A traduktív következtetés
Ebben az esetben a konklúzió (zárótétel) terjedelme ugyanolyan marad, mint a premisszák (ítéletek) terjedelme.
Következtethetünk:
- egyesről egyesre,
- részlegesről részlegesre,
- általánosról ugyanolyan általánosra.
(A traduktív következtetésben a premisszák száma lehet egy vagy több is.)
A szerint, hogy mi a következtetés alapja két fő fajtája van:
Viszonykövetkeztetés
A tárgyak, dolgok, jelenségek közötti viszony nagyon sokféle (pl: mennyiségi, minőségi, időbeli, távolsági, térbeli stb.)
A következtetés alapját képező viszony milyensége nagyon fontos abból a szempontból, hogy:
- a következtetésünk biztosan igaz, minden megkötöttség nélkül,
- a következtetés csak akkor igaz, ha valamilyen megkötöttséggel párosul,
- a következtetés egyáltalán nem biztos, hogy igaz.
A viszonykövetkeztetés történhet:
a) egy ítélet (premissza) segítségével, lehet szimmetrikus és aszimetrikus.
általános képlete: a=b a=b
tehát b=a de b¹a
b) két vagy több ítélet (premissza) alapján, lehet tranzitív és antitranzitív.
általános képlete:
a=b-vel a<b
b=c-vel b<c
a=c-vel a<c
és c=a-val de c nem <a
Analogikus következtetés
A következtetés alapja a tárgyak, dolgok, jelenségek közötti hasonlóság.
Általános képlete:
A : a, b, c, d, e
B : a, b, c, d, x
a=a; b=b; c=c; d=d valószínű: x=c
A valószínűség mértéke annál nagyobb:
- minél több tulajdonságban mutatom ki a hasonlóságot
- minél lényegesebbek a tulajdonságok,
- minél kisebb a különbség közöttük.
Az analogikus következtetés elősegíti a tanuló aktív részvételét az ismeretek megszerzésében, és önállóan vonhat le következtetést.
A tudományos kutatómunkában sokszor a hipotézisek megszületésének az alapját képezi az analogikus következtetés.