A gondolkodás logikai formái, a fogalom
A gondolkodás logikai formái, a fogalom
A fogalom a valóság megismerésének egyik alapformája, amelynek segítségével a tárgyak, jelenségek, folyamatok lényeges vonatkozásait tükrözzük vissza.
A fogalom (pl. a citrom fogalma) a tárgyak belső, lényeges, az észlelet és a képzelet a külső, felszíni tulajdonságait tükrözik vissza. A fogalom az érzéki anyag feldolgozása eredményeképpen, közvetve vonatkozik a megismerésen kívüli valóságra.
A fogalom az a gondolati forma, amely a valóság tárgyainak, jelenségeinek leglényegesebb jegyeit tükrözi általánosított formáiban.
A fogalomalkotás akkor eredményes, ha a tárgy vagy jelenség sokféle tulajdonsága közül a leglényegesebbet ki tudjuk emelni és ezt tükrözni tudjuk. A fogalom mint általánosított visszatükrözés, valamely osztályhoz tartozó egyes tárgyak közös és lényeges vonásait tükrözi vissza.
A fogalmakat szavak segítségével fejezzük ki. A fogalom és a szó között szoros kapcsolat van, de nem azonosíthatók.
Minden fogalmat szóval vagy összefüggő szócsoporttal fejezünk ki, de nem minden szó jelöl fogalmat.
- → Egy szó két vagy több fogalmat jelöl: pl.: ég – fog – nyúl – fűz – tűz stb.
- → Egy fogalmat két különböző szóval fejezhetünk ki: pl.: kurta-rövid, kutya-eb, burgonya-krumpli stb.
- → Egy fogalmat sok különböző szóval fejezünk ki: pl.: kiabál, üvölt, ordít, kiált, rikácsol stb.
- → Egy fogalmat összefüggő szócsoporttal fejezünk ki: pl.: Mátyás király fekete serege.
A fogalom alkotóelemei
1.) A fogalom tartalma a fogalomba tükröződő lényeges jegyek összessége.
2.) A fogalom terjedelme a fogalomban tükröződő tárgyak összessége, amikre a fogalom tartalma vonatkozik.
A fogalomban visszatükröződő tárgyak mennyisége alapján különbséget teszünk:
a) egyed az egy tárgyra vonatkozó fogalom terjedelme (pl. Debrecen)
b) osztály a több tárgyra vonatkozó fogalom terjedelme (pl. város)
Az osztályon belül különbséget teszünk nem (genus) és faj (species) között.
– Nemnek nevezzük az egy másik osztályhoz viszonyítva szélesebb terjedelmű osztályt.
– Fajnak nevezzük az egy másik osztályhoz viszonyítva kisebb terjedelmű osztályt.
A nem és a faj megkülönböztetése viszonylagos.
A fogalom tartalma és terjedelme egymással fordított viszonyban van.
A fordított viszony törvényének hatálya csak a nem és faj viszonyára terjed ki.
A fogalomalkotás szempontjából a tulajdonságok nem azonos értékűek.
A tárgy tulajdonságait csoportosíthatjuk:
– lényegtelen jegyek (ezek hozzá is tartozhatnak a tárgyhoz, meg nem is),
– szükséges, de nem elégséges jegyek (ezek már nem válaszhatók el a tárgytól, de még nem különböztetik meg a tárgyat a hozzá hasonlótól),
– leglényegesebb jegyek (nem válaszhatók el a tárgytól). A tárgyat minden mástól megkülönböztetik, azzá teszi a tárgyat ami, ami nélkül a tárgy nem létezik. A fogalomalkotáskor ezt a lényeges tulajdonságot, kiemeljük, vagyis absztraháljuk és ezt tükrözzük a fogalomban általánosított formában.
A lényeges tulajdonság vagy megvan a tárgyban, vagy nincs meg, és akkor éppen az lesz a lényeg, hogy hiányzik pl.: árva gyermek.
A fogalom fajtái:
1) Terjedelem szempontjából a fogalmak lehetnek:
– egyedi fogalom,
– részleges fogalom,
– általános fogalom,
– kategóriák, legáltalánosabb fogalmak,
– fiktív fogalmak, üres osztályú fogalmak.
2) Tartalom szempontjából a fogalmak lehetnek:
– pozitív és negatív fogalmak,
– konkrét és absztrakt fogalmak,
– osztó- és gyűjtőfogalmak,
– kategorikus és viszonyfogalmak.
3) Terjedelem és tartalom szempontjából:
– nem fogalom,
– faj fogalom.
– Egyedi fogalmak
Egy tárgyat általánosító fogalmak, terjedelmükbe egyetlen egy dolog tartozik. A fogalomra tükröződő lényeges jegy egy tárgyra vonatkozik.
– Részleges fogalom
Ezeknek az elkülönítése viszonylagos, mert ugyan az a fogalom lehet általános is, és részleges is, aszerint, hogy nálánál nagyobb terjedelmű, vagy kisebb terjedelmű fogalomhoz viszonyítunk.
– Általános fogalom
Több tárgyat általánosító fogalom; terjedelmébe egynél több, de nem a legtöbb tárgy tartozik.
– Kategóriák
Lapozz a további részletekért
