A gondolkodás logikai formái, a fogalom
A gondolkodás logikai formái, a fogalom
A fogalom a valóság megismerésének egyik alapformája, amelynek segítségével a tárgyak, jelenségek, folyamatok lényeges vonatkozásait tükrözzük vissza.
A fogalom (pl. a citrom fogalma) a tárgyak belső, lényeges, az észlelet és a képzelet a külső, felszíni tulajdonságait tükrözik vissza. A fogalom az érzéki anyag feldolgozása eredményeképpen, közvetve vonatkozik a megismerésen kívüli valóságra.
A fogalom az a gondolati forma, amely a valóság tárgyainak, jelenségeinek leglényegesebb jegyeit tükrözi általánosított formáiban.
A fogalomalkotás akkor eredményes, ha a tárgy vagy jelenség sokféle tulajdonsága közül a leglényegesebbet ki tudjuk emelni és ezt tükrözni tudjuk. A fogalom mint általánosított visszatükrözés, valamely osztályhoz tartozó egyes tárgyak közös és lényeges vonásait tükrözi vissza.
A fogalmakat szavak segítségével fejezzük ki. A fogalom és a szó között szoros kapcsolat van, de nem azonosíthatók.
Minden fogalmat szóval vagy összefüggő szócsoporttal fejezünk ki, de nem minden szó jelöl fogalmat.
- → Egy szó két vagy több fogalmat jelöl: pl.: ég – fog – nyúl – fűz – tűz stb.
- → Egy fogalmat két különböző szóval fejezhetünk ki: pl.: kurta-rövid, kutya-eb, burgonya-krumpli stb.
- → Egy fogalmat sok különböző szóval fejezünk ki: pl.: kiabál, üvölt, ordít, kiált, rikácsol stb.
- → Egy fogalmat összefüggő szócsoporttal fejezünk ki: pl.: Mátyás király fekete serege.
A fogalom alkotóelemei
1.) A fogalom tartalma a fogalomba tükröződő lényeges jegyek összessége.
2.) A fogalom terjedelme a fogalomban tükröződő tárgyak összessége, amikre a fogalom tartalma vonatkozik.
A fogalomban visszatükröződő tárgyak mennyisége alapján különbséget teszünk:
a) egyed az egy tárgyra vonatkozó fogalom terjedelme (pl. Debrecen)
b) osztály a több tárgyra vonatkozó fogalom terjedelme (pl. város)
Az osztályon belül különbséget teszünk nem (genus) és faj (species) között.
– Nemnek nevezzük az egy másik osztályhoz viszonyítva szélesebb terjedelmű osztályt.
– Fajnak nevezzük az egy másik osztályhoz viszonyítva kisebb terjedelmű osztályt.
A nem és a faj megkülönböztetése viszonylagos.
A fogalom tartalma és terjedelme egymással fordított viszonyban van.
A fordított viszony törvényének hatálya csak a nem és faj viszonyára terjed ki.
A fogalomalkotás szempontjából a tulajdonságok nem azonos értékűek.
A tárgy tulajdonságait csoportosíthatjuk:
– lényegtelen jegyek (ezek hozzá is tartozhatnak a tárgyhoz, meg nem is),
– szükséges, de nem elégséges jegyek (ezek már nem válaszhatók el a tárgytól, de még nem különböztetik meg a tárgyat a hozzá hasonlótól),
– leglényegesebb jegyek (nem válaszhatók el a tárgytól). A tárgyat minden mástól megkülönböztetik, azzá teszi a tárgyat ami, ami nélkül a tárgy nem létezik. A fogalomalkotáskor ezt a lényeges tulajdonságot, kiemeljük, vagyis absztraháljuk és ezt tükrözzük a fogalomban általánosított formában.
A lényeges tulajdonság vagy megvan a tárgyban, vagy nincs meg, és akkor éppen az lesz a lényeg, hogy hiányzik pl.: árva gyermek.
A fogalom fajtái:
1) Terjedelem szempontjából a fogalmak lehetnek:
– egyedi fogalom,
– részleges fogalom,
– általános fogalom,
– kategóriák, legáltalánosabb fogalmak,
– fiktív fogalmak, üres osztályú fogalmak.
2) Tartalom szempontjából a fogalmak lehetnek:
– pozitív és negatív fogalmak,
– konkrét és absztrakt fogalmak,
– osztó- és gyűjtőfogalmak,
– kategorikus és viszonyfogalmak.
3) Terjedelem és tartalom szempontjából:
– nem fogalom,
– faj fogalom.
– Egyedi fogalmak
Egy tárgyat általánosító fogalmak, terjedelmükbe egyetlen egy dolog tartozik. A fogalomra tükröződő lényeges jegy egy tárgyra vonatkozik.
– Részleges fogalom
Ezeknek az elkülönítése viszonylagos, mert ugyan az a fogalom lehet általános is, és részleges is, aszerint, hogy nálánál nagyobb terjedelmű, vagy kisebb terjedelmű fogalomhoz viszonyítunk.
– Általános fogalom
Több tárgyat általánosító fogalom; terjedelmébe egynél több, de nem a legtöbb tárgy tartozik.
– Kategóriák
A legtöbb tárgyat általánosító fogalmak. Terjedelmükbe a legtöbb tárgy tartozik. A legnagyobb terjedelmű fogalmak. Minden tudománynak megvannak a maga kategóriái.
