A gondolkodás logikai formái, a fogalom

 

A fogalom a valóság megismerésének egyik alapformája, amelynek segítségével a tárgyak, jelenségek, folyamatok lényeges vonatkozásait tükrözzük vissza.

A fogalom (pl. a citrom fogalma) a tárgyak belső, lényeges, az észlelet és a képzelet a külső, felszíni tulajdonságait tükrözik vissza. A fogalom az érzéki anyag feldolgozása eredményeképpen, közvetve vonatkozik a megismerésen kívüli valóságra.

A fogalom az a gondolati forma, amely a valóság tárgyainak, jelenségeinek leglényegesebb jegyeit tükrözi általánosított formáiban.

A fogalomalkotás akkor eredményes, ha a tárgy vagy jelenség sokféle tulajdonsága közül a leglényegesebbet ki tudjuk emelni és ezt tükrözni tudjuk. A fogalom mint általánosított visszatükrözés, valamely osztályhoz tartozó egyes tárgyak közös és lényeges vonásait tükrözi vissza.

A fogalmakat szavak segítségével fejezzük ki. A fogalom és a szó között szoros kapcsolat van, de nem azonosíthatók.

Minden fogalmat szóval vagy összefüggő szócsoporttal fejezünk ki, de nem minden szó jelöl fogalmat.

  • → Egy szó két vagy több fogalmat jelöl: pl.: ég – fog – nyúl – fűz – tűz stb.
  • → Egy fogalmat két különböző szóval fejezhetünk ki: pl.: kurta-rövid, kutya-eb, burgonya-krumpli stb.
  • → Egy fogalmat sok különböző szóval fejezünk ki: pl.: kiabál, üvölt, ordít, kiált, rikácsol stb.
  • → Egy fogalmat összefüggő szócsoporttal fejezünk ki: pl.: Mátyás király fekete serege.

A fogalom alkotóelemei

1.)   A fogalom tartalma a fogalomba tükröződő lényeges jegyek összessége.

2.)    A fogalom terjedelme a fogalomban tükröződő tárgyak összessége, amikre a fogalom tartalma vonatkozik.

A fogalomban visszatükröződő tárgyak mennyisége alapján különbséget teszünk:

a)     egyed az egy tárgyra vonatkozó fogalom terjedelme (pl. Debrecen)

b)     osztály a több tárgyra vonatkozó fogalom terjedelme (pl. város)

Az osztályon belül különbséget teszünk nem (genus) és faj (species) között.

–         Nemnek nevezzük az egy másik osztályhoz viszonyítva szélesebb terjedelmű osztályt.

–         Fajnak nevezzük az egy másik osztályhoz viszonyítva kisebb terjedelmű osztályt.

A nem és a faj megkülönböztetése viszonylagos.

A fogalom tartalma és terjedelme egymással fordított viszonyban van.

A fordított viszony törvényének hatálya csak a nem és faj viszonyára terjed ki.

A fogalomalkotás szempontjából a tulajdonságok nem azonos értékűek.

A tárgy tulajdonságait csoportosíthatjuk:

–         lényegtelen jegyek (ezek hozzá is tartozhatnak a tárgyhoz, meg nem is),

–         szükséges, de nem elégséges jegyek (ezek már nem válaszhatók el a tárgytól, de még nem különböztetik meg a tárgyat a hozzá hasonlótól),

–         leglényegesebb jegyek (nem válaszhatók el a tárgytól). A tárgyat minden mástól megkülönböztetik, azzá teszi a tárgyat ami, ami nélkül a tárgy nem létezik. A fogalomalkotáskor ezt a lényeges tulajdonságot, kiemeljük, vagyis absztraháljuk és ezt tükrözzük a fogalomban általánosított formában.

A lényeges tulajdonság vagy megvan a tárgyban, vagy nincs meg, és akkor éppen az lesz a lényeg, hogy hiányzik pl.: árva gyermek.

A fogalom fajtái:

Œ 1) Terjedelem szempontjából a fogalmak lehetnek:

–         egyedi fogalom,

–         részleges fogalom,

–         általános fogalom,

–         kategóriák, legáltalánosabb fogalmak,

–         fiktív fogalmak, üres osztályú fogalmak.

 2) Tartalom szempontjából a fogalmak lehetnek:

–         pozitív és negatív fogalmak,

–         konkrét és absztrakt fogalmak,

–         osztó- és gyűjtőfogalmak,

–         kategorikus és viszonyfogalmak.

Ž 3) Terjedelem és tartalom szempontjából:

–         nem fogalom,

–         faj fogalom.

–         Egyedi fogalmak

Egy tárgyat általánosító fogalmak, terjedelmükbe egyetlen egy dolog tartozik. A fogalomra tükröződő lényeges jegy egy tárgyra vonatkozik.

–         Részleges fogalom

Ezeknek az elkülönítése viszonylagos, mert ugyan az a fogalom lehet általános is, és részleges is, aszerint, hogy nálánál nagyobb terjedelmű, vagy kisebb terjedelmű fogalomhoz viszonyítunk.

–         Általános fogalom

Több tárgyat általánosító fogalom; terjedelmébe egynél több, de nem a legtöbb tárgy tartozik.

–         Kategóriák

A legtöbb tárgyat általánosító fogalmak. Terjedelmükbe a legtöbb tárgy tartozik. A legnagyobb terjedelmű fogalmak. Minden tudománynak megvannak a maga kategóriái.

