Az eleai iskola

Elea Itália nyugati partján található.

Xenophanész

• Eleában alkot, de valójában nem tartozik az iskolához, mégis annak alapítójának mondják.
• A görög mítoszok vallási tartalmát kritizálja.
• Az istenekről alkotott antropomorf nézetek ellen lépett fel.
• Az istenek viselt dolgairól szóló mítoszok összeférhetetlenek az istenség tökéletességéről szóló tannal. Az istenek cselekedetei gyakran súlyosan sértik az erkölcsi rendet.
• Az istenek hatalma az emberek felett az emberi alárendeltségi viszonyokat tükrözi.
• Elvetette a több-istenhitet és az istenség egységét hirdette. Isten változatlan, de mégis mindent mozgat. Isten a világegyetemmel azonos, a panteizmus előfutára.
• Ő volt az első görög gondolkozó, aki bátran fellépett a vallás antropomorf jellege, illetve a babonák és a csodás hiedelmek ellen.

Parmenidész

• Szembeállítja egymással a megismerés két útját: az észre támaszkodó közvetlen belátást és a megfigyelésre alapozott tudományos magyarázatot.
• A metafizika és a tudomány szembeállítása.
• A tapasztalati megismerés forrása az ismétlődő megfigyelés, mely azonban csak vélekedésszerű ismeretet biztosít. Az igaz ismeret utáni igényt csak a metafizika tudja kielégíteni, csak ez nyújt tapasztalattól független tudást.
• Nem elégséges az őselem után kutatni, fel kell tárni a termfilozófiai spekulációk metafizikai előfeltevéseit is.
• A metafizika területén két megismerési út:
  • A létező létezik és a nem-létező nem létezik, a tévedés útja pedig az, hogy a nem-létező is létezik.
• Igyekezett ellenfeleinek érveléséről kimutatni, hogy azok önellentmondóak, és ezért a velük ellentétes felfogást kell elfogadnunk. (közvetett érvelés)
• Ami a létezőtől különböző, az nem-létező, ami nem létező, az nincs, tehát a létező EGY.
• A létezőről feltételezte, hogy gömb alakú.

Eleai Zenon

• Parmenidésznek metafizika tételét igyekeztek az ellenvetésektől megvédeni. Főképp azt igyekezett indirekt módon bizonyítani, hogy a létező egy, illetve oszthatatlan és mozdulatlan.
• A létező nem lehet sok, hiszen abban minden létező más létezők között volna, és ezek ismét más létezők között… a létezők száma végtelen nagy lenne, bármilyen kicsik lennének is a létezők. Ha viszont nem lenne kiterjedésük, akkor összességük is végtelen kicsi volna.
• A végtelen azonban számtalan, vagyis számában meghatározhatatlant és így értelmezhetetlent jelent.
• A végtelen kicsi pedig a semmivel azonos.
• Apória: a bizonyítás közvetett formája (levezetve megcáfolja az állítást) – feloldhatatlan ellentmondás
• Apóriái:
  • Achilles és a teknősbéka (Achilles nem győzheti le, ha előnyt ad neki).
  • Nyíl (a nyíl adott időben a tér adott részén van, nem mozog).
• A dialektika atyjának is nevezik.