– Fiktív fogalmak, üres osztályú fogalmak, nullterjedelmű fogalmak
Ezeknek a fogalmaknak csak tartalmuk van, de terjedelmük nincs, azaz a valóságban nem található egyetlen egy dolog sem, a fogalomban tükröződő lényeges jegy vonatkozna. Ezt a fogalomfajtát előrevetítjük, vagyis anélkül alkotjuk meg, hogy a valóságból a tárgyról inger érne bennünket. A fiktív fogalmak addig maradnak fiktívek, míg a valóságban nincs egy olyan tárgy, dolog, jelenség, amire a fogalom tartalma vonatkozik. Ha egy tárgyra vonatkozik, akkor egyedi fogalommá alakul, aminek a terjedelme vagy megszámlálható, vagy megszámlálhatatlan.
– Pozitív fogalmak
A lényeges jegy az, hogy hiányzik a tárgynak a jegye.
– Konkrét fogalmak
A tárgy lényeges jegyét kiemeljük, de magától a tárgytól nem választjuk el.
– Absztrakt fogalom
A tárgy lényeges jegyét nemcsak a lényegtelen jegyektől, hanem magától a tárgytól is elvonatkoztatjuk. Kétszeresen absztrahálunk, külön fogalmat alkotunk.
– Osztályfogalom
A fogalomban tükröződő lényeges jegy vonatkozik a fogalom terjedelmébe tartozó minden egyedre.
– Gyűjtőfogalom
A lényeges jegy, ami a fogalomban tükröződik, nem mondható el külön-külön a tárgy részeiről.
– Kategorikus fogalmak
A tárgy és a belső tulajdonságának viszonyát tükrözzük. A tárgyról önmagában fogalmat alkotunk, nincs szükség külső kapcsolatára.
– Viszonyfogalmak
A tárgynak a külső kapcsolatát tükrözi.
Terjedelem és tartalom szempontjából
Nem-fogalom (fölérendelt fogalom) fajfogalom (alárendelt fogalom). Amit elmondhatok a nem-fogalomról, azt mind elmondhatom a fajfogalomról is, de megfordítva nem lehetséges. A nem-fogalom terjedelmébe beletartozik a fajfogalom terjedelme is, megfordítva nem igaz.
Minden fogalomnak megvan az ellentétes párja.
Lehet a fogalom:
- → egyedi és általános,
- → pozitív és negatív,
- → konkrét és absztrakt,
- → osztó és gyűjtő,
- → kategorikus és viszony,
- → nem- és fajfogalom
Ha egy fogalom az ellentétes párok valamelyikébe beletartozik, akkor az a fogalom még a többi pár valamelyikébe is besorolható.
Fogalmak közötti viszonyok
A valóságban a tárgyak, amelyekről fogalmat alkotunk, nem elszigetelten léteznek, hanem valamilyen kapcsolatban vannak egymással. Ezt a kapcsolatot, viszonyt tükrözzük a fogalmak közötti viszonyokkal.
Ha két fogalom terjedelme részben egybeesik, akkor azt mondhatjuk, hogy a két fogalom között keresztezési viszony van.
| összehasonlító fogalom | összehasonlíthatatlan fogalom |
| (Van közös jegyük, melyeknek alapján összehasonlíthatjuk a két fogalmat.) | (Nincs közös jegyük, melynek alapján összehasonlíthatjuk a két fogalmat.) |
| Az összehasonlítható fogalmak lehetnek: | |
| összeegyeztethető | összegyeztethetetlen |
| (a két fogalom terjedelme nem zárja ki egymást) | (a két fogalom terjeelmei kizárja egymást |
| két fogalom terjedelme teljesen egybeesik ekvivalens viszonyban vannak. Egyértelmű viszonya a logikai neve. Az egyik fogalom terjedelmébe belatartozik a másik fogalom terjedelme, de nem merítik ki azt, alá- fölérendeltségi viszonyban van a két fogalom. | kijelentő – kérdő mondat (Egyetlen egy kijelentő mondan sincs, ami ugyanakkor kérdő mondat is lenne, és megfordítva sem lehetséget) |
Ellentmondásos viszonyban van a két fogalom akkor, ha az egyik fogalom tagadja a másik fogalom tartalmát, de nem állít semmi konkrétet. Ami az egyik fogalom terjedelmébe nem tartozik bele, azt a másik fogalom terjedelme teljes egészében magában foglalja.
Keresztezési viszony(szubkontrárius), ha mindkét fogalom terjedelmében van olyan tárgy, ami beletartozik a másik fogalom terjedelmébe is. De mindkét fogalom terjedelmében van olyan tárgy is, ami nem tartozik a másik fogalom terjedelmébe, tehát a két fogalom terjedelme keresztezi, részben fedi egymást.
Ellentétes viszonyakkor áll fenn, a két fogalom között, ha a két fogalom terjedelme a közös nem-fogalmon belül a legtávolabbi tárgyak terjedelmét jelöli. (Az ellentmondásos és ellentétes viszony között az a különbség, hogy az ellentmondásos viszonyban csak tagadjuk a másik fogalom tartalmát, míg az ellentétes viszonyban a tőle legtávolabbit állítjuk.)