–         Fiktív fogalmak, üres osztályú fogalmak, nullterjedelmű fogalmak

Ezeknek a fogalmaknak csak tartalmuk van, de terjedelmük nincs, azaz a valóságban nem található egyetlen egy dolog sem, a fogalomban tükröződő lényeges jegy vonatkozna. Ezt a fogalomfajtát előrevetítjük, vagyis anélkül alkotjuk meg, hogy a valóságból a tárgyról inger érne bennünket. A fiktív fogalmak addig maradnak fiktívek, míg a valóságban nincs egy olyan tárgy, dolog, jelenség, amire a fogalom tartalma vonatkozik. Ha egy tárgyra vonatkozik, akkor egyedi fogalommá alakul, aminek a terjedelme vagy megszámlálható, vagy megszámlálhatatlan.

–         Pozitív fogalmak

A lényeges jegy az, hogy hiányzik a tárgynak a jegye.

–         Konkrét fogalmak

A tárgy lényeges jegyét kiemeljük, de magától a tárgytól nem választjuk el.

–         Absztrakt fogalom

A tárgy lényeges jegyét nemcsak a lényegtelen jegyektől, hanem magától a tárgytól is elvonatkoztatjuk. Kétszeresen absztrahálunk, külön fogalmat alkotunk.

–         Osztályfogalom

A fogalomban tükröződő lényeges jegy vonatkozik a fogalom terjedelmébe tartozó minden egyedre.

–         Gyűjtőfogalom

A lényeges jegy, ami a fogalomban tükröződik, nem mondható el külön-külön a tárgy részeiről.

–         Kategorikus fogalmak

A tárgy és a belső tulajdonságának viszonyát tükrözzük. A tárgyról önmagában fogalmat alkotunk, nincs szükség külső kapcsolatára.

–         Viszonyfogalmak

A tárgynak a külső kapcsolatát tükrözi.

 

Terjedelem és tartalom szempontjából

Nem-fogalom (fölérendelt fogalom) fajfogalom (alárendelt fogalom). Amit elmondhatok a nem-fogalomról, azt mind elmondhatom a fajfogalomról is, de megfordítva nem lehetséges. A nem-fogalom terjedelmébe beletartozik a fajfogalom terjedelme is, megfordítva nem igaz.

Minden fogalomnak megvan az ellentétes párja.

Lehet a fogalom:

  • → egyedi és általános,
  • → pozitív és negatív,
  • → konkrét és absztrakt,
  • → osztó és gyűjtő,
  • → kategorikus és viszony,
  • → nem- és fajfogalom

Ha egy fogalom az ellentétes párok valamelyikébe beletartozik, akkor az a fogalom még a többi pár valamelyikébe is besorolható.

Fogalmak közötti viszonyok

A valóságban a tárgyak, amelyekről fogalmat alkotunk, nem elszigetelten léteznek, hanem valamilyen kapcsolatban vannak egymással. Ezt a kapcsolatot, viszonyt tükrözzük a fogalmak közötti viszonyokkal.

Ha két fogalom terjedelme részben egybeesik, akkor azt mondhatjuk, hogy a két fogalom között keresztezési viszony van.

összehasonlító fogalomösszehasonlíthatatlan fogalom
(Van közös jegyük, melyeknek alapján összehasonlíthatjuk a két fogalmat.)(Nincs közös jegyük, melynek alapján összehasonlíthatjuk a két fogalmat.)
Az összehasonlítható fogalmak lehetnek:
összeegyeztethetőösszegyeztethetetlen
(a két fogalom terjedelme nem zárja ki egymást)(a két fogalom terjeelmei kizárja egymást
 két fogalom terjedelme teljesen egybeesik ekvivalens viszonyban vannak. Egyértelmű viszonya a logikai neve.   ‚ Az egyik fogalom terjedelmébe belatartozik a másik fogalom terjedelme, de nem merítik ki azt, alá- fölérendeltségi viszonyban van a két fogalom. kijelentő – kérdő mondat (Egyetlen egy kijelentő mondan sincs, ami ugyanakkor kérdő mondat is lenne, és megfordítva sem lehetséget)

 

‚ Ellentmondásos viszonyban van a két fogalom akkor, ha az egyik fogalom tagadja a másik fogalom tartalmát, de nem állít semmi konkrétet. Ami az egyik fogalom terjedelmébe nem tartozik bele, azt a másik fogalom terjedelme teljes egészében magában foglalja.

 

ƒ Keresztezési viszony(szub­kont­rárius), ha mindkét fogalom terjedelmében van olyan tárgy, ami beletartozik a másik fogalom terjedelmébe is. De mindkét fogalom terjedelmében van olyan tárgy is, ami nem tartozik a másik fogalom terjedelmébe, tehát a két fogalom terjedelme keresztezi, részben fedi egymást.

 

ƒ Ellentétes viszonyakkor áll fenn, a két fogalom között, ha a két fogalom terjedelme a közös nem-fogalmon belül a legtávolabbi tárgyak terjedelmét jelöli. (Az ellentmondásos és ellentétes viszony között az a különbség, hogy az ellentmondásos viszonyban csak tagadjuk a másik fogalom tartalmát, míg az ellentétes viszonyban a tőle legtávolabbit állítjuk.)