Hirdetés

Az ítéletekkel végezhető műveletek, a fogalommal végezhető műveletek

8 perc olvasás
Az ítéletekkel végezhető műveletek, a fogalommal végezhető műveletek

Az ítéletekkel végezhető műveletek, a fogalommal végezhető műveletek

A fogalmak és az ítéletek a valóság egy-egy mozzanatát tárják fel. Ahhoz, hogy a valóságot mélyebben, igazabban megismerjük, újabb összefüggések feltárására van szükség. Ebben segít a gondolkodás másik fontos speciális művelete a következtetés.

Hirdetés

A következtetés ítélettel végezhető logikai művelet, amelyben ítéleteket kapcsolunk össze logikailag (és nem mechanikusan), annak érdekében, hogy egy új ítélethez jussunk.

A következtetéssel a meglévő ismereteinket felhasználva, ezek alapján jutunk el új ismerethez.

A következtetés az összefüggések közötti összefüggést tükrözi. Vagyis a logikailag összekapcsolt ítéletek közötti összefüggést fejezi ki.

A következtetés szerkezeti elemei:

  • premisszák vagy előzmények (azok az ítéletek, amelyeket logikailag összekapcsolunk a következtetés során, vagyis a meglévő ismeretek.
  • konklúzió vagy záró tétel (az új ismeret, az új ítélet, ami azt az új összefüggést fejezi ki, amihez eljutunk a következtetés során.
Hirdetés

A következtetés fajtái

1.)   Aszerint, hogy hány ítéletet kapcsolunk össze, vagyis hány ítéletből jutunk el az új ismerethez:

a)     közvetlen következtetés, amikor egyetlen egy ítéletből közvetlenül következtetünk az új ítéletre, az új összefüggésre.

b)     közvetett következtetés, amikor két vagy több ítéletből következtethetünk az új ismeretre, az új ítéletre.

2.)   Aszerint, hogy az új ítélet, a konklúzió milyen bizonyossággal következik az előzményekből, a premisszákból:

a)     szükségszerű, szolligisztikus következtetés, amikor az új ismeret a zárótétel szükségszerűen következik a logikailag összekapcsolt ítéletekből, a premisszákból.

Hirdetés

b)     nem szükségszerű következtetés, amikor az előzményekből, premisszákból nem következik szükségszerűen a konklúzió, a zárótétel.

A közvetlen és közvetett következtetések is lehetnek logisztikus és nem logisztikus következtetések.

A következtetések két fő fajtája:

I.       Közvetlen következtetés

Egy premisszát (ítéletet) tartalmaz, és ebből közvetlenül következik a konklúzió (az új ítélet).

Fajtái:

1)   egyértelműségi következtetés. A konklúzió ugyanazt az összefüggést fejezi ki, mint amit a premissza tartalmaz.

 

Esetei:

a)     megfordítás (amikor az alanyt és állítmányt felcserélem a konklúzióban).

Hirdetés

b)     átalakítás (amikor a premissza minőségét változtatom a konklúzióban. Az állító ítéletből tagadó ítéletet, a tagadó ítéletből állító ítéletet alkotok anélkül, hogy az ítélet értelme megváltoznék).

c)      szembeállítás (amikor a megfordítás és az átalakítást egyszerre végzem el.

 

2.)         logikai alárendeltségi (szubalternációs) következtetés

3.)         mellérendeltségi (szubkontrárius) következtetés

4.)         ellentmondásos következtetés

5.)         ellentétességi következtetés

  1. II.            Közvetett következtetés

Két vagy több premisszát (ítéletet) tartalmaz, amelyeket logikailag összekapcsolunk, és ennek alapján vonjuk le a zárótételt, a konklúziót.

Fajtái:

  • induktív következtetés
  • deduktív következtetés
  • traduktív következtetés

Induktív következtetés

Ebben az esetben mindig a szűkebb körű előzményektől (premisszáktól) haladunk a tágabb terjedelmű zárótétel (konklúzió) felé. A konklúzió mindig nagyobb terjedelmű, mint a premisszák (az összekapcsolt ítéletek).

Hirdetés

Következtethetünk:

  • egyesről részlegesre vagy általánosra,
  • részlegesről általánosra,
  • általánosról még általánosabbra.

(Az induktív következtetésben a premisszák száma általában több.)

A következtetés során a közös „nem” csoportjába tartozó fajokról megállapítjuk, hogy bizonyos tulajdonsággal rendelkeznek, és ebből azt a konklúziót vonjuk le, hogy a „nem” terjedelmébe tartozó minden faj rendelkezik a tulajdonsággal.

A szerint, hogy a közös „nem”-be tartozó fajok közül hányat vizsgálok meg, hány esetben állapítom meg, hogy rendelkezik ugyanazzal a tulajdonsággal, megkülönböztetünk:

Ö        teljes induktív következtetést, ha minden faj esetében megállapítom, hogy rendelkezik a tulajdonsággal, és ezután vonom le a konklúziót és vonatkoztatom a „nem” teljes terjedelmére, hogy a „nem” minden tagja rendelkezik a tulajdonsággal. (A konklúzió biztosan igaz.)

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!