás
Platón elméletei, tanai

Ismeretelmélete, ideatana

  • Ismeretelméletének alapja ideatana, melynek lényegét a barlanghasonlattal magyarázza meg: az emberek lekötve állnak egy barlangban, háttal a bejáratnak, arccal a fal felé. Mögöttük van a valóság, nem fordulhatnak hátra, csupán a valóságnak falra vetődő árnyait látják. –> ez az emberi megismerés határa – nem ismerhetünk meg mást, mint a valóságról elénk vetült árnyakat
  • Tagadja a valóság megismerhető voltát
  • Ismeretelmélete
    • Az ember születése előtt az ideák világában élt, életében tehát az ottani igazságokra emlékszik vissza
    • Az ideák világát életében csak mint homályos emlékeket, elmosódott árnyakat ismerheti
    • Mivel így a valóságot, a társadalmi valóságot is beleértve, nem ismerheti meg, szerinte az emberi cselekvés mozgatói nem függenek az embertől
    • Az emberi társadalom elrendezése Platónnál valóban tisztán eszmei eredetű, akkor a társadalmat nem lehet olyanná alakítani, amilyenné, az ember akarja, hiszen az eszmék világa teljesen függetlenek az embertől.
  • Milyennek kell lenni a világnak, hogy általunk megismerhető legyen? –> vallotta, hogy képesek vagyunk a megismerésre és a tévedések elkerülésére.
  • A formák feladata, hogy függetlenítsék a fogalmakat a körülményektől
  • Az ideákra visszaemlékezünk és emlékképeinket alkalmazzuk később, azonban az érzékelhető formák is hatnak ránk, mivel felidézik a formákat
  • Ideatana
    • Kétféleképpen vizsgálhatjuk a jelenségeket: érzékeléssel és gondolkodással
    • Mindennek, ami létezik, kell lennie egy tökéletes példánynak az ideák világában
    • Az ember nem méltó rá, hogy az ideák tökéletesen jelenjenek meg
Hirdetés

Antropológiája és etikája

  • Az emberi lélek halhatatlanságát vallotta, és a testet a lélek koporsójának nevezte
  • A léleknek három alapképességet tulajdonított:
    • A fejben székelő gondolkodás
    • A szívben működő akarás
    • Vágyakozás az alsótestben
    • –>csak a gondolkodás halhatatlan
  • A lélek vágyik a felemelkedésre, de ennek előfeltétele a testiségtől való megtisztulás. A lélek visszatér az örök értékekhez, melyeket az ideák világában talál meg
  • A boldogság vágya az ember egyik alapösztöne, akkor boldog, ha erőfeszítéseket tesz lelkének emelkedéséért.
  • Erények: bölcsesség, bátorság, mértékletesség

Államelmélete

  • Lényege, hogy a társadalmi kasztokat szigorúan külön kell választani
  • Bírálta az oligarchiát mint a gazdagok uralmát
  • Bírálja a demokráciát, mert a szegények magukhoz ragadják a hatalmat, és erőszakuralomba csap át
  • Szilárdan hitt az ideális állam lehetőségében
  • Az állami életnek három, egymástól jól elkülönülő területét kell megkülönböztetni:
    • Anyagi javak termelését
    • Fegyveres védelmet
    • Értelmes vezetést
  • A vezető szerepet a filozófusok vinnék, az uralmat a katonák biztosítanák, a dolgozók pedig eltartanák magukat és elnyomóikat (ez megfelel az egyéni lélek három alapképességének)
  • Az uralkodócsoportba kiválasztás alapján lehet bekerülni  minden gyerek ugyanazt a nevelést kapja, 20 éves korukban vizsgát tesznek, ha sikerül, további 10 éves szellemi képzés következik, kiválasztás, 5 év filozófiai képzés, majd 15 év jártasság szükséges –> a férfiak és nők 50 évesen válhatnak az uralkodó csoport tagjaivá. Nem lehet tulajdonuk, nem alapíthatnak családot.
  • Ez az alkotmány arisztokratikus abban az értelemben, hogy a legjobbak uralmát biztosítja. Módszerei azonban demokratikusak, hiszen nem ismeri a születési előjogot, és megvalósítja az esélyek egyenlőségét.
  • Platón öregkori művében, a Törvényekben lemondott a filozófusok uralmáról, és három államformát ismert el, amelyet igazságos törvények szerint vezetnek: a királyságot, a nemesek uralmát és a népuralmat.

